Ismeretlen felszólaló

1994. február 21.

DR. EGON KLEPSCH, az Európai Parlament elnöke: (Beszédét német nyelven mondja el. A jegyzőkönyv a tolmács szavait rögzíti.) Elnök Úr, a magyar Országgyűlés mélyen tisztelt Elnöke! Mélyen tisztelt Képviselők, Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy látogatásom során, amelyet az Európa Parlament elnökeként teszek, vendégük lehetek itt, Budapesten, és módomban áll szólni önökhöz. Az Európai Unió tizenkét tagállama polgárainak nevében és képviselőik nevében köszönöm önöknek a meghívást és a lehetőséget, hogy szólhatok önökhöz. Először is engedjék meg, hogy átadjam önöknek az Európai Unió Parlamentjének üdvözletét: a Parlament nagyon nagy érdeklődéssel, sőt csodálattal kíséri figyelemmel azt a munkát, amelyet a magyar Parlament végzett az elmúlt négy év során, azt a munkát, amelynek során megteremtették a szabad, jogállami és demokratikus Magyarország alkotmányos alapjait. Engedjék meg, hogy elmondjam ezen a helyen: az Európai Közösség valami olyan képződmény, amely a világháború után a romokon épült fel egy új kezdet jeleként. Akkor azzal a problémával kellett megküzdenünk, hogy egy totalitárius ideológiát és annak uralmi rendszerét áthidaljuk, és új kezdetet valósítsunk meg. Ezt meg kellett tennünk, látván, hogy milyen másik totalitárius fenyegetés, milyen másik totalitárius ideológia, struktúra fenyeget bennünket. Összpontosítani kellett ezért erőinket néhány nagyon fontos pontra. Az egyik ilyen fontos kérdés az volt, hogy tisztában kellett lennünk azzal: milyen értékeket képviselünk; tisztáznunk kellett, hogy politikánk középpontjában mindenképpen az embernek kell állnia - az embernek minden jogával, szabadságjogával együtt -; és tudnunk kellett azt is, hogy az embernek, méltóságával, meg kell találnia helyét az új társadalomban. A második feladatunk az volt, hogy belássuk: a belső stabilitás nemcsak a tárgyi, dologi rend előfeltétele, hanem abból a szempontból is mindenképpen fontos, hogy lehetővé teszi a közös fellendülést. A harmadik pont pedig az volt: világos volt számunkra az is, hogy a külső biztonság megteremtése mindenképpen előfeltétele annak, hogy ez a fejlődés ilyen formában beindulhasson. Éppen ezért kísérletet tettünk mindennek a megvalósítására oly módon, hogy kibékítettük azokat a népeket, amelyek évszázadokon keresztül háborúban álltak egymással - gondolok itt elsősorban Németországra és Franciaországra. (10.10) Új kezdetet valósítottunk meg, és azt a három elvet tartottuk szem előtt, amelyekről éppen az imént szóltam. Ezek voltak számunkra a vezérelvek. Azután a Szovjetunióval, a kommunista ideológia rendszerével kellett felvennünk a harcot, ezzel szemben kellett bizonyítanunk, hogy a szabadság és az emberi jogok eszméje, ideálja mindenképpen felette áll ennek a rendszernek, és ezt a bizonyítékot sikerült meghoznunk. Nos, a totalitárius kommunista ideológia is öszszeomlott és immáron a múlté. Egy új helyzet előtt állunk, és ez az új helyzet új feladatokat is jelent számunkra, hiszen - ha visszaemlékeznek - annak idején a nácik koncentrációs táborait láttuk, most a Gulag-szigetcsoport táboraira kell emlékeznünk ennek az új kezdetnek a során. Az volt a mi válaszunk, hogy tartós békét kell megteremteni, amelyet nem hegemónia jellemez, hanem az együttműködés, a közös felépítés, közös építőmunka. Ez volt a fő feladat akkor. Ma a kérdés úgy vetődik fel, hogy csakis és kizárólag Közép-, Közép- Kelet és Kelet-Európa népeivel együtt kell kapcsolatainkat újra rendezni és gondoskodnunk arról, hogy Európa ne legyen többé megosztott kontinens, hanem egységes kontinens legyen, egy olyan Európa, amely történelmi fejlődésének megfelelően meg is érdemli ezt az együvé tartozást, ezt az összetartozást. Hölgyeim és uraim! Éppen ezért azt szeretném elmondani önöknek, hogy a mi számunkra ez a fejlődési folyamat egyfajta felkészülést jelentett arra a feladatra, megteremtette annak alapjait, amelyet ma meg kell oldanunk, hogy bizonyítsuk a világ népei számára, hogy egy változó világban, egy olyan világban, ahol regionális tömörülések alakulnak ki, és ezek a regionális együttműködések egyre nagyobb szerepet játszanak - gondoljanak a NAFTA-ra, az Egyesült Államok és Kanada együttműködésére, illetve az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó együttműködésére, a dél-amerikai országok együttműködésére, amelyek szintén egy nagy közös piacot akarnak megvalósítani, vagy arra a hatalmas együttműködési térségre, amely a délkelet-ázsiai régióban megvalósul. Ebből világossá válik számunkra, hogy mennyire fontos a közös fellépés, és ez egy nagyon fontos elismerés és felismerés volt az 1945-ös évben is. Hölgyeim és uraim! A mai helyzetet látva az Európai Unió 12 országa politikájának, a nemzeti parlamentek törekvéseinek középpontjában és különösen az Európai Parlament törekvéseinek középpontjában az áll, hogy segítse Kelet- és Közép-Európa új politikai-gazdasági struktúráinak kialakítását. Mindkét fél részéről, az önök részéről éppúgy, mint a mi részünkről, nagyon fontos szerepet játszik, hogy a kommunista diktatúrából a szabad plurális demokráciába vezető utat végigjárjuk, és hogy a tervgazdálkodás évtizedei után megvalósítsuk a piacgazdaságot. Ez a folyamat azonban hosszú időt vesz igénybe, nagyon sok türelmet és nagyon sok megerőltetést kíván. Már nagyon nagy haladást értünk el, és ha az Európai Unió nevében beszélhetek, elmondhatom, hogy sok tekintetben haladást tudtunk elérni. Megvalósult a közös belpiac, 350 millió lakosa van ennek a közös térségnek. 1993. január 1-jével lépett érvénybe ez a szerződés. A maastrichti szerződés 1993. november 1-jével lett hatályos. Az európai gazdasági térség, az Európai Unió és az EFTA-országok közötti szerződés 1994. január 1-jével lépett életbe, és további útmutatást jelentenek azok a társulási szerződések, amelyeket az Unió Magyarországgal és Lengyelországgal kötött, és Magyarországgal ez a szerződés ez év februárjának 1-jével léphetett hatályba. Ezek, hölgyeim és uraim, mérföldkövek azon az úton, amelyen végig kell mennünk, amelyet végig kell járnunk. Természetesen az Európai Unió szerződésével az Európai Parlament is számos új jogot és jogosultságot kapott, azonban az én feladatom a mai napon nem az, hogy erről szóljak önökhöz, hanem hogy felvázoljam gondolataimat közös jövőnkről. Látjuk, hogy milyen munkát végzett a magyar Parlament, és hogy a magyar Parlament megteremtette a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia és a gazdasági szociális rend törvényes kereteit. Látjuk azt, hogy mintegy 350 törvényt, rendeletet fogadott el, ezzel ezt a célt elérte, és ez az európai parlamentarizmus történetében minden bizonnyal nagyon döntő mozzanatot jelent, nagyon jelentős teljesítményt képvisel. Az Európai Unióban dolgozó parlamenti képviselőkre valóban nagyon mély benyomást tett az, hogy hogyan valósult meg a váltás a kommunista elnyomásból a szabad demokratikus társadalmi és gazdasági rendbe. A jogállam megvalósulása nagyon nagy örömmel tölt el bennünket, és látjuk, tanúi vagyunk annak, hogy ezek az eszmék Magyarországon valósággá válhattak. A demokrácia egy élő, liberális dolog. Az intézmények, a struktúrák kialakítása, a pártok szerepének meghatározása, és olyan kérdések, mint a médiumok szerepe - ezekkel minden országban foglalkoznak. Biztosak vagyunk abban, hogy önök a jogállami eljárásoknak, a parlamenti demokrácia rendjének megfelelően meg fogják oldani ezeket a kédéseket. Hölgyeim és uraim! De mi is az, amivel nekünk közösen kell megbirkóznunk, melyek azok a feladatok? Itt engedjék meg, hogy azt mondjam önöknek, hogy látnunk kell azt a közös korzettet (sic!), ami meg kell határozza a soron következő fejlődést. Melyek azok az alapelvek, amelyek meghatározó módon jellemzőek az Európai Közösségre? Azoknak, akik tagjai kívánnak lenni ennek a közösségnek, mindenképpen rendelkezniük kell a szabad jogállamisággal, plurális demokratikus rendet kell tudni felmutatniuk, a szociális piacgazdaság rendjét kell kiépíteniük és készek kell legyenek a szuverenitásuk egy részéről való lemondásra is. Ezen túlmenően azonban el kell fogadniuk az acquit communitét, tehát mindazt, amit eddig elfogadott az Európai Közösség. Ezeket az újonnan érkezőknek el kell fogadniuk, és természetesen a maastrichti szerződés célkitűzéseivel is azonosulniuk kell az újonnan csatlakozó államoknak. Hölgyeim és uraim! Ez egy nagyon nagy feladat. Önök, amikor ezeknek az előfeltételeknek a teljesítésén dolgoznak, tulajdonképpen a lényeget már el is végezték. El kell mondjam önöknek, hogy megvalósították a szabad jogállamot, messzemenőkig kiépítették ezeket a struktúrákat, nagy haladást értek el annak a rendszernek a kiépítése során, amit piacgazdasági rendnek nevezünk a megfelelő szociális törvényekkel párosítva, és mindenképpen megvalósították a plurális demokráciát országukban. Hölgyeim és uraim! Ezek olyan előfeltételek, amelyek világosak. Azonban új problémák jelentkeztek, olyan új problémák, amelyeket nyíltan meg is neveznék. Az egyik probléma - amit a jugoszláviai polgárháború különösen világossá tesz számunkra - a kisebbségek, népcsoportok jogainak kérdése, annak a problémája, hogy az európai környezetben bizonyos népek szétszórtan élnek. Önök tudják, hogy az európai egység megvalósulása nem eredményezheti egy központosított egységes állam kialakulását. Tudni kell mindenkinek, hogy Európa nem kíván lemondani a nemzeti azonosságról, nem kívánja a népektől azt, hogy lemondjanak nyelvükről, kultúrájukról. Éppen ellenkezőleg, a népek sokféleségén, sokrétűségén keresztül próbálja megvalósítani önmaga gazdagságát. Azzal szeretnénk önökhöz fordulni, hogy a magyarság kibontakozását, továbbvitelét úgy értsék, hogy ez ezt a nagy egységet kiegészítő egység. Amikor azt a kérdést említem, hogy mit is jelent a kisebbségek jogainak biztosítása, azt kell mondanom, hogy ez egy olyan feladat, amit mi az Európai Közösségben - és számos példát is fel tudnék sorakoztatni - megoldottunk, dolgoztunk ezen. (10.20) Engedjék meg, hogy ezt egyetlen mondattal tegyem világossá. A mi Európánkban mindenkinek meg kell, hogy legyen a joga arra, hogy anyanyelvét használja; ezt megtehesse a közigazgatási eljárások során, az iskolákban, a középiskolákban, a főiskolákon, az egyetemeken, a nevek, a névtáblák használatánál. Az, hogy az ember egy nemzethez tartozik, kifejezésre kell jusson a névben; és az irodalom, a művészet, a tudomány, az oktatás szabad kell, hogy legyen; a kisebbségek és az anyaország között biztosítani kell az átjárhatóságot. Ez az egyik legfőbb elve az Egyesült Európának. Ha ezt az elvet figyelmen kívül hagyjuk, akkor úgy gondolom, hogy egyetlen nép sem csatlakozhat, léphet be az Európai Unióba. (Taps.) Hölgyeim és uraim! Tisztában vagyunk azzal, hogy egy új rend kialakulása Európában számos problémával jár együtt, számos problematikus kísérőjelenséggel. Hadd mondjam azt, hogy az egyik probléma az, hogyan tudjuk biztosítani a belső stabilitást. Ezzel kapcsolatban szeretném elismerésemet kifejezni afelett, amit önök megvalósítottak. Magyarországnak megvan a belső stabilitása; olyan belső stabilitást valósított meg ez alatt a négy év alatt - módomban állt figyelemmel kísérni ennek a Parlamentnek és ennek az országnak ez alatt a négy év alatt végzett munkáját, és azt kell mondjam, hogy a tartós haladás előfeltétele mindenképpen a belső, stabil struktúra megőrzése. A második fontos alapvetés: Tudjuk, legalábbis a jugoszláv polgárháború kitörése óta biztosan tudjuk, hogy szükség van arra, hogy egy új biztonsági struktúrát, biztonsági rendet alakítsunk ki Európában. Megbizonyosodott, világossá vált, hogy túlságosan egyszerűen képzeltük a dolgot, amikor azt mondtuk, hogy megszűnt a fenyegetettség a szovjet birodalom letűntével, és többé katonai jellegű konfliktusok nem is merülhetnek fel. Elmulasztottuk, hogy kellő időben megteremtsük azokat az eszközöket, szerződéses alapokat, amelyekkel ez ellen fel lehet lépni. A maastrichti szerződés ennek a csíráit már elveti. Azonban a feladat most az, hogy még nagyobb tempóban dolgozzunk azon, hogy gondoskodni tudjuk arról, hogy a jövőben ilyen események semmiképpen sem ismétlődhessenek meg. A mi feladatunk az, hogy ennek a vérontásnak egyszer s mindenkorra véget vessünk. Hölgyeim és uraim! Ha figyelemmel kísérjük a kelet-közép-európai népek kapcsolatainak a fejlődését, akkor nem felejtjük el, hogy milyen közös történelmi szálak fűznek össze bennünket, és azt a kultúrát, amit közösen alkottunk meg és közösen képviseltünk, még a vasfüggöny sem tudta elfeledtetni velünk. A kérdés azonban ma úgy vetődik fel számunkra, hogy hogyan tudjuk megoldani ennek az átmenetnek a hatalmas problémáit egy olyan világgazdasági helyzetben, amelyet elsősorban a recesszió jellemez. E feladat megoldásához mindannyiunk részéről komoly erőfeszítésre van szükség. Önökkel, s Lengyelországgal elsőként ratifikáltuk a társulási szerződést. A közös fejlődés alapjait teremti meg ez a szerződés, hogy ily módon megteremtődjön az előfeltétel, a kiindulási pont azért, hogy megvalósulhasson a csatlakozás, a belépés az Európai Közösségbe. Biztos vagyok abban, hogy önök nagyon hamar előre fognak haladni ezen az úton, és azt is tudom, hogy már nagy előrehaladást valósítottak meg. Tudatában vagyok annak, hogy törvényhozásuk során mindig figyelemmel vannak arra, hogy lehetőség szerint tartósan próbálják összekapcsolni jogrendjüket a mi jogrendünkkel. Olyan szakasz áll előttünk, amikor a társulási szerződést meg kell valósítanunk, a célkitűzésnek megfelelően alkalmaznunk kell. A célkitűzés pedig az, hogy önök tagjai lehessenek az Európai Közösségnek, és hogy ténylegesen felvételt nyerjenek az Európai Unióba. Az Európai Közösség egy nagyon nehéz képződmény. Jelenleg azzal is el vagyunk foglalva, hogy intézményes reformokat dolgozzunk ki, valósítsunk meg a Közösségen belül. Egy dolog azonban világos számunkra, mégpedig az, hogy kötelességünk, hogy önökkel közösen tartós békerendet valósítsunk meg, amely példamutató kell, hogy legyen az egész világ számára, és amely lehetővé teszi népeinknek, hogy békében, olyan fejlődésben élhessünk, amely mindenki számára lehetővé teszi a jólétet. A mi polgáraink jelenleg - a világméretű recesszió láttán - nyomasztva érzik magukat. Nyomasztja őket a munkanélküliség - ez mindenütt így van Európában, természetesen önöknél is nyomasztó. A polgárok úgy érzik, hogy a jövő perspektívái nem körvonalazódtak világosan. Azt hiszem azonban, hogy önök maguk tudják igazándiból felmérni, hogy milyen sokat tudtak megvalósítani az elmúlt négy év során, milyen strukturális változásokat tudtak megvalósítani. Kívülről szemlélve én önöknek ehhez csak gratulálni tudok. Önök maguk azok, akik belátják, felismerik, hogy igenis szükség van arra, hogy továbbhaladjanak ezen az úton, hogy ily módon stabil, folyamatos politika valósulhasson meg, és ezzel elérjük azt, amire mindannyian törekszünk. A társulási szerződés teljesítésére számos intézményt hoztunk létre. Örülök, hogy a társulási bizottság - Hörcsik kolléga elnöklete alatt - már megkezdte a munkáját. Nagyon fontos szerepet fog játszani ez a testület az államaink közötti együttműködésben. Természetesen nem állhatunk itt meg, nem szabad itt megállnunk. A feladatunk sokkal inkább az, hogy gondoskodjunk arról, hogy mindenütt előbbre vigyük a fejlődést, és megteremtsük az előfeltételeit annak, hogy a megfelelő intézkedéseket, a közös tervezést, a közös beruházást, a közös programok megvalósítását biztosítani tudjuk. Tudom, hogy önök a stabilitást képviselik ebben a régióban, és a békét testesítik meg. Ebben a pillanatban az Európai Unió számára mindez történelmi jelentőségű. Amit azonban mi kívánunk: a béke stabilitásának a megteremtése az egész régióban, az egész térségben, és ez az, amiért dolgoznunk kell. Hölgyeim és uraim! Szeretném elmondani önöknek, hogy eredeti szakmámat tekintve történész vagyok, és mint ilyen, természetesen ismerem a magyar történelmet is. Nagyon sokat tudnék szólni arról, hogyan fonódott össze az önök történelme Európával, és hogy ez milyen fontos számunkra, milyen ösztönző. Ezen a helyen azonban csak két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy Európa a fejlődése során, az alkotmányos fejlődés során 1222-ben - az Aranybulla megteremtésével - II. András igenis biztosította, hogy az ellenállás joga mint lényeges szabadságjog elismerésre kerüljön. Ezzel nagyon fontos pozíciót rögzített. De nyíltan elmondom, ami engem személyesen a legmélyebben érintett az önök történelmében, az az 1956-os népfelkelés, forradalom; egy olyan felkelés, amely az egész világnak megmutatta nemcsak a magyarok szabadságakaratát, nemcsak azt, hogy egy nemzet zárt sorokban próbál fellépni egy ilyen helyzetben, hanem világossá tette az egész világ számára azt, hogy olyan rendszereket, amelyeket az emberre rákényszerítenek, le lehet rázni, hogyha ennek megvannak az előfeltételei, ha ezek teljesíthetőek és ha az embernek megvan ehhez az elegendő ereje. (10.30) Akkor ismerkedtem meg Osváth Györggyel, a kereszténydemokrata ifjúsági mozgalom vezetőjével, azóta barátom, és ő volt az, aki meggyőzött engem, hogy a magyarság egy olyan dimenzió, egy olyan nagyságrend, amelynek feltétlenül helye van - s amelyre szükség van - ebben az európai rendben. Ő volt az, aki megismertetett engem a későbbi ellenzék képviselőivel, Antall Józseffel, az önök későbbi miniszterelnökével, s szeretném tiszteletemet, elismerésemet kifejezni mindaz iránt, amit ő véghezvitt. Nagyon fontos kötelezettségnek és kihívásnak tekintjük, hogy Magyarországot segítsük azon az úton, amely elvezeti az Európai Unióban való teljes jogú tagsághoz. Szeretnénk ebben a folyamatban Magyarországot minden módon támogatni. Ezen az úton az első lépés már megtörtént a társulási szerződés életbelépésével. Sajnos, hosszú időt vett igénybe, amíg sikerült ratifikálni ezt a szerződést, két évig tartott ez a folyamat. Az Európai Parlament azonban éllovas volt ebben a folyamatban, elsőként ratifikáltuk ezt a szerződést, tehát mi kezdetektől fogva támogattuk ezt a fejlődést. Azt is szeretném azonban nyíltan elmondani önöknek, hogy látjuk és tudatában vagyunk annak, milyen nehéz ilyen határozatokat ratifikálni ilyen sok-sok országnak. De végül is ezt sikerült megvalósítanunk. A magyar jogrendszer harmonizálása, hozzáigazítása az európai jogrendszerhez megfelelő mértékben halad előre, és bizonyos területen akár már előbbre is járnak, mint néhány tagállam, például ami a jegybank függetlenségét illeti. Éppen ezért teljes mértékben bízunk abban, hogy az önök Kormánya a megfelelő politikát fogja folytatni azzal a céllal, hogy megteremtsék azokat az előfeltételeket, amelyek lehetővé teszik Magyarország tagságát az Európai Közösségben. Hölgyeim és uraim! Nekünk mindig szükségünk van szimbólumokra, és Magyarország szimbólum számunkra, annak a szimbóluma, hogy az európai államok közös Európájához vezető úton van egy olyan egyenes ösvény, amelyet töretlenül végig kell járni. Önök rátértek, ráléptek erre az ösvényre, s ezt mi elismerjük, honoráljuk, és éppen ezért nem szeretném beszédemet úgy befejezni, hogy nem mondanék el egy dolgot. Mégpedig azt, hogy az Európai Közösség tudatában van annak, hogy számos vonatkozásban nagyon sok projekt van megvalósulóban - például a _Partnerség a békéért" - az önök közreműködésével. Látnunk, tudnunk kell azonban azt is, hogy a jövőben csak a Közösség lesz képes arra, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyekkel az ember szembetalálja magát. A korábbi határok csak nagyon periferikus jelleggel bírnak majd, hiszen lényegében arról lesz s arról van szó, hogy megbirkózzunk a környezeti problémákkal, megbirkózzunk azokkal a problémákkal, amelyek a jelenben merülnek fel, úgy, hogy közösen tudjuk biztosítani a jobb jövőt. Az első millennium véget ért, és a második millennium megkezdődött. Az önök királya, Szent István volt az, aki biztosította, hogy Magyarország belépjen Európa keresztény nemzeteinek közösségébe, és én meg vagyok győződve arról, hogy a második millenniumba való átmenet megint egyesíteni fog bennünket, össze fog hozni bennünket egy olyan közösségben, az országok, nemzetek olyan közösségében, Európában, amelynek az a feladata, hogy a békét biztosítsa ezen a világon. Várjuk Magyarországot, és üdvözölni fogjuk önöket a Közösségben.* (Kezet fog Szabad György elnökkel. - Hosszan tartó taps. Elhagyja az előadói emelvényt. Köszöntve a képviselőket, kezet fogva dr. Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, visszatér a díszpáholyba.) REDE des Präsidenten des Europäischen Parlaments Dr. Egon A. Klepsch vor der Nationalversammlung von Ungarn am Dienstag, dem 22. Februar 1994 in Budapest Sperrfrist: Redebeginn Es gilt das gesprochene Wort Herr Präsident, Meine Damen und Herren Abgeordnete, Meine Damen und Herren, es ist mir eine grosse Ehre und Freude, anlässlich meines offiziellen Besuches als Präsident des Europäischen Parlaments hier in Budapest Ihr Gast zu sein und zu Ihnen sprechen zu können. Im Namen der Vertreter der Bürgerinnen und Bürger der zwölf Mitgliedstaaten der Europäischen Union danke ich Ihnen für diese Einladung und diese Gelegenheit. Das Europäische Parlament hat mit grossem Interesse, ja mit Bewunderung, die Arbeit des ungarischen Parlaments in den vergangenen vier Jahren verfolgt, in denen es die verfassungsrechtlichen Grundlagen und den gesetzlichen Rahmen des neuen freiheitlichen, rechtsstaatlichen und demokratischen Ungarns geschaffen hat. Durch dieses Werk hat es eine in der parlamentarischen Geschichte Europas beispielhafte Leistung erbracht. In der Tat sind wir, die Parlamentarier der Europäischen Union, tief beeindruckt von dem Wechsel von der kommunistischen Unterdrückung in eine freiheitliche Gesellschafts- und Staatsordnung. Wir wissen, dass in Ungarn die Demokratie Wirklichkeit ist. Die volle Souveränität hat Ungarn aufgrund einer mutigen und klugen Staatsführung erlangen können. Als einziges Land der neuen Demokratien hat sich Ihr Land in dieser Zeit des Umbruchs eine stabile Regierung erhalten. Diese Stabilität wirkte sich sehr positiv auf den Prozess der Erneuerung aus. Darüberhinaus hat Ungarn die Führungsrolle bei der Auflösung der sozialistischen Bündnissysteme des Warschauer Paktes und des Rates für gegenseitige Wirtschaftshilfe übernommen. Vor allem hat Ungarn mit der frühzeitigen Öffnung seiner Grenzen einen historischen Beitrag geleistet. Für Ihren Anteil an dieser historischen Leistung gilt Ihnen die Anerkennung und der Dank des Europäischen Parlaments. Was nach dem Ende des Zweiten Weltkriegs bei uns aufgebaut wurde aus den Trümmern, muss jetzt auch hier getan werden, um die totalitäre Herrschaft überwinden zu können. Man muss sich dabei im Klaren sein über die Werte, für die wir einstehen. Im Mittelpunkt stehen muss der Mensch mit seinen Rechten und Freiheiten. Wir müssen für die innere Stabilität und für die sichere Ordnung sorgen. Es geht darum, die Voraussetzungen für diese Sicherheit zu schaffen durch eine Aussöhnung zwischen den Völkern. Die Ideale der Freiheit und des Rechts müssen vorherrschen, nachdem die totalitäre Herrschaft zusammengebrochen ist. Wir müssen eine neue Friedensordnung schaffen. Ost-West-Beziehungen: Kooperation statt Konfrontation Die Ost-West-Beziehungen sind nicht mehr durch Konfrontation, sondern durch Kooperation geprägt. Anstelle der früheren Feindbilder ist auf beiden Seiten der feste politische Wille getreten, freundschaftliche und partnerschaftliche Beziehungen zu pflegen. Die Europäische Union und in ihr das Europäische Parlament haben wiederholt den festen Willen unterstrichen, die wirtschaftliche und politische Entwicklung in all diesen Ländern tatkräftig zu fördern und zu unterstützen. Einerseits erfüllt es uns mit grosser Genugtuung, dass die Europäische Union auf Ihr Land, auf Mittel- und Osteuropa insgesamt als eine Art Magnet wirkt. Andererseits stehen aber auch die Mitgliedstaaten der Europäischen Gemeinschaft und diese Gemeinschaft selbst vor zahlreichen Problemen. Dies kommt in erster Linie bei dem äusserst schwierigen Vorhaben zum Ausdruck, mit einem umfassenden Plan für mehr Wachstum und Beschäftigung die riesige Arbeitslosigkeit abzubauen. Dies hat wiederum Auswirkung auf die finanziellen Leistungsmöglichkeiten zugunsten von Nachbar- und Partnerländern, die von der Europäischen Union Unterstützung erwarten. Meilensteine für die Europäische Union Die Europäische Union hat in jüngster Zeit zahlreiche wichtige Fortschritte erzielt: - das Inkrafttreten des einheitlichen Binnenmarktes für 345 Millionen Bürgerinnen und Bürger bzw. Verbraucher am 1. Januar 1993; - das Inkrafttreten des Vertrags von Maastricht am 1. November 1993; - das Wirksamwerden des Europäischen Wirtschaftsraumes zwischen der Europäischen Union und fünf EFTA-Ländern am 1. Januar 1994. Dies sind wichtige, historische Meilensteine in dem auf den Beginn der 50er Jahre zurückgehenden Einigungsprozess. Mit dem Vertrag über die Europäische Union hat das Europäische Parlament eine Reihe zusätzlicher Kompetenzen und demokratischer Kontrollbefugnisse erhalten. Seine Mitwirkung an der Gemeinsamen Aussenpolitik wird gestärkt. Bislang hatte das Europäische Parlament bereits das Zustimmungsrecht bei Assoziierungsabkommen und Beitrittsverträgen. Jetzt bedarf praktisch jedes Abkommen mit Ländern ausserhalb der Europäischen Union der Zustimmung durch die Mehrheit der Abgeordneten des Europäischen Parlaments. Perspektive eines Beitritts zur Europäischen Union Das Europäische Parlament hat hinsichtlich der umfassenden Neugestaltung der Beziehungen der Europäischen Union zu den mittel- und osteuropäischen Ländern von Anfang an ein realistisches Vorgehen befürwortet. Die breite Mehrheit der Abgeordneten unseres Parlaments sieht die mit dem Abschluss und mit dem kürzlichen Inkrafttreten des Assoziierungsabkommens mit Ungarn vorgenommene Etappe als den richtigen Schritt an. Wir haben den Beschluss des Europäischen Rats vom 22. Juni 1993 in Kopenhagen begrüsst. Dort haben die Staats- und Regierungschefs die _Perspektive eines Beitritts zur Europäischen Union" für diejenigen mittel- und osteuropäischen Länder eröffnet, die Assoziierungsabkommen unterzeichnet haben oder mit denen Verhandlungen über derartige Abkommen im Gange sind. Das Europäische Parlament hat aber stets auf die Voraussetzungen verwiesen, die mit einer Mitgliedschaft in der Europäischen Union verbunden sind. Voraussetzungen für eine EU-Mitgliedschaft Für eine Mitgliedschaft in der Europäischen Union sind vier elementare Voraussetzungen zu erfüllen: das betreffende Land muss - ein freiheitlicher Rechtsstaat sein; - eine pluralistische Demokratie ausüben; - soziale Marktwirtschaft pflegen und - zum Souveränitätsverzicht bereit sein. Zu diesen vier Grundvoraussetzungen kommen als weitere Bedingungen: - die vollständige Übernahme des sogenannten "acquis communautaire", d.h. des gesamten bisherigen Besitzstandes auf der Grundlage der Römischen Verträge und des Folgerechts; - die Übernahme des Vertrags von Maastricht mit sämtlichen Zielsetzungen, d.h. auch der politischen Finalität. Assoziierungsabkommen als richtiger erster Schritt Wenige Jahre nach dem Zusammenbruch der kommunistischen Regime, nach den tiefgreifenden Umwandlungen streben Ungarn und andere mittel- und osteuropäischen Länder danach, diesen Bedingungen voll gerecht zur werden. Ihr Land und Ihre Nachbarstaaten, die zuvor im Rat für gegenseitige Wirtschaftshilfe (COMECON) und im Warschauer Pakt unter sowjetischer Dominanz zusammengeschlossen waren, setzen nun in freiheitlicher Anstrengung alles daran, um die neuen Herausforderungen bewältigen zu können. Wir wollen Ihnen bei der weiteren Neugestaltung helfen und Sie unterstützen. Die geschlossenen Assoziierungsabkommen sollen als Instrument dienen, damit die Voraussetzungen für eine volle Integration geschaffen werden können. Die vom Europäischen Parlament vertretenen Grundsätze der Demokratie und der Menschenrechte entsprechen dem erklärten Willen gerade auch der Regierung der Republik Ungarns, die demokratischen Prinzipien zu befolgen und zu festigen. Konstituierende Sitzung des "Gemischten Parlamentarischen Ausschusses EU- Ungarn" Diese Vorstellungen und Überzeugungen haben sich als Ergebnis der Verhandlungen zum Abschluss des Assoziierungsabkommens zwischen der Europäischen Gemeinschaft und Ungarn niedergeschlagen. Über den wirtschaftlichen und handelspolitischen Charakter hinaus besitzt dieser "Europa-Vertrag" eine neue, besondere Qualität. Dazu gehört in erster Linie der vereinbarte politische Dialog. Er wird auf parlamentarischer Ebene im Rahmen des "Gemeinsamen Parlamentarischen Ausschusses EU-Ungarn" geführt. Dieser Ausschuss hielt Ende Januar dieses Jahres seine Konstituierende Sitzung in Budapest ab. Die dabei zutagegetretene Substanz der Kontakte bietet Anlass zu grosser Zuversicht. Vorreiterrolle des Europäischen Parlaments Bei der Neugestaltung der Beziehungen der Europäischen Union zu den Ländern in Mittel- und Osteuropa hat das Europäische Parlament von Anfang an eine Vorreiterrolle übernommen. Wir haben die in den Verhandlungen zwischen der Europäischen Kommission mit den vier Visegrad-Ländern - Ungarn, Polen, Tschechische und Slowakische Republik - sowie mit Bulgarien und Rumänien erzielten Ergebnisse kritisch geprüft und nach jeweils gründlicher Beratung die einzelnen Assoziierungsabkommen mit überwältigender Mehrheit gutgeheissen. Im Fall Ungarns erfolgte die Zustimmung des Europäischen Parlaments schon in der Plenarsitzung im September 1992. Das Europäische Parlament hat in allen Fällen seine Aufgabe termingerecht erfüllt. Dagegen haben die nationalen Parlamente der zwölf Mitgliedstaaten inzwischen erst die Assoziierungsabkommen mit Ungarn und Polen vollständig ratifiziert, so dass diese am 1. Februar in Kraft treten konnten. Bei den anderen Assoziierungspartnern ist die Mehrzahl der nationalen Parlamente zeitlich erg in Verzug. Ich habe in meinen Reden bei den Europäischen Räten im Juni 1993 in Kopenhagen sowie Ende Oktober und im Dezember in Brüssel jeweils nachdrücklich appelliert, die Ratifizierungsverfahren vollständig abzuschliessen. "Stabilitätspakt für Europa" Wir haben das Vorhaben der Staats- und Regierungschefs begrüsst, einen _Stabilitätspakt für Europa" zu schliessen. Wir befürworten die Einleitung des diplomatischen Prozesses mit der Einberufung einer Eröffnungskonferenz im April 1994 in Paris. Neben den zwölf Mitgliedstaaten der Europäischen Union sollen insbesondere all die Länder teilnehmen, mit denen wir Assoziierungsabkommen geschlossen haben - natürlich auch Ungarn. Wir haben mit Genugtuung vermerkt, dass Ungarn vor wenigen Tagen die von der NATO bei dem Gipfeltreffen der westlichen Allianz im Januar angebotene "Partnerschaft für den Frieden" angenommen und einen entsprechenden Vertrag unterzeichnet hat. Politischer Dialog und Konzertierung Besondere Bedeutung bei der umfassenden Neugestaltung der Beziehungen zwischen der Europäischen Gemeinschaft und den Mittel- und Osteuropäischen Staaten kommt dem präzisen Angebot des Gipfels von Kopenhagen zu, bei einer Reihe von Themenkomplexen in einen umfassenden Dialog einzutreten. Die künftige Zusammenarbeit mit den assoziierten Ländern soll sich in der Perspektive eines späteren Beitritts auf eine enge politische Konzertierung erstrecken. Vorrangig zur Verbesserung der wirtschaftlichen und sozialen Situation in den Mittel- und Osteuropäischen Staaten bleiben natürlich umfassende eigene Anstrengungen. Das Europäische Parlament hat in dieser Hinsicht z.B. eine verstärkte regionale Zusammenarbeit der Staaten Mittel- und Osteuropas empfehlen. Die bislang erzielten Fortschritte und Erfolge können sich als Zwischenbilanz durchaus sehen lassen, sie reichen jedoch noch längst nicht aus. Das Europäische Parlament hat sich wiederholt nachdrücklich für eine Intensivierung des sogenannten PHARE-Programms zugunsten der mittel- und osteuropäischen Länder eingesetzt. Neue, europa- und weltweite Sicherheitsstruktur nötig Eine dauerhafte wirtschaftliche und soziale Stabilität in Mittel- und Osteuropa, in Russland, in den baltischen Staaten und auf dem Balkan ist Voraussetzung für die Schaffung einer umfassenden, europa- und weltweiten neuen Sicherheitsstruktur. Erst wenn uns das gelingt, können wir erwarten, dass sich Krisen und Kriege wie im ehemaligen Jugoslawien nicht wiederholen. Das Europäische Parlament hat wiederholt zu den Konflikten in Bosnien- Herzegowina und den anderen Gebieten Stellung genommen. In der Februar- Plenarsitzung haben wir unsere Unterstützung für den Beschluss des NATO-Rates vom 9. Februar bekundet. Als direktes Nachbarland ist sich Ungarn seinerseits der Gefahr des Krisen- und Brandherdes Jugoslawien voll bewusst und gleichfalls angestrengt bemüht, zur Beendigung des Krieges beizutragen. Die aktuellen Krisensituationen in Europa und in der Welt sollten uns alle zu der Einsicht bringen, dass ein dauerhaftes, friedliches Nebeneinander und Miteinander nur dann möglicht ist, wenn überall die Grundsätze der Demokratie, der Wahrung der Menschenrechte und der Rechte der Minderheiten eingehalten und befolgt werden. Wir sehen es als unsere Aufgabe und Verpflichtung an, Ungarn mit allen uns zur Verfügung stehenden Kräften zu unterstützen. Das Assoziierungsabkommen soll uns bei diesem Weg helfen. Ungarn hat bei der Rechtsangleichung and die EU schon grosse Fortschritte gemacht. Es ist in manchen Bereichen schon weiter als einige Mitgliedstaaten, beispielsweise bei der Unabhängigkeit der Zentralbank. Wir wollen alles daransetzen, damit Ungarn wieder in Europa integriert wird. Wir wollen zusammen mit Ihnen für Sicherheit und Frieden in Europa und der Welt arbeiten. Wir warten auf Ungarn - seien Sie uns willkommen!* Elnöki iroda Az Európai Parlament elnöke Dr. Egon A. Klepsch az Európai Parlament elnökének BESZÉDE a magyar Országgyűlés előtt 1994. február 22-én, kedden Budapesten Szövegzárlat: a beszéd megkezdéséig Az elhangzott szöveg érvényes Elnök Úr, Képviselő Hölgyeim és Uraim, Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy az Európai Parlament elnökeként budapesti hivatalos látogatásom alkalmával az önök vendége lehetek, és szólhatok önökhöz. Az Európai Unió tizenkét tagállama polgárainak képviselői nevében köszönöm a meghívást és ezt a lehetőséget. Az Európai Parlament nagy érdeklődéssel, sőt csodálattal kísérte figyelemmel a magyar Országgyűlés elmúlt négy évben végzett munkáját, melynek során megteremtették az új, szabad, jogállami és demokratikus Magyarország alkotmányjogi alapjait és törvényi kereteit. E tevékenységük révén példamutató teljesítményt nyújtottak Európa parlamentjeinek történetében. Az Európai Unió parlamenti tagjaira valóban igen mély hatással volt ez a váltás a kommunista elnyomásból a szabad társadalmi és állami rendre. Tudjuk, hogy Magyarországon a demokrácia valóság. A teljes szuverenitást Magyarország bátor és okos államvezetés révén volt képes elérni. Az új demokráciák közül egyedül az önök országában tartotta magát egy szilárd kormány az átalakulás idején. Ez a stabilitás igen pozitíven hatott a megújulási folyamatra. Ezen túlmenően Magyarország vezető szerepet vállalt a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szocialista szövetségi rendszereinek lebontásában. Magyarország elsősorban határainak korai megnyitásával vitt végbe történelmi tettet. Részvételükért e történelmi tettben elismerés és köszönet illeti önöket az Európai Parlament részéről. Ami nálunk a második világháború vége után a romokból felépült, azt kell most itt is megtenni a totalitárius uralom leküzdése érdekében. Világosan látni kell ennek során, hogy mely értékek azok, amelyeket vállalunk. Középpontban az embernek kell állnia a maga jogaival és szabadságával. Gondoskodnunk kell a belső stabilitásról és a biztonságos rendről. Arról van szó, hogy a népek közötti megbékélés révén meg kell teremteni e biztonság előfeltételeit. A szabadság és a jog eszméinek kell uralkodóvá válniuk a totalitárius uralom összeomlása után. Meg kell teremtenünk a béke új rendjét. Kelet-nyugati kapcsolatok; kooperáció a konfrontáció helyett. A kelet-nyugati kapcsolatokat immár nem a konfrontáció, hanem a kooperáció alakítja. A korábbi ellenségkép helyébe mindkét oldalon a baráti és partneri kapcsolatok ápolásának szilárd politikai akarata lépett. Az Európai Unió és benne az Európai Parlament ismételten hangsúlyozták, eltökélt szándékuk, hogy mindezen országokban hathatósan elősegítsék és támogassák a gazdasági és politikai fejlődést. Egyrészt nagy megelégedéssel tölt el bennünket, hogy az Európai Unió az önök országára, Közép- és Kelet-Európa egészére bizonyos fajta mágnesként hat. Másrészt azonban az Európai Közösség tagállamainak és magának a Közösségnek is számos problémája van. Ez elsősorban abban a nagy nehézségekkel járó szándékban jut kifejezésre, hogy egy, a nagyobb növekedést és foglalkoztatást célzó átfogó terv segítségével leépítsük az óriási munkanélküliséget. Ez viszont kihatással van az Európai Uniótól támogatást váró szomszédos és partner országoknak nyújtható pénzbeli juttatások lehetőségére. Az Európai Unió mérföldkövei Az Európai Unió az utóbbi időben számos fontos lépést tett előre. - 1993. január 1-jén életbe lépett az egységes belső piac 345 millió polgár, illetve fogyasztó számára; - 1993. november 1-jén hatályba lépett a Maastrichti Szerződés; - 1994. január 1-jén érvénybe lépett az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió és az öt EFTA-ország között. Ezek fontos, történelmi mérföldkövek az ötvenes évek elejére visszanyúló egyesülési folyamatban. Az Európai Unióról szóló szerződés révén számos további hatáskört és demokratikus ellenőrzési jogosítványt kapott az Európai Parlament. Erősödik a közös külpolitikában való részvétele. Az Európai Parlament eddig csak jóváhagyási joggal rendelkezett a társulási egyezmények és csatlakozási szerződések esetében. Napjainkban gyakorlatilag valamennyi, az Európai Unión kívüli országgal kötendő egyezményhez az Európai Parlament képviselői többségének hozzájárulása szükséges. Az Európai Unióhoz való csatlakozás perspektívája az Európai Parlament az Európai Uniónak a közép- és kelet-európai országokhoz való viszonya átfogó újjáalakítása tekintetében kezdettől fogva a realista eljárást támogatta. Parlamentünk képviselőinek nagy többsége helyes lépésnek tekinti a Magyarországgal kötött társulási egyezmény megkötésével és annak röviddel ezelőtti hatályba lépésével megindult szakaszt. Mi üdvözöltük az Európa Tanács 1993. június 22-én Koppenhágában hozott határozatát. Az állam- és kormányfők ott megnyitották _az Európai Unióhoz való csatlakozás perspektíváját" a társulási egyezményt aláíró közép- és kelet-európai országok vagy azon országok számára, amelyekkel egy ilyen megállapodásról tárgyalások vannak folyamatban. Az Európai Parlament azonban mindig utalt az Európai Unióban való tagsággal kapcsolatos előfeltételekre is. Az EU-tagsággal kapcsolatos előfeltételek Az Európai Unióban való tagsághoz négy elemi előfeltételt kell teljesíteni: az adott országnak - szabad jogállamnak kell lennie; - pluralista demokráciát kell gyakorolnia; - szociális piacgazdaságot kell folytatnia és - késznek kell lennie szuverenitása feladására. A négy alapkövetelményhez további feltételként még hozzájön: - az úgynevezett _acquis communautaire" teljes átvétele, azaz, a teljes eddigi birtokállapot átvétele a Római Szerződések és az ebből következő jogszabályok alapján; - a Maastrichti Szerződés átvétele valamennyi célkitűzésével együtt, azaz a politikai finalitásé is. Társulási egyezmény mint a helyes első lépés Alig néhány évvel a kommunista rendszerek összeomlása után, a mélyreható változásokat követően Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország arra törekszik, hogy a fenti feltételeknek teljes egészében megfeleljen. Az önök országa és a szomszédos államok, amelyek korábban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és a Varsói Szerződés keretében szovjet dominancia alatt tömörültek, most szabadon mindent megtesznek azért, hogy képesek legyenek megküzdeni az új kihívásokkal. A további újjáalakításban segíteni és támogatni akarjuk önöket. A megkötött társulási egyezmények eszközül kell szolgáljanak a teljes integráció előfeltételeinek megteremtéséhez. A demokrácia és az emberi jogok Európai Parlament által képviselt alapelvei megfelelnek a Magyar Köztársaság Kormánya által kinyilvánított, a demokrácia elveinek követésére és megszilárdítására irányuló akaratnak is. Az _EU-Magyarország Parlamenti Vegyesbizottság" alkotmányozó ülése A fenti elképzelések és meggyőződések az Európai Közösség és Magyarország közötti társulási egyezmény megkötéséről folyó tárgyalások eredményeként alakultak ki. A gazdasági és kereskedelempolitikai jellegen túl ez az _Európa- szerződés" új, sajátos minőséggel is bír. Idetartozik elsősorban a megállapodás szerinti politikai párbeszéd. Ezt parlamenti szinten az _EU-Magyarország Közös Parlamenti Vegyesbizottság" keretében fogjuk folytatni. Ez a bizottság ez év január végén tartotta alkotmányozó ülését Budapesten. A kapcsolatok ott megmutatkozó lényege nagy bizakodásra ad alkalmat. Az Európai Parlament éllovas szerepe Az Európai Uniónak a közép- és kelet-európai országokhoz fűződő viszonya újraalakítása során az Európai Parlament kezdettől fogva az éllovas szerepét vállalta. Kritikusan megvizsgáltuk az Európa Bizottság és a négy visegrádi ország - Magyarország, Lengyelország, Cseh és Szlovák Köztársaság -, valamint Bulgária és Románia közötti tárgyalások során elért eredményeket, és az egyes társulási egyezményeket alapos megvitatás után túlnyomó többséggel jóváhagytuk. Magyarország esetében az Európai Parlament jóváhagyása már az 1992. szeptemberi plenáris ülésen megtörtént. Az Európai Parlament minden esetben határidőre teljesítette feladatát. Ezzel szemben a tizenkét tagállam nemzeti parlamentjei időközben csak a Magyarországgal és a Lengyelországgal kötött társulási egyezményt ratifikálták teljesen úgy, hogy azok február 1-jén hatályba léphettek. A többi társulási partner esetében a nemzeti parlamentek többsége nagy késedelemben van. Az Európa Tanács 1993 júniusában Koppenhágában, valamint október végén és decemberben Brüsszelben tartott ülésein nyomatékosan felszólaltam a ratifikálási eljárás teljes lezárásáért. Stabilitási szerződés Európa számára. Üdvözöltük az állam- és kormányfők _Európai Stabilitási Szerződés" megkötésére irányuló szándékát. Támogatjuk, hogy a diplomáciai eljárás bevezetésére 1994 áprilisában Párizsban nyitó konferenciát hívjanak össze. Az Európai Unió tizenkét tagállama mellett főleg azoknak az országoknak kell részt venniük, amelyekkel már társulási egyezményt kötöttünk - természetesen Magyarországnak is. Elégedetten vettük tudomásul, hogy Magyarország néhány nappal ezelőtt a NATO által a nyugati szövetségesek csúcskonferenciáján januárban tett _partnerség a békéért" ajánlatot elfogadta, és a megfelelő szerződést aláírta. Politikai párbeszéd és koncentráció Az Európai Közösség és a közép- és kelet-európai országok közötti kapcsolatok átfogó újraalakítása során különös jelentőséggel bír a koppenhágai csúcsértekezlet pontos ajánlata, hogy számos témakörben átfogó párbeszédbe kezdjünk. A társult országokkal való jövőbeni együttműködés a későbbi csatlakozás perspektívájában ki kell terjedjen a szoros politikai összehangolásra. A közép- és kelet-európai országok gazdasági és szociális helyzetének javítása szempontjából természetesen továbbra is első helyen állnak saját átfogó erőfeszítéseik. Az Európai Parlament ebben a tekintetben pl. a közép- és kelet-európai országok erőteljesebb regionális együttműködését ajánlotta. Az eddigi fejlődés és eredmények közbenső mérlegként ugyancsak figyelemre méltóak, de korántsem kielégítőek. Az Európai Parlament ismételten és nyomatékosan az úgynevezett PHARE-programnak a közép- és kelet-európai országok javára történő intenzifikálása mellett szállt síkra. Új európai és globális biztonsági rendszerre van szükség A tartós gazdasági és szociális stabilitás Közép- és Kelet-Európában, Oroszországban, a balti államokban és a Balkánon előfeltétele az új, átfogó európai és globális biztonsági rendszer megteremtésének. Csak ha ez sikerül nekünk, akkor várhatjuk, hogy ne ismétlődjenek meg az egykori Jugoszláviában folyóhoz hasonló háborúk és válságok. Az Európai Parlament ismételten állást foglalt a Bosznia-Hercegovinában és más területeken kialakult konfliktusokkal kapcsolatban. A februári plenáris ülésen kinyilvánítottuk, hogy támogatjuk a NATO Tanács február 9-i határozatát. Mint szomszédos ország, Magyarország a maga részéről teljes mértékben tudatában van a jugoszláviai válsággóc és tűzfészek veszélyének, és egyszersmind megfeszített erővel fáradozik azon, hogy elősegítse a háború befejezését. Az Európában és az egész világon jelenleg kialakult válsághelyzetek valamennyiünket annak belátására késztetnek, hogy a tartós, békés egymás mellett és együttélés csak akkor lehetséges, ha mindenütt betartják és követik a demokrácia alapelveit, az emberi jogok és a kisebbségek jogainak védelmét. Feladatunknak és kötelességünknek tekintjük, hogy Magyarországot minden rendelkezésre álló erővel támogassuk. A társulási egyezménynek segítenie kell bennünket ezen az úton. Magyarország nagy lépéseket tett előre jogrendszerének az Európai Unióhoz való közelítése terén. Egyes területeken már előbbre is van, mint néhány tagállam, például a központi bank függetlenségét illetően. Mindent el akarunk követni annak érdekében, hogy Magyarország ismét Európába integrálódjon. Önökkel együtt Európa és a világ biztonságáért és békéjéért akarunk dolgozni. Várjuk Magyarországot - üdvözöljük önöket.*