Kónya Imre (MDF)
DR. KÓNYA IMRE belügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Az 1980-as évek közepétől felerősödő nemzetközi migrációs folyamatok nemcsak Európa gazdaságilag fejlettebb országai számára jelentenek egyre komolyabb kihívást, hanem immár hazánk számára is. A kelet-európai, illetve az Európán kívüli, főleg az afroázsiai országokból a jobb megélhetés reményében a nyugat-európai országokba bevándorolni kívánók tranzitországává és egyre növekvő mértékben célországává vált a Magyar Köztársaság. A hőn áhított úti célt ezen országok egyre szigorodó befogadási politikája és idegenrendészeti gyakorlata miatt az előírt beutazási feltételek hiányában nagyon sokan illegálisan próbálják elérni. Jelentősen elszaporodtak a tiltott határátlépések, megjelent és egyre aktívabbá, szervezettebbé vált az embercsempész tevékenység. Az illegális migráció egyik legjelentősebb kelet-nyugati útvonala Romániából, illetve Ukrajnából Magyarországon át vezet Ausztriába és a nyugat- európai országok felé. Ausztria már hosszú ideje szorgalmazta, hogy magas szintű szerződésben szabályozzuk a közös államhatárt jogellenesen átlépő személyek kölcsönös visszavételi kötelezettségét. Az illegális migrációval foglalkozó, az 1991-ben Berlinben megtartott európai miniszteri konferencián elfogadott ajánlások is előirányozták a részt vevő államok között két-, esetleg többoldalú toloncegyezmények létrehozását. A Kormány a kérdéskört megvizsgálva mindenekelőtt hazánk érdekeire, az Alkotmányban foglaltakra, belső jogi szabályozásunkra, valamint a hatályos nemzetközi szerződéseinkből eredő kötelezettségeinkre figyelemmel alakította ki a toloncegyezmények létrehozására irányuló stratégiáját és taktikáját. A legfontosabb vezérlőelvként az nyert megfogalmazást, hogy a Magyar Köztársaság nem válhat a részint keleti és déli irányból beáramló, részint a nyugati és északi szomszédaink által jogellenes határátlépés miatt visszaadott illegális bevándorlók gyűjtőhelyévé. E tekintetben a puffer szerepét még átmenetileg sem vállalhatjuk. Tehát a Kormány nem vállalhat szerződéses kötelezettséget az illegális határátlépők más szomszédos országokból való átvételére, amíg nem biztosított az ilyen külföldieknek a keleti szomszédainknak történő továbbadása. Az egyes kétoldalú szerződések létrehozásának, megerősítésének és hatálybalépésének sorrendjét is ennek megfelelően célszerű kialakítani. Így elsőként került sor a toloncegyezmény létrehozására Romániával. Személyi hatálya a saját állampolgárok és az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik állambeli külföldiek formalitások nélküli visszavételére, harmadik államnak a közös államhatárt jogellenesen átlépő polgára visszavételére, ha az illegális határátlépést megelőzően jogszerűen tartózkodott a visszavétel iránt megkeresett fél területén, valamint harmadik állam jogellenesen tartózkodó állampolgárának hatósági kísérlettel történő átszállításra való átvételére terjed ki. (17.30) Gyakorlatilag ugyanilyen tartalommal került aláírásra a megerősítésre szintén most beterjesztett magyar-ukrán egyezmény is. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról, hogy ilyen tartalmú egyezményt írtunk alá Ausztria kormányával 1992. október 9-én, a Szlovén Köztársaság kormányával október 20-án, a Horvát Köztársaság kormányával 1992. december 9-én. Ukrajna és Ausztria diplomáciai úton tájékoztatott bennünket arról, hogy már megerősítették a velünk megkötött kétoldalú toloncegyezményt. A szlovák féllel létrehozandó egyezmény szakértői szintű előkészítése pedig megkezdődött. A Kormány felhatalmazása alapján a közelmúltban, február 4-én írtam alá a nem szomszédos államok közül elsőként a Svájci Szövetségi Tanáccsal létrehozott toloncegyezményünket is. Rövidesen aláírásra kerülnek a Lengyel Köztársaság és a Cseh Köztársaság kormányával megkötésre kerülő, azonos tárgyú egyezmények is. A most beterjesztetteken kívül ezen utóbb említett kétoldalú egyezmények megerősítését és hatálybaléptetését a Kormány az esetben látja lehetségesnek, ha a román fél is tájékoztatást ad a magyar-román toloncegyezmény általa történt megerősítéséről. Ezt megelőzően azonban a román-magyar toloncegyezményt - ugyanúgy, mint az ukrán-magyar toloncegyezményt; ez utóbbit már az ukrán fél ratifikálta - az Országgyűlésnek ratifikálnia kell. Ezért a Kormány nevében kérem a megerősítésre vonatkozóan beterjesztett határozati javaslatok elfogadását. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)