Surján László (KDNP)
DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr helyesen mutat rá egy olyan sajnálatos jelenségre, hogy társadalmunkban az utóbbi évtizedekben kialakult egy nagyrészt - vagy szinte teljesen - segélyezésből élő réteg. A szociális ellátások rendszere azonban nem támogatja jobban az úgynevezett régi szegényeket, mint az újakat. Ez egy lelki alkat kérdése. Aki állandóan jár és dörömböl, netán egy ilyen életvitelt alakított ki, valóban elképzelhető, hogy több eséllyel pályázik egy-egy juttatásra. Maga a rendszer azonban nem támogatja ezt a _bérlettel" rendelkező segélyezettet az _új" szegénnyel szemben. Ami a családsegítő központokat, mint intézményeket illeti, meg kell nyugtatnom képviselő urat a tekintetben, hogy ilyen jellegű terv, amelyről értesülései vannak, valójában nem áll fönn. Nem áll fönn, a szociális törvény szellemével is ellenkezni látszana ez a megközelítés, hiszen az 1993. évi III. törvény egy családsegítést ír elő. Tehát egy cselekedetet, egy folyamatot, aminek egyik megnyilvánulási eszközrendszere az, hogy létrehozott egy családsegítő központot. (14.30) Szakmailag sem támogatnánk jelen pillanatban a 10000 fős kategóriát mint határpontot; harmincezres létszámnál tartjuk szakmailag ajánlatosnak azt, hogy ezen családsegítésnek mint feladatnak az ellátására - a lehetőséghez képest - családsegítő központokat hozzanak létre, illetve tartsanak fenn. Azonban az egész önkormányzatiságról vallott felfogásunkkal ellenkezne az, ha központi helyről akarnánk előírni, hogy ott legyen, amott meg ne legyen, vagy főleg ha egy ilyen mechanikus szűrővel a települési létszámhoz kötnénk a dolgot. A családsegítő központoknál, illetve más ellátási formáknál is jónak tartjuk azt a megoldást - és erre a szociális törvény ugyancsak kinyitja az ablakot -, hogy az önkormányzat a maga törvény szabta feladatait átadhassa egy szerződés keretén belül egy nonprofit szervezetnek. Erre tehát van lehetőség, és egyetértek a képviselő úr kérdésében megfogalmazott javaslattal - amely ilyen értelemben már nem is javaslat, hanem egy törvény szabta lehetőség -, hogy ahol erre alkalmas nonprofit szervezet van, ott igenis jöjjenek létre ezek az újabb energiákat az ügybe beállító dolgok. A Népjóléti Minisztérium a maga részéről a pályázati rendszereken keresztül támogatja, illetve pozitívan ítéli meg az olyan próbálkozásokat, ahol egy nonprofit szervezet egy ilyen - hogy úgy mondjam - közfeladat ellátására vállalkozik, és ez a pályázati rendszerben a lehetőségekhez képest már eddig is - konkrét példákkal is bizonyítható, de nem akarok most propagandát mondani egy-egy nyertes pályázatnak - gyakorlat volt. Meggyőződésem, hogy a szociálpolitika humanizálása irányában ez az út - ami az ön kérdésében szerepel - egy lényeges lehetőség. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)