Surján László (KDNP)
DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A nyugdíjemelési javaslat részletes ismertetése előtt szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a beterjesztett javaslat tartalmát tekintve teljes mértékben megfelel a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat ez év január 21-i Közgyűlésén hozott határozatnak. A nyugdíjemelés mértékére és a hatályára vonatkozó kérdésekben a Kormány és az önkormányzatok között teljes az egyetértés. Az önkormányzatok azonban nem a benyújtott országgyűlési határozati javaslat formájában szerették volna az ez évi nyugdíjemelés első ütemét megvalósítani, hanem az 1975. évi II. törvény nyugdíjemelési rendelkezésének egyidejű módosítását javasolták. A módosítás szerint a nyugdíjemelés konkrét javaslatát az önkormányzatokkal egyetértésben hozott kormányrendelet szabályozná, és az emelés mértéke a tárgyévi várható nettó keresetindex helyett az előző évi tényadatokhoz kapcsolódna. E javaslatok figyelemre méltóak, és fontosnak tartjuk ezeket a javaslatokat. Megvitatásuk azonban a tisztelt Háztól nyilvánvalóan nagy erőkifejtést, komoly vitát igényel, és ha már az elnök úr ennyire pörgette - és ilyen értelemben köszönöm, hogy pörgette -, érthető, hogy a Kormány nem akarta az idei konkrét emelés meghozatalát összekötni egy rendszerszerű változtatás megszavazásának igényével. Ezért, a szokásos rendben, egy országgyűlési határozat formájában terjesztette a Ház elé - még egyszer mondom - a teljes egyetértésben hozott tartalmi részeket. Ehhez képest két módosító indítvány is érkezett. Titkos reményünk az volt, hogy ilyen nem fog érkezni. Az 1975. évi II. törvénynek számos egyéb rendelkezése vár még módosításra, és ez a törvénymódosítási csomag - miután benne az Egészségbiztosítási Önkormányzat is illetékes, és végleges álláspontja még nem alakult ki - nem volt beterjeszthető a tisztelt Házhoz. A törvénymódosítási elgondolásra, a nyugdíjemelés mostani első ütemére, mértékére tulajdonképpen nincs hatással ez az önkormányzati elgondolás, legfeljebb az emelés második, őszi ütemét befolyásolhatja. Tisztelt Ház! Ezek után nézzük, hogy konkrétan miről is szól ez az előterjesztés. Javasoljuk, hogy március hónapban a nyugellátásokat egységesen 10%-kal növeljük, de az emelést 1994. január 1-jei visszamenőleges hatállyal, tehát januárra és februárra is biztosítsuk. A 10%-os emelés havi összege az öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjnál 3000 forintnál, résznyugdíjnál, továbbá az özvegyi és szülői nyugellátásnál 1800 forintnál ne legyen több. Az emelés összegének ez a felső korlátozása alig 3500 főt érint, sokkal inkább elvi, mint gyakorlati jelentőségű. Mégis javasoljuk ezt a maximálást. Javasoljuk, mivel korábban csupán három év kiugró keresetéből keletkezett kiugróan magas nyugdíjak ugyancsak ellenkeznek a biztosítási elvvel, miközben elismerjük, hogy az ilyenfajta maximálás is ellenkezik a biztosítási elvvel. De felhívom a tisztelt Ház figyelmét emlékeztetőleg arra, hogy korábban úgy döntöttünk, a nyugdíjrendszerekben a biztosítási elvet és a szolidarisztikus elemeket harmonikusan igyekszünk képviselni. Tulajdonképpen már bevált gyakorlat a Háznál, hogy egy felső határt meghúzunk. Jelen pillanatban ez a felső határ a korábbiakhoz képest felfelé csúszik a javaslat szerint. Az eddigi intézkedéseink egy alsó határt is megállapítottak, amely gondolat nem áll messze a Kormány gondolkodásától, de az önkormányzatokkal való harmónia érdekében nem tettünk ilyen javaslatot. Annál is inkább nem tettünk, mert a tisztelt Ház tavaly elfogadta Tarnóczky Attila képviselő indítványát, amelynek értelmében a nyugdíj nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék összegénél. Ez jelenleg 6640 forint. Akinek ennél kisebb volt a nyugdíja, azt erre az összegre tavaly kiegészítettük. (16.40) Ebből következik, hogy a legkisebb emelés 10%-os mértéke eleve adott: 6664 forint. A javaslatunk szerint a szociális járadék összege is 10%-kal emelkedik, ez január 1-jétől 7304 forint lesz. Ez a nyugdíjösszeg így egységesen, abszolút minimumként képezi a nyugdíjrendszer részét. A saját és özvegyi nyugdíjjal is rendelkezők úgynevezett egyesített nyugellátásánál - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a két ellátás együtt folyósításának felső határát 10%-kal javasoljuk emelni. A nyugdíjemelések végrehajtása során az érintett személyek február havi nyugdíjösszegére kell a 10%-os növelést számítani. Ezen február havi nyugdíj már értelemszerűen tartalmazza a januári 4%-os emelést is. Javaslatunk kiterjed a nyugellátások legkisebb összegeinek az emelésére is. Az 1994. év folyamán alkalmazandó nyugellátási minimumösszegek, amelyek tehát kizárólag az ebben az évben megállapításra kerülő ellátásokra érvényesülnek, visszamenőlegesen, január 1-jétől 10%-kal lesznek magasabbak. Ily módon az öregségi teljes nyugdíj jelenlegi 6800 forintos minimális összege 7480 forint lesz, az állandó özvegyi nyugdíj minimuma pedig 6600 forintról 7260 forintra emelkedik. A nyugellátásokkal egy időben javasoljuk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által fizetett nyugdíjszerű, rendszeres szociális ellátások emelését is. E szociális ellátásokat a múlt év végéig a társadalombiztosítási járulékokból finanszíroztuk, de az 1994. évtől megvalósult a profiltisztítás ezen a téren, és ez az ellátási kör átkerült a központi költségvetésre - nem tartozik tehát az önkormányzatok hatáskörébe. A Kormány javasolja, hogy a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka, a nemzeti gondozási díj, a hadigondozottak pénzellátása, az átmeneti és a rendszeres szociális járadék és a központi segély február havi összegét 10%- kal emeljük, a nyugdíjakhoz hasonlóan, szintén január 1-jei hatállyal. Azokban az esetekben, amikor az említett szociális ellátásokat, járadékokat nyugellátással együtt folyósítják, ellentétben az eddigi gyakorlattal, az emelést az ellátásokra külön-külön kell számítani. Ez a változtatás az érintettek számára nem kedvezőtlen, csupán ahhoz szükséges, hogy el tudjuk kezdeni e sokféle, eltérő funkciójú ellátás fokozatos korszerűsítését. Ennek első, szerény lépését már a mostani javaslat is megteszi. A 10%-os emelésen túlmenően a vakok havi 3000 forintot el nem érő személyi járadékát minden esetben 3000 forint havi összegre javasoljuk emelni. Ezek a nagyon alacsony járadékok a nyugdíjjal történt együttes emelési módszer következtében alakultak ki, s a most elkezdett intézkedéssel az ebből adódó ellentmondások egy része korrigálható. A nyugellátások és a nyugdíjszerű szociális ellátások emelésével egyidejűleg javasoljuk a gyermekgondozási segélyen lévő édesanyák támogatásának 14%-os növelését. A magasabb emelést az indokolja, hogy náluk a januári 4%-os emelés a korábbiakban nem történt meg. A gyesen lévő kismamák jövedelempótléka - illetve édesanyák jövedelempótléka - 1994. január 1-jei hatállyal a javaslat szerint 5700 forintra nő. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés határozati javaslatához mellékeltük a Kormány végrehajtási rendelettervezetét is, amelyből önök az intézkedési javaslat konkrét részleteit is megismerhetik. A javasolt intézkedési csomag elfogadása esetén március hónapban 2 millió 760000 nyugdíjas, 220000 szociális ellátásban részesülő és 120000 gyesen lévő, együttesen több mint 3 millió polgártársunk számára 41,5 milliárd forinttal több juttatást fizetnek ki. Ez az összeg tartalmazza - a március havi ellátás emelésén túl - a január és február hónapokra járó emelések egy összegű, utólagos kifizetését. Végül tájékoztatom önöket arról, hogy a nyugdíjfolyósító szervek az intézkedés végrehajtására a szükséges előkészületeket megtették. Készek arra, hogy a döntést követő legrövidebb időn belül az emelt ellátásokat a postán keresztül az érintettekhez eljuttassák. Kérem a tisztelt Házat, hogy a határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)