Rajkai Zsolt (EKgP)
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítási javaslatban az elkülönített állami pénzalapok közül a vízügyi alap képzését és felhasználását szabályozó VII. fejezet előírásának módosítását kezdeményezzük. A vízügyi alap szerepe, jelentősége jól ismert a tisztelt Ház előtt, hiszen arról az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi törvény meghozásakor már szó volt. Most csak utalok arra, hogy a nemzeti vagyon egy részét képező vízkészlet és hasznosíthatóságának megőrzése, gazdaságos felhasználása és a vizek kártételei elleni hatékony védekezés elkülönített pénzügyi alap hiányában megoldhatatlan feladatot jelentene az országnak. Nem tudnánk támogatni az önkormányzatok csatornázási, szennyvíztisztítási beruházásait, nem lenne módunk arra, hogy ösztönözzük a gazdálkodószerveket a korszerű vízgazdálkodásra, és segítsük a víztakarékos technológia megvalósítását szolgáló fejlesztéseket. Elég csak megemlítenem, hogy az elmúlt három évben a vízügyi alap teremtett lehetőséget arra, hogy például közel 500 település kapott több mint 1,8 milliárd forint támogatást a vízközművek fejlesztéséhez, melynek során már átadásra került mintegy 1200 kilométer hosszú vízvezeték-hálózat, valamint 450 kilométer csatornahálózat, emellett közel 200 településen megkezdődhetett a csatornázás is. A továbbiakban a vízügyi alap nagyobb mértékű támogatásával kívánjuk elősegíteni a csatornázási, szennyvíztisztítási nemzeti program megvalósítását és ezzel az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltételének megteremtését. Emellett részt vállal a költségvetés terheinek csökkentésében is azáltal, hogy növekvő mértékben járul hozzá a vízügyi állami feladatok és biztonságos vízkárelhárítás érdekében az árvízi és belvízi létesítmények fenntartásához. Mindezt oly módon, hogy kiadását saját bevételéből fedezi, a költségvetési támogatások igénybevétele nélkül finanszírozza. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a vízügyi alap a törvényben előírt feladatainak meg tudjon felelni, a szabályozást folyamatosan hozzá kell igazítani a változó, váltakozó feltételrendszerhez. A beterjesztett módosítás főbb elemei a következők: A törvényben megjelölt feladatok ellátásához szükséges források megteremtése érdekében javasoljuk a vízkészletjárulék mértékének emelését. Ez lehetővé teszi, hogy a közműolló szűküljön, és a pályázati úton nyújtható támogatási keret ezáltal növekedjék. Ezen túlmenően olyan alapvető kutatási, döntés-előkészítő feladatok válnak elvégezhetővé, melyek a víztakarékosságot és a vízkészletek védelmét is szolgálják. A javasolt bevétel elérésével teremtünk lehetőséget arra is, hogy a vízkár- elhárítási létesítmények legszükségesebbnek ítélt fenntartási munkáit is el tudjuk majd végezni. Tájékoztatásul elmondom, hogy a változás ezen elemét az 1994. évi állami költségvetéssel való összhang megteremtése végett a tisztelt Országgyűlés decemberben már jóváhagyta, és a költségvetési törvénybe beépítette. A forrásképzésen túlmenően további szabályozást terjesztünk elő az előírt fizetési kötelezettség elmulasztásának, a bizonylati fegyelem megsértésének szankcionálására, melyek összhangot teremtenek az adózás rendjéről szóló törvénnyel is. Tisztelt képviselőtársaim! A benyújtott törvénymódosítási javaslatunk elfogadása esetén a vízügyi alap működését 1994. évre megőrizzük. Ezzel az infrastruktúra e jelentős területén sikerül fenntartani az eddig elért szolgáltatási színvonalat és elsősorban a sérülékeny vízbázisok területén fekvő településeken és az ipari üzemeknél tudjuk ezt megtenni. Hozzájárulhatunk a szennyvízkezelési és -tisztítási feladatok finanszírozásához is. Ehhez kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.)