Ilkei Csaba (független)
DR. ILKEI CSABA (független): Köszönöm, Elnök Úr! És köszönöm, Miniszter Úr, hogy egyetértésével a tizennegyedik helyen álló kérdésemet előrehozhattam a negyedik helyére. Nem azért, mintha a levegő szennyezettsége nem lenne hasonlóképpen fontos kérdés, de még aktuálisabb az említett mozgássérültek közlekedési támogatásáról szóló gond, és tegnapi beszélgetésünk alapján bízom benne, hogy pozitív eredményről tud beszámolni a ma délelőtt folytatott tárgyalásai nyomán. Az alapkérdés az, amit tavaly október 29-én megfogalmaztam önhöz Mit érdemelnek a teljesen munkaképtelen mozgássérült rokkantak? címmel, melyben a közlekedési támogatások megvonásával kapcsolatos gondokat is érintettem. Válasza november 9-én hangzott el, s mivel azt nem tudta befejezni, november 23-án írásban kiegészítette válaszát. Ismertek, és ezért nem kívánom felidézni az elmúlt hetek, napok eseményeit; a mozgássérültek tervezett, majd felfüggesztett demonstrációja a drasztikusan és diszkriminatív módon csökkentett közlekedési támogatásuk elleni tiltakozás jegyében történt volna. Ön is tudja, hogy már az eredeti 91/1991-es és a módosított 53/1992-es rendelet is súlyos méltánytalanságokat, igazságtalanságokat hordozott a jogosultság megítélése és a differenciálás tekintetében. Az újabb intézkedések, a tavaly december 29-én kelt 179/1993-as számú kormányrendelet tovább csökkentette a mozgássérültek esélyegyenlőségét ahhoz, hogy másodrendű állampolgárokból teljes értékű és jogú állampolgárokká küzdhessék fel magukat. Kétségtelen - és ebben önnek igaza van, miniszter úr -, történtek visszaélések is. Egyfelől az elbírálásban részt vevő orvosok részéről, másfelől azon mozgásszervi panaszokra hivatkozók részéről, akik valójában nehezen tekinthetők mozgáskorlátozottaknak, és ezért nem illetheti őket a támogatás. A szigorító intézkedések azonban a vétlen többséget hozták ellehetetlenült és kilátástalan helyzetbe. A tárgyalások azt bizonyítják, hogy az érdekvédelmi egyesületek bevonásával folytatott társadalmi kontroll biztosítható, és a visszaélések tán kiszűrhetők a jövőre vonatkozólag. Mindezek alapján kérdezem: felülbírálják-e a sérelmes intézkedéseket, és megelőzhető lett volna-e a demonstrációs szándék a minisztérium belső elemző, tehát megelőző munkája eredményeképp? Várom szíves válaszát, miniszter úr. (Egy-két taps a függetlenek soraiból.)