Bogár László (MDF)

1994. február 14.

BOGÁR LÁSZLÓ, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés a közelmúltban iktatta törvénybe a magyar-európai közösségi társulási szerződést, az úgynevezett Európai Megállapodást, amely az 1994. évi I. törvényként ez év februárjában, február 1-jétől hatályba is lépett. Most tehát rövid időn belül az integrációs kapcsolatokat tovább erősítő újabb magyar-európai közösségi, illetve Európa Unió- megállapodást terjeszthetek az Országgyűlés elé megerősítésre, nevezetesen a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló megállapodást. E megállapodás létrejötte feltétele volt a magyar-EK kedvezményes borkereskedelem feltételeit szabályozó szerződés létrejöttének. A szoros összefüggés jeleként tárgyalásukra, 1993. november 29-én történt aláírásukra négy és fél éves tárgyalássorozat eredményeképpen, egyidejűleg került sor. Mindkét megállapodás mind tartalmilag, mind szövegében kapcsolódik az Európai Megállapodáshoz. A kedvezményes borkereskedelemről szóló megállapodás a Kormány 165/1993. számú rendeleteként már kihirdetésre került 1993. december 1-jén, hatályba is lépett. Az eredetvédelem kérdései, mint szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések jogszabályaink értelmében törvényi formában való rendezést igényelnek. Az eredetvédelmi megállapodás rögzíti a magyar, illetve a közösségi borok eredetvédelmével, hagyományos névhasználatával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, meghatározza a tisztességtelen versenyt megakadályozó szőlőtermesztési és borkészítési eljárásokat, kiterjed a termelők és borkereskedők érdekeit szolgáló kereskedelmi és forgalmazási szabályokra, valamint technikai eljárásokra. A szerződés az Európai Közösség területén oltalomban részesíti a magyarországi bortemőhelyek megnevezését, s Magyarország részére lehetővé teszi ezek kizárólagos használatát. A védett magyar bortermőhelyek listája átfogja a bortörvényben felsorolt összes, szám szerint 437 földrajzi nevet, ahol a magyar kivitelben potenciálisan és ténylegesen megjelenő bor terem. Emellett védelemben részesülnek a hagyományos borfajta-megnevezések, mint például a bikavér, az aszú, a siller stb., a magyar bortörvény által előírt módon. Ha figyelembe vesszük, hogy a bortermőhelyeken általában két-, három- vagy négyfajta bort állítanak elő, az oltalomban részesülő megnevezések száma Magyarországon legalább 1500, a közösség 12 tagországa esetében a védelemben részesített földrajzi nevek és hagyományos megnevezések teljes összege megközelíti a 6000-et. A megállapodásban megkülönböztetett jelentőségű számunkra a _tokaji" névhasználat védetté tételében való megállapodás az Európai Közösséggel. E szerződés keretében a közösség két tagországa: Olaszország és Franciaország vállalta, hogy a hosszú évek óta alkalmazott - Olaszországban c-vel és i-vel - _tocai" és a Franciaországban k-val és y-nal _tokay" - megnevezés használatát 13 éves átmeneti időszak végéig megszünteti. A szerződésben a Közösség harmadik országokkal szemben is vállalja továbbá a _tokaji" megnevezés minden származtatott formájának Magyarország részére való védelmét. Bár a jelen ülés tárgya szigorúan véve az eredetvédelmi megállapodás, amelynek legfőbb jellemzőit az előzőekben felsoroltam, ebből láthatóan önmagában is számos haszon és fontos következmény adódik bortermelésünk szempontjából. Engedjék meg, hogy néhány adatot a kedvezményes borkereskedelmi megállapodásról is elmondjak, hiszen az eredetvédelmi megállapodás létrejöttének fő célja - mint azt már említettem - a kedvezményes borkereskedelemről szóló megállapodás létrehozása volt. A megállapodás első évében 187,5 ezer hektoliter palackos és hordós bor, valamint pezsgő kedvezményes vámtételű exportját teszi lehetővé, amely mennyiség fokozatosan növekszik: 1998-ra 263000 hektoliterre. A vámcsökkenés három éven keresztül évi 20%, tehát a második évben, ahol 1994-ben már tartunk, összességében 40, illetve a harmadik évtől kezdődően 60%. A hagyományos, átlagos kereskedelmi arányokat figyelembe véve Magyarország az első évben 90000 hektoliter kedvezményes importjára nyújt lehetőséget az EK- nak, amely 98-ra 113000 hektoliterre növekszik. A biztosított vámkedvezmények három éven keresztül évi 10%-os, összesen 30%-os vámkedvezményt tesznek lehetővé. Az aszimmetria elve így, a társulási szerződéshez hasonlóan, itt is érvényesül. A kedvezményes mennyiségekben a tényleges forgaloménál nagyobb arányú a palackos bor a hordóshoz képest. Ebben az a tudatos kölcsönös törekvés tükröződik, hogy az egymás közötti kereskedelem szekezete az értékesebb palackos borok felé tolódjék el. A magam részéről abból a szempontból is örömmel üdvözölhetem ezt a két megállapodást, mert a szerződések oldaláról segíti az NGKM és a Földművelésügyi Minisztérium irányításával és szervezésében 92 vége óta folyamatban lévő, a magyar borok külpiaci értékesítésének előmozdítását szolgáló bormarketingprogramot, amelynek célja a borexport növelése és minőségi javítása, annak elérése, hogy a magyar bor a világpiacon elfoglalhassa az őt megillető rangos helyet. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti bor-eredetvédelmi megállapodás megerősítését. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)