Soós Károly Attila (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ): Vigyázzunk jobban az adófizetők pénzére! Ebből a célból nyújtottam be rövid törvénymódosító javaslatot, tisztelt Elnök Úr és tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit részletesebben szeretnék róla szólni. Mai költségvetési gazdálkodási rendszerünkben különféle költségvetési szervek gyakran hosszú időn keresztül rendelkeznek jelentős, ideiglenesen szabad pénzeszközökkel. Sok más országban olyan rendszer működik, amelyben ilyen pénzek nincsenek, illetve központilag a Pénzügyminisztérium kezeli azokat. (15.50) Úgy vélem, hosszabb távon nálunk is ilyen rendszert kell bevezetni - ez azonban nem a ma kérdése. A ma kérdése, sőt nagyon is a ma kérdése azonban e pénzek kezelésének mikéntje. A költségvetési szervek kamatjövedelem-elérése és ezáltal pénzforrásaik növelése érdekében gyakran bíznak meg bankokat, brókercégeket azzal, hogy azok az ő ideiglenesen szabad pénzeszközeiből államilag garantált értékpapírokat vásároljanak. Ez a gyakorlat megfelel - a brókercégek vonatkozásában tavaly októberig megfelelt - a törvény előírásának. Előfordul azonban, hogy a megbízott bank, illetve brókercég a megbízás pontos teljesítése helyett más műveletbe kezd a költségvetési szerv pénzével. Ismeretes módon így járt el az Ybl Bank 1992-ben, és amikor júliusban fizetésképtelenné vált, körülbelül 2 milliárd forint költségvetési pénz ragadt bent nála. Hasonló eljárásra utal a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium újabb keletű esete a Lupis Brókerház Részvénytársasággal. Az utóbbi ugyanis az előbbieknek jóval a határidő lejárta után sem tudott visszafizetni több mint 900 millió forintot, és - mint újabb hírekből tudjuk - a társadalombiztosítás egészségvédelmi pénztárának sem mintegy 400 millió forintot, amit államilag garantált értékpapírok vásárlására vett át a brókerház. Ez csak azzal magyarázható, hogy a pénzt nem ilyen értékpapírokba, hanem valami másba fektette. Nem lehet kétséges, hogy a brókerház - ugyanúgy, mint korábban az Ybl Bank - szerződést szegett. Hogy konkrétan mit tett a pénzzel, ma nem tudjuk, de a köztársaságnak megvannak a megfelelő szervei, amelyek ezt majd kiderítik, és döntenek a megfelelő szankciók alkalmazásáról. Nyilván meg fogják vizsgálni az ügyben érintett költségvetési szervek illetékeseinek felelősségét is - itt azonban a szabályozás sem megfelelő. Törvényjavaslatom a megfelelő szabályozás kialakítására irányul. Az érintett költségvetési szervek nyilvánvalóan nem ellenőrizték megfelelően azt, hogy a brókerház, illetve korábban az Ybl Bank a szerződésben meghatározott célra fordította-e az ő pénzüket. Az ellenőrzés hiánya már másfél éve, az Ybl Bank-botrány kirobbanása óta akut probléma. Itt csak utalok rá, hogy én a magam részéről tavalyelőtt, decemberben már interpelláltam az ügyben. Az interpellációügy holnap folytatódik majd itt a Házban, mert elkészült az üggyel kapcsolatos bizottsági jelentés. A dolognak ezt a részét félretéve most azt szeretném hangsúlyozni, hogy az ellenőrzés kötelezettsége szerintem már a mai szabályozásból is következik, és ennek megerősítésére, konkretizálására a pénzügyminiszter úr már eddig is hozhatott volna rendeletet a költségvetési szervek ilyen ellenőrzési kötelezettségének részletes szabályairól. Sajnos, a pénzügyminiszter nem hozott ilyen rendeletet, és azt gondolom, itt az ideje, hogy ennek meghozatalára a törvény kifejezetten kötelezze őt. Javaslatom egy ilyen kötelezettség bevezetését célozza. Egy ilyen rendelet, amelyet a pénzügyminiszter úr meghozhat, előírhatja például azt, hogy a vásárolt értékpapír sorozatszámát a közvetítő - tehát a bank - köteles ésszerű határidőn belül közölni megbízójával, az utóbbi pedig tovább közölné ezt a Pénzügyminisztériummal stb. Mindenesetre, tisztelt képviselőtársaim, ezek olyan részletszabályok lehetnek, amelyek nem valók egy törvénybe. Ezért javaslom a törvényben csupán a pénzügyminiszteri rendelet meghozatalának előírását. A megfelelő szabályozás, ellenőrzés előírása arra is szolgálna, hogy a bankszakma és a brókerszakma jó hírét további hasonló ügyek ne áshassák alá. Érthető okokból kérem a törvényjavaslat sürgős tárgyalását. Egyszerűsége és technikai jellege folytán kérem a kivételes eljárásban való tárgyalását is. Ha netán a kivételes eljárást mégsem fogadja el a Ház, a sürgős eljárást akkor is kérem. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps.)