Józsa Fábián (MDF)
DR. JÓZSA FÁBIÁN belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az országgyűlési képviselők 1994. évi választásának előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtása már 1993-ban megkezdődött. Az első szabad választások és a társadalombiztosítási képviselők választása alkalmával szerzett tapasztalatokat hasznosítva már az előkészítő munka első fázisában meghatároztuk azokat az új feladatokat, amelyeknek a megvalósítása feltétlenül indokolt. Az eddig megvalósított és a következő időszakban végrehajtandó fejlesztési és szervezési feladatok alapvetően három célt szolgálnak. Első: A választások igazgatási, technikai előkészítése és a szavazatösszesítés rendszere biztosítsa az eredmény törvényes és pontos megállapítását, akadályozza meg az esetleges manipulációkat és visszaéléseket. Második: A szavazatösszesítés szervezése és az ahhoz szükséges számítástechnikai háttér biztosítása garantálja az előzetes eredmény gyors megállapítását és nyilvánosságra hozatalát. Szeretnénk az előzetes, nem hivatalos adatokat legkésőbb május 9-én reggel 6 óráig nyilvánosságra hozni. Harmadszor: Alapvető érdek, hogy a választópolgárok minél nagyobb hányada vegyen részt a választáson. Ezt azzal is elő kell segíteni, hogy a polgárokat széleskörűen tájékoztassuk a szavazás módjáról, az előkészítés és a szavazatösszesítés teljes folyamatát nyitottá tegyük. A fenti feladatokra figyelemmel összeállított első költségvetési javaslat 2,1 milliárd forintos előirányzatot tartalmazott. Ez részben a törvényi szabályozás változása, a külföldön élő és tartózkodó magyar állampolgárok szavazásának elmaradása, részben a költségkímélő módozatok alkalmazása, részben pedig a társadalombiztosítási képviselők választása során megtakarított öszszeg, amely mintegy 300 millió forintot képez, felhasználása folytán csökkent a most előterjesztett mértékre. A benyújtott költségvetés a helyi, a területi és a központi feladatok személyi és dologi kiadásait biztosítja. Ennek összege 1 milliárd 384 millió forint. Ezen összeg a választás mindkét fordulójának a költségeit tartalmazza, és 50 millió forint tartalékkal is számol az előre nem látható kiadásokra. A helyi feladatok dologi költségei közül kiemelem, hogy valamennyi körjegyzőségi székhelyre egy-egy kis teljesítményű számítógép vásárlását javasoljuk. Az összeg felét a központi költségvetés, másik felét az önkormányzatok biztosítják 50-50 ezer forintban. Hasonló konstrukcióban biztosítottuk az egyéni választókerületi székhelyek önkormányzatai részére nagy teljesítményű számítógépek beszerzését. A helyi személyi kiadásoknál a szavazatszámláló bizottsági tagok nettó 1000 forintot kapnak tevékenységükért a korábbi bruttó 1000 forint helyett. (17.50) A területi feladatoknál a személyi kiadások az előzőhöz hasonlóan szerény mértékben ugyan, de emelkednek. A központi kiadásoknál rendkívül fontos a számítógépes rendszer fejlesztésére fordítandó kiadások megemlítése, mert a rendszer így tudja biztosítani az európai szintű szavazatösszesítés kialakulását, ugyanakkor a megvalósuló fejlesztések nemcsak választási célokat szolgálnak, hanem a közigazgatás hosszú távú korszerűsítését is jelentik informatikai oldalról. A választási költségvetés egészének összehasonlításaként említem meg, hogy az 1990. évi választások közvetlen kiadásai 545 millió forintot tettek ki. A választási pénzek felhasználásáról készült állami számvevőszéki jelentés azonban azt is megállapította, hogy a teljes körű felhasználásához hozzátartoznak a közvetve, más jogcímeken, de választási célra egyéb költségvetési szervek által felhasznált összegek is. Ez utóbbiakat is figyelembe véve a négy évvel ezelőtti választás kiadásai megközelítették a 800 millió forintot. Az országgyűlési választások lebonyolítására a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésében a kormányzat rendkívüli kiadásai között 800 millió forint áll rendelkezésre. Az 584 millió forint hiány rendezése a központi költségvetés 25 milliárd forintos tartalékának terhére lehetséges. A Kormánynak erről azonban nincs joga dönteni, mivel az 1994. évi költségvetésről szóló törvény 39. �-ának (1) bekezdés a) pontja szerint az országgyűlési képviselő-választás előirányzatát csak az Országgyűlés módosíthatja. Ez az összeg megítélésünk szerint elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az országgyűlési képviselő-választás mindkét fordulója dologi feltételeiben színvonalas, az előzetes szavazatösszesítés és eredményközlés tekintetében gyors és pontos, továbbá külső megjelenésében kulturált legyen. Tisztelt Országgyűlés! Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a választásra fordítható pénzeszközök felhasználása törvényes és hatékony legyen. Ezért a határozati javaslat 4. pontja szerint kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés kérje fel az Állami Számvevőszéket a költségvetés felhasználásának ellenőrzésére. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el.Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)