Isépy Tamás (KDNP)

1994. február 13.

DR. ISÉPY TAMÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot igyekszem a javaslat rövidségével arányos időtartam alatt elmondani, annál is inkább, mert az indoklás részletesen tartalmazza magát az expozét is, és a törvényjavaslat nem szorul részletesebb magyarázatra és kifejtésre. A törvényjavaslatból azt szeretném kiemelni, hogy a javasolt módosítás nem szélesíti a jogosultak körét, nem teremt új kárpótlási jogcímeket - csupán a kárpótlás módjának a megválasztási lehetőségét bővíti. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény ugyanis az életvitelszerűen külföldön élők számára nem tette lehetővé azt a választási lehetőséget, hogy a kárpótlást - kárpótlási jegy helyett - életjáradékban kérjék. A törvényjavaslat célja annak a politikailag is tarthatatlan különbségtételnek a megszüntetése, hogy amíg a vagyonjogi kárpótlásoknál lehetőség van a kárpótlási jegynek életjáradékra váltására egy törvényben szabályozott módozat szerint, addig a külföldön élő jogosultak a politikai kárpótlásért kapott kárpótlási jegyet nem válthatják életjáradékra, illetőleg nem választhatták a kárpótlásnak életjáradék formájában történő rendezésének módját. Most mi indokolta - ezen a politikai szemponton túlmenően - a törvényjavaslat előterjesztését? Azok a gyakorlati szempontok, hogy a Közép- Kelet-Európa régióiban élő magyar állampolgárok, akik ennek a törvénynek az alapján voltak kárpótlásra jogosultak, általában igyekeztek a kárpótlási jegyet - eléggé megalázó feltételek mellett - értékesíteni azért, hogy készpénzhez jussanak. Most ennek a lehetőségnek a biztosítása, hogy ezt életjáradékra válthassák, nyilván meggondolásra készteti őket abban a vonatkozásban, hogy a kárpótlási jegyüket így áron alul értékesítsék. Nyilvánvalóan, egyesek szerint nem lesz nagy kapkodás a kárpótlási jegy életjáradékra váltásának lehetőségére, nem lesz azok között, akik nyugaton vagy a tengerentúlon élnek jó körülmények között. Azok nyilván szakemberek is, a kárpótlási jegyet a privatizáció során fel tudják használni, és nem fognak életjáradékra igényt tartani. Ugyanakkor a határainkon túl élők számára ez egy olyan megoldási lehetőséget jelent, ami meggondolásra készteti őket abban a vonatkozásban, hogy a megszerzett kárpótlási jegyet ne áron alul értékesítsék, hanem életjáradékhoz jutva - persze a devizatörvények betartása mellett, tehát külföldi valutában ez nem fizethető ki - Magyarországon életjáradék formájában hozzájuthatnak a kárpótlási igényük teljesítéséhez. E rövid indoklás alapján kérem a tisztelt Országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)