Szabó Tamás (MDF)
DR. SZABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem könnyű a magángazdaság bevezetése. Ez a hasznos folyamat nem olyan fájdalmakkal, de sokkal nagyobb jajongással jár, mint az államosítás annak idején. A szálloda korábban a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat közepes kategóriájú szállodájaként működött. Az épület sajátossága, hogy a korábban bálteremként működő és az épületegyüttes közepén elhelyezkedő nagyterem a Budapest Film vállalat kezelői jogosultságával működő Apolló mozinak ad helyet. Az ingatlan tulajdonviszonyai megosztottak. A társtulajdonost érintő - például az épület funckióját illető - minden érdemi változás, az esetleges fejlesztések megvalósítása csak a Budapest Film Vállalat és a Fővárosi Önkormányzat előzetes egyetértésével történhet. 1990 júliusában pályázatot írtak ki a Royal Szálloda hasznosítására és fejlesztésére, amit egy kanadai-francia konzorcium nyert meg. A fejlesztés egy közös kft. keretében történt volna. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat apportálta a szállodát 26 millió dollár értékben, míg a konzorcium 26 millió dollár készpénzt tett volna be a közös vállalkozásba. Az 1991. február 21-én aláírt szerződés megvalósításának fontos részét képezte az építési engedélyek megszerzése. A Budapest Film és a Fővárosi Önkormányzat közötti tárgyalások másfél évig húzódtak el - az interpellációt minimum be kellett volna adni a Fővárosi Önkormányzatnak. Az időközben bekövetkezett szállodaipari recesszió is kedvezőtlenül befolyásolta a tárgyalási folyamatot. Egy sorozat egyeztetés történt, aminek során a konzorcium nem tett eleget korábban vállalt kötelezettségeinek, és nem tett eleget fizetési kötelezettségének sem, amit 1993. február 5-ig kellett volna rendezni. Ez a helyzet 1993 első negyedévére világossá vált. A HungarHotels Rt. felszólította teljesítésre a konzorciumot, azonban eredménytelenül. Éppen ezért az Állami Vagyonügynökség felmondta a konzorciummal kötött szerződést, és 1993 novemberében kártérítési pert indított a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt. Összességében elmondható, hogy az elhúzódásért mindenekelőtt a külföldi partner felelős, amely folyamatosan nem teljesítette kötelezettségeit; felelőssé tehető az elhúzódásért a Fővárosi Önkormányzat, mert későn hozta meg a szükséges döntéseket; és bizonyos szempontból a gazdasági körülmények, a szállodaipari recesszió is oka ennek a késedelemnek. Az Állami Vagyonügynökség megegyezett a HungarHotelsszel, hogy a HungarHotels az Állami Vagyonügynökséggel szembeni tartozások ellenértékeként átveszi a patinás szállodát, és értékesítéséről a leggyorsabban gondoskodik. Köszönöm. (Taps.)