Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem hiszem, hogy különösebben indokolni kellene a törvényjavaslat szükségességét, hiszen a Btk.-ban a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályozás a kisebb és részleges módosításoktól eltekintve, amelyek már hatályban vannak, a korábbi gazdasági irányításhoz és a korábbi rendszerhez kötődők. Ezeknek a bűncselekményeknek a korábbi szabályozás szerinti nagy részét már 1989-ben túlhaladta az idő. Az elavult tényállásokat illetően önök már 1993-ban elfogadtak egy büntetőnovellát, amely hatályon kívül helyezte a meghaladott jogszabályokat. Ugyanakkor a piacgazdaság viszonyai között nem mondhat le a törvényhozás arról, hogy a gazdaságot büntetőjogi eszközökkel, modern eszközökkel is védje. A részletszabályok, amelyekre már utaltam, eddig is ezt a törekvést példázzák. Emlékeztetek a csődbűntettre, a számviteli fegyelem megsértésére vagy a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésére vonatkozó szabályozásra, amely más törvények kapcsán már itt elfogadásra került. Ezek a példák is igazolják, hogy a megfelelő büntető rendelkezések megalkotására csak azt követően kerülhet sor, ha az adott gazdasági szférát rendező szabályok már megszülettek. Most, hogy a Parlament meghozta mindazokat a jogszabályokat, amelyek a gazdasági életet érintik, lehetőségünk nyílik arra is, hogy a büntetőjog válaszoljon a legsúlyosabb visszaélésekre. Ami a módosításokat illeti, a módosító javaslatoknak azzal a részével, azzal a csokrával egyáltalán nem tudunk egyetérteni, amelyek egyáltalán megkérdőjelezik, hogy a törvényre szükség van-e, egyáltalán van-e létjogosultsága a büntetőjognak a gazdaság szférájában. Ezeket természetesen nem tudjuk támogatni, hiszen úgy véljük, hogy a tartozás fedezetének elvonása, a hitelezési csalás, a valótlan értékmegjelölés vagy éppen a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, elmaradásuk esetén éppen azok a visszaélések maradnának szankcionálatlanul, amelyek leginkább indokolják, hogy a büntető törvénykönyv gazdasági bűncselekményeket is tartalmazó fejezetét módosítsuk vagy kiegészítsük. Ugyancsak nem tudjuk támogatni azokat a módosító indítványokat, amelyek egyébként érdemben helyesek, de beépültek olyan indítványokba, amelyek technikailag jobbak, tökéletesebbek, jobban illeszkednek, pontosságuk folytán a Kormány által javasolt és a bizottság által előterjesztett formájukban a javaslathoz. Így van ez a valótlan értékmegjelöléssel és a pénzmosással kapcsolatos szabályozást illetőleg, továbbá a számítógépes csalásnál, ahol képviselőtársaim olyan, egyébként tartalmilag helytálló módosításokat is megfogalmaztak, amelyek a bizottsági indítványokban tükröződnek, és ott szerepelnek. Végül néhány szót szeretnék mondani az általunk támogatott javaslatokról is, amelyeket nagyrészt az alkotmányügyi bizottság terjesztett elő. Ezek az indítványok nem térnek el lényegesen a Kormány által benyújtott törvényjavaslat irányától, és vannak olyan indítványok - a módosító indítványokról beszélek -, amelyeket különösképpen az is indokol, hogy a javaslat elég régen történt benyújtása óta eltelt időben a jogalkotást szükségessé tette. Kettőt emelnék ki ezek közül, amelyek érdemben is változást jelentenek a korábbi helyzethez képest. Az egyik a pénzmosás bűncselekménye. Ugyanis a módosítás szerint javasolt megoldás egyrészt pontosabban határozza meg a bűncselekmények körét, amelyhez a pénzmosás kapcsolódhat, másrészt szélesíti is, és ezzel egyet tudunk érteni. A másik a hanyag kezelés vétségével kapcsolatos, az alkotmányügyi bizottság által előterjesztett javaslatra vonatkozik, amely szerint nem a korábbi felfogás szerint - tehát a beterjesztés alapján követett elv szerint - nem a megszegett kötelességet kell a törvénynek előírnia, hanem a vagyon kezelésének vagy felügyeletének kell törvényen alapulnia, és ez változtatja ennek a tényállásnak a hatékonyságát és alkalmazhatóságát, reményeink szerint pozitívan. Támogatunk továbbá olyan módosító javaslatokat is, amelyek az eredeti elképzeléshez képest szűkítik a büntetőjogi üldözhetőséget, így például a hitelezési csalásnál csak a valótlan tartalmú okirat felhasználása lesz büntetendő a módosítás folytán, a céltól eltérő hitelfelvétel vagy hitelfelhasználás továbbra sem lesz bűncselekmény. Említhetném még az áru hamis megjelölését, a tőkebefektetési csalást vagy az üzleti titok megsértését, ahol a kisebb módosító indítványok is javították az eredeti tényállásokat, és azok egységesebb alkalmazását teszik lehetővé. Mindezen rövid összefoglaló után arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a büntető jogszabályok módosításáról szóló javaslatot a Kormány által támogatott formájában szíveskedjenek elfogadni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)