Kovács Pál (MSZP)
DR. KOVÁCS PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Ez a törvény soha nem volt igazán népszerű a szocialista frakció körében, és ezt a népszerűséget nem változtatta meg a benyújtott módosító indítvány sem. Hogy miért, arról volt lehetőségünk a törvényjavaslat álatlános vitájában beszélni, és így elegendő az, hogyha most a módosító indítványaink egy részéről szólok. Csehák Judittal együtt 21 módosító indítványt nyújtottunk be a törvényhez, és nyilvánvaló, hogy ezeket nem fogom mind részletesen itt elmondani, már csak azért sem, mert a bizottságok előadói egyiket-másikat érintették. Természetesen az volt a célunk, hogy tényként elfogadjuk azt, hogy létezik egy ilyen törvény, még akkor is, hogyha a szociálpolitikai elveinknek ez nem felel meg, de a létezése tény, hiszen működik március eleje óta, és próbáljunk meg javítani rajta, mégpedig olyan módon, hogy a törvényben meghatározott egy-egy szociális ellátáshoz a hozzáférést könnyebbé és esetleg széles körűbbé tudjuk tenni. Ennek megfelelően alakítottuk ki módosító indítványainkat, amelyek közül néhányról ejtenék szót. Mindenekelőtt a törvény fogalommeghatározásokkal kezdődik, és e tekintetben a módosítás szélesíteni kívánja ezt a kört, a fogalommeghatározások körét. (19.50) Ebből mi a rendszeres pénzellátás fogalmához fűztünk módosító javaslatot. Mégpedig azért, mert ennek a fogalomnak a meghatározása, illetve az a felsorolás, amelyet a törvénymódosítás tartalmaz, zömében azt a célt szolgálja, hogy legyen valamilyen támpontja az igazgatási szervezeteknek arra, hogy milyen pénzellátások jelentenek valamilyen szociális juttatásból kizárást. Mi azt gondoljuk, hogy ebből a felsorolásból néhányat ki kellene hagyni. Így a táppénzt és a végkielégítést, valamint a terhességi gyermekágyi segélyt, azért, mert ezeknek a benntartása a taxatív felsorolásban szűkítené az ellátásra jogosultak körét. Indokoltnak tartjuk ezt azért, mert ezekből az ellátásokból kettő: a táppénz és a végkielégítés munkaviszonyon alapul. Maga a szociális törvény is bizonyos ellátásoknál a munkaviszonyt lehetővé teszi. Ha most ezek a taxatív felsorolásban bennmaradnak, akkor az a helyzet áll elő, hogy a munkaviszonyt lehetővé teszi a szociális törvény bizonyos ellátásnál, de a munkaviszony alapján járó jövedelempótlást célzó szolgáltatást - táppénzt például - már nem fogad be. Ezért mi azt gondoljuk, hogy ezt a két pénzellátási formát ki kellene hagyni a taxatív felsorolásból. De javasoljuk ugyancsak kihagyni a terhességi gyermekágyi segélyt is, mert ez egy másfajta szociális ellátással esik véleményünk szerint egy kategóriába, mégpedig a várandóssági pótlékkal. Önmagában ez a pénzellátási forma nem lehet, hogy akadálya legyen valamilyen szociális juttatásnak. Ugyancsak módosító indítványt vagy inkább indítványokat fűztünk a kereső tevékenység meghatározásához. Indítványaink lényege az volt, hogy ne zárjuk ki a juttatásból azokat, akik alkalmanként végeznek munkát, magyarul: alkalmi munkához jutnak hozzá. Nem hiszem, hogy azt magyarázni kellene, hogy Magyarországon a szociális jövedelmek, szociális juttatások általában sem tartják reálértéküket, meglehetősen alacsony színvonalúak. Mármost, hogyha egy szociális ellátásban részesülő személy alkalmi munkával tudja a jövedelmét pótolni, akkor nem tartjuk indokoltnak, hogy e miatt a munkavégzés miatt kizárjuk a szociális juttatásból. Igaza van Grezsa Ferencnek is, másoknak is, hogy az egyik legnagyobb problémát mind a törvény megalkotásakor, mind most a módosításakor a gyermeknevelési támogatás jelentette. Már csak azért is, mert ez egy új ellátási forma és normatív jellegű ellátásról van szó. Ma reggel, pontosabban ma délután a tárgyalási nap kezdetekor megkaptuk a kormányprogramot, és ebben van egy mondat, amely úgy szól, hogy a szociális törvény módosítása kedvezőbbé teszi a gyermeknevelési támogatáshoz való hozzájutást. Jó lenne, ha így lenne. Itt a kedvezőbbé tétel annyiban jelenik meg a módosításban, hogy a miniszter méltányossági jogát valamilyen mértékben kiterjeszteni szándékozik a módosítás. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a módosítás azonban nem hárítja el a legfontosabb akadályokat a gyermeknevelési támogatáshoz való hozzájutásnál. Diszkriminatív intézkedésnek tartottuk akkor is, amikor a törvény tárgyalása egy évvel ezelőtt zajlott, és most is ennek a bizonyos 180 nap társadalombiztosítási időnek a törvénybe foglalását. Diszkriminatívnak azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy a családok anyagi, szociális viszonyait ma két tényező határozza meg: a gyermekek száma egyrészről, másik oldalról pedig a munkanélküliség, és azt is tudjuk, hogy a többgyermekes családok körében jóval nagyobb arányú a munkanélküliség, mint a gyermektelen vagy kevés gyermeket nevelők körében. Azt is tudjuk, hogy vannak ebben az országban vidékek, ahol évtizedek óta nem lehetett munkához jutni. Ha egy ilyen intézkedés benne marad a törvényben, akkor az itt élő asszonyokat - különösen a nagycsaládos asszonyokat, anyákat - kizárjuk - továbbra is kizárjuk - a gyermeknevelési támogatásból. Javasoljuk azt is, hogy általában a három éven aluli gyermeket nevelő anyák számára tegyük lehetővé a gyermeknevelési támogatáshoz való hozzájutást, biztosítva azt, hogy választhassanak a szociális ellátások között, ezt vagy a számukra elérhető más ellátásokat válasszák. Ez a két javaslat természetesen egyértelműen a jogkiterjesztést jelentené. Azt is javasoljuk, hogy ne tegyen a törvény különbséget a dolgozó gyermekek között abban a tekintetben, annak alapján, hogy tanulóról van szó vagy pedig olyanról, aki nem tanul, hanem az általa szerzett, megszerzett jövedelem alapján, ha már a törvény betett ennek az ellátásnak a megítélésébe a kritériumok közé valamilyen jövedelemigazolást is. Javasoljuk azt is, hogy a törvény legalábbis hasonlóan ítélje meg a jövedelmeket. Itt a következőről van szó: a törvény e tekintetben, a gyermeknevelési támogatás tekintetében kizáró feltételnek tekinti azt, hogyha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a minimálnyugdíj háromszorosát. (20.00) Ugyanakkor a módosítás azt mondja: kizáró feltétel bármilyen rendszeres pénzellátás is. Itt azonban nincs szó arról, hogy milyen összegű rendszeres pénzellátás. Egyik oldalról tehát az a helyzet, hogy akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem eléri, de nem haladja meg a körülbelül 20 000 forintot, annak még joga van gyermeknevelési támogatásra, de akinél ennél jóval kisebb összeget jelentő rendszeres pénzbeni támogatás van, kap ilyet a család, azt kizárja a módosítás - ha elfogadják. Javasoljuk a jog kiterjesztését abban a tekintetben is, hogy legyen joga az anyának gyermeknevelési támogatásra akkor is, ha két kiskorú gyermeket nevel, de mellettük egy harmadik nappali tagozaton tanul. Ez a lehetőség benne van ma a törvényben, de olyan módon szerpel, mint a miniszter által gyakorolható méltányosság. Mi azt javasoljuk, hogy ezt a külön feltételt törvény fogalmazza meg: a törvény adja meg a lehetőséget az anyák számára. Módosító indítványaink egy jelentős része érinti a közgyógyellátás intézményét. Mi nagyon fontos intézménynek tartjuk ezt, több tekintetben is - erről már volt módunk a Parlamentben e törvény általános vitájában is - szólni. Legfontosabb javaslatainkat sorolnám csak fel: Lényegesnek tartanánk, hogyha nem változna az önkormányzatok által térített összeg a törvény módosítása során sem. Arról van szó, hogy méltányosságból megítélt közgyógyellátás után az önkormányzatok mindig fizettek valamit a társadalombiztosításnak - ez a valami jelen pillanatban a minimálnyugdíj 50%- a, a törvénymódosítás ennek emelését javasolja. Mi úgy gondoljuk, hogy elegendő az a természetesnek tekinthető növekedés, amely a nyugdíjak növekedése után következik be, és nem kellene itt az önkormányzati térítést megemelni. Nagyon fontosnak tartjuk, többször szóltunk a legkülönfélébb törvények során arról: szükségtelennek, károsnak tartjuk, hogy a közgyógyellátás terhére a gyógyszereknek, illetve gyógyászati segédeszközöknek csak bizonyos körét lehet felírni, magyarul: ezt a bizonyos pozitív listát, amely egyes gyógyszereket sorol fel, és egyes gyógyászati segédeszközöket. Úgy gondoljuk, hogy ennek a listának a fenntartása, és időnként a miniszter általi átdolgozása megkülönböztetést eredményez: azt eredményezi, hogy a legrászorultabbak, a legtöbb gyógyszerre szorulók és a szociális okokból leginkább rászorultak nem tudnak hozzájutni a teljes gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-skálához, amelyhez Magyarországon hozzá lehet férni. Sokkal fontosabbnak tartanánk ennél azt, hogy ha a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők gyógyszerellátásának a szakmai kritériumait erősítenénk valamilyen formában, akár e törvénynél, akár pedig inkább a társadalombiztosítási törvényeknél. Tisztelt Ház! Módosító indítványaink lényegét ezek adják. Ezek az indítványok bejárták az ellenzéki módosító javaslatok szokásos - mondhatni: tipikus - útját, és ez abban áll, hogy néhány jelentéktelenebb vagy általunk nem igazán fontosnak tartotton kívül nem nagyon kapnak támogatást - ez azonban nem csökkenti reményünket, hogy esetleg a plenáris ülésen a szavazáskor önök majd másként fognak dönteni. Különösen azért nem, mert megint előfordult néhány indítványunknál, hogy egyik bizottságban támogatta a Kormány képviselője, a másik bizottságban nem. Jó lenne, ha a szavazásig eldöntené a Kormány, hogy mit szándékozik tenni és még jobb lenne, ha támogatná a szavazásnál. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)