Csóti György (MDF)
CSÓTI GYÖRGY, a külügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az európai integrációs folyamatban való magyar részvételnek egy nagyon fontos, talán meghatározó állomásához érkeztünk el. Egyfelől a magyar gazdaság számára lehetőség nyílik egy intenzívebb részvételre a nyugat-európai piacon. Annak ellenére, hogy - miniszter úr és Hörcsik Richárd elnök úr is említette - pillanatnyilag recesszió van, de ennek a recessziónak végét éli a kontinens nyugati fele. Úgy gondolom, hogy jövőre kedvezőbb feltételek között fognak működni az Európai Unió országai gazdasági vonatkozásban, és ezért a lebontandó, illetőleg lebontott vámkorlátok, az aszimmetrikusan lebontott vámkorlátok nagy előnyt fognak jelenteni Magyarország számára. De ezen a tényen túlmenően, amely már adott, és amellyel élünk és élni fogunk, én perspektívikusan további nagyon fontos lehetőségeket látok megnyílni a szerződés életbelépésével. Ezek a lehetőségek: Az egyik, amelyről már részben néhány gondolat elhangzott a Hörcsik Richárd elnök úr által elmondottakban, hogy a magyar külpolitikának az elmúlt években nagyon fontos célkitűzései közé sorolt európai politikai intézményrendszerekben való rendszeres részvételre nyílik lehetősége ezáltal. Sok partnerünk van az Európai Unió tagállamai között, akik ezt a gondolatot támogatják. Bízom benne, hogy nagyon rövid időn belül általános elfogadásra kerül ez az elképzelés, és Magyarország, illetőleg mindazon országok, amelyek érvényes társulási szerződéssel, vagy hivatalos nevén Európai Megállapodással rendelkeznek, intézményesen részt vehetnek az Európai Unió politikai szervezeteiben konzultációs jelleggel, hogy információkat adjunk és kapjunk, és jobban fel tudjunk készülni a teljes jogú tagságra. A másik reális lehetőség, amely ezáltal nyílik meg, elképzelésem szerint az, hogy a Nyugat-európai Unióban a társult tagságnak megfelelő státust érjünk el. Ez a státus már név szerint foglalt azon országok számára, amelyek NATO- tagok, de nem tagjai az Európai Közösségnek, illetőleg most már Európai Uniónak; de egy ehhez hasonló státus elérését azon országok számára, amelyeknek a társulási szerződését az Európai Unió tagországai ratifikálták. Ez a döntés is megszülethet a közeljövőben, és ennek is előnyét élvezhetjük azáltal, hogy jövő év február 1-jével az Európai Megállapodásunk hatályba lép. A továbbiakban - amire szintén utalt már miniszter úr is - úgy gondolom, hogy a lehető legrövidebb időn belül most már élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Közösség, illetőleg az Európai Unió teljes jogú tagságára a kérelmünket beadjuk, és előkészíthessük azt, ami a magyar külpolitika régi célkitűzése - a régi alatt három évet értek -, hogy az évtized végére az Európai Közösség, illetőleg Európai Unió teljes jogú tagjai lehessünk, ami akkorra már teljesen ki fog alakulni és létre fog jönni. Tisztelt képviselőtársaim! A külügyi bizottság vita nélkül, egyhangúlag a törvényjavaslat támogatása mellett döntött, így azt a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)