Grezsa Ferenc (MDF)
DR. GREZSA FERENC, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mostani bensőséges és meghitt hangulatban, ígérem, nem fogom sokáig rabolni az idejüket, akkor, amikor az egyébként nagyon jelentős törvénymódosító javaslatnak a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottságban történt részletes vitájáról adok számot önöknek. Először néhány számadattal kezdeném. A szociális bizottság negyvenegy módosító indítványt tárgyalt meg, amely ehhez a törvényjavaslathoz érkezett be; ebből harminchetet ellenzéki képviselő, négyet pedig a kormánykoalícióhoz tartozó képviselő nyújtott be. Összesen tizenhárom olyan indítvány volt, amit a bizottság támogatott - részben ellenzéki, részben koalíciós képviselő indítványát -, kettőt pedig az előterjesztő visszavont. Tartalmi szempontból a vita két lényeges elemét szeretném kiemelni. Két kérdéskör körül voltak elég komoly viták, nézetkülönbségek. Az egyik a gyermeknevelési támogatások kérdésköre volt, a másik pedig az úgynevezett közösségi munkavégzés intézményének bevezetése. Általánosságban talán annyit még érdemes elmondani, hogy a különböző megközelítésekben és vitákban a szociálpolitika két fő vonulata ütközött egymással. Az egyiket szocialisztikusnak is lehet minősíteni, amely az állami szerepvállalást hangsúlyozza, az államiba beleértve a központi kormányzat, illetve az önkormányzatok szerepvállalását; míg a másik megközelítés, amelyet a kormánykoalíció képviselői mutattak, képviseltek a vitában, a központi kormányzati, az önkormányzati felelősségvállalás mellett az adott, szociálisan rászoruló egyén felelősségét is hangsúlyozták a problémája megoldásában. A gyermeknevelési támogatás kérdéskörében ez úgy csapódott le, hogy hogyan vonjuk meg, hol vonjuk meg azokat a határokat, amelyek a jogosultságot jelentik. Szeretném a kérdéskör kapcsán kiemelni egyrészt Havas Gábor képviselő úr 15013-as számon benyújtott módosító javaslatát, amely javaslat szerint a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsághoz nem lenne szükség az anya részéről az előzetes 180 napos munkaviszonyra. Ennek a módosító javaslatnak volt egy másik eleme is, amely szerint a nyolc általánosnál, tehát az alsó fokú iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező szülők esetében, ha egyikük vagy mindkettejük munkanélküli és legalább egy gyermeket középiskolában taníttatnak, ebben az esetben is járna a gyermeknevelési támogatás. Igen komoly vita bontakozott ki a módosító indítványról. Végül a bizottság úgy döntött, hogy a módosító indítványnak ezt a második részét, tehát azt az elemét, amely preferálná a gyermeknevelési támogatáson keresztül is a kevéssé iskolázott munkanélküli szülőket abban az esetben, ha középiskolába járatják a gyereküket, tehát ezt a bizottság megszavazta, a módosító indítványnak ezt a részét, és ezt támogatta a vitában. (19.40) Ezt egyébként szemléleti vonatkozásban is valamennyien igen jelentős javaslatnak értékeltük, hiszen nyilvánvaló, hogy ebből a körből elsősorban az oktatáson, a tanuláson keresztül van kivezető út. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot tekintve még egy területhez nyújtottak be módosító javaslatokat: 15 007-es számon Havas Gábor és 15 095-ös számon Csehák Judit és Kovács Pál képviselők közösen. Mindkettő esetén egyfajta szükítése lett volna a jogosultsági körnek. Havas Gábor módosító indítványa arra utalt, hogy ne a nyugdíjminimum háromszorosát elérő egy főre jutó egyéni jövedelmek esetén lehessen gyermeknevelési támogatáshoz jutni, hanem a kétszeres esetén - tehát ez az érintett körnek egyfajta leszűkítése lett volna. Nem támogatta a bizottság, illetve a Csehák-Kovács- féle módosító javaslat értelmében a jogosult anya nyugdíjminimumot el nem érő jövedelem esetén lenne gyermeknevelési támogatásra jogosult. Egyik módosító indítványt sem támogatta a bizottság, tartva attól, hogy ez felesleges módon szűkítené be az érintettek körét. A másik jelentősebb vitaterület a közösségi munka intézményének a bevezetése volt. Itt igen markáns megfogalmazások történtek pró és kontra a bizottsági vitában. Tulajdonképpen több ellenzéki módosító indítvány indoklásában ennek a fajta munkavégzésnek a kényszermunka jellegére történt utalás, és ezt az új intézményt több módosító javaslat elhagyni javasolta, de a bizottságban többségi támogatást ezek az indítványok nem kaptak, avval a megindoklással, hogy nyilvánvalóan egy nagyon megfontolandó kérdésről van szó: nevezetesen arról, hogy azok a munkanélküliek, akik ilyen közcélú, önkormányzat által fölajánlott munkát nem vállalnak el, nem működnek ilyen programmal együtt, ezek számára - ezeknek a munkanélkülieknek a számára - néhány hónapig a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának a folyósítását felfüggesztik. A bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy egyrészt a közösségi munka kapcsán egy, az egész Európában egyébként ismeretes és létező közösségi munkavégzési intézményről van szó, tehát nem arról van szó, hogy itt most valamit kitaláltunk. Arról van szó, hogy átveszünk valamilyen, már működő modellt, amely Nyugat-Európában is működik. Ezért természetesen térítés jár, és bizonyos garanciák vannak arra, hogy amennyiben az egészségi állapot lehetetlenné teszi az ebbe való bekapcsolódást, akkor ez ne járjon szankcióval. Tehát ezt hangsúlyozta a bizottság többsége, és erre tekintettel elutasította a vonatkozó paragrafus elhagyására irányuló javaslatokat. A bizottsági vita óta több egyéb módosító indítványt nyújtottak be, többek között én is néhány technikai jellegűt és pontosítási jellegűt, de ez még a bizottság előtt nem volt, úgyhogy erről most nem beszélek. Ennyiben foglalom össze tehát a végzett munkánkat, és ha jól emlékszem, akkor holnap 10 órakor folytatjuk az újonnan beérkezett módosító és csatlakozó módosító indítványok megvitatásával. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)