Szabó Lukács (MIÉP)

1994. február 27.

SZABÓ LUKÁCS (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt négy év során a legjobb állami vállalatainkat a külföldi vállalkozók már kimazsolázhatták, megvásárolták. Mi maradt még? Csaknem érintetlen még a termőföldvagyonunk. Szinte egyedülálló Európában az a természetföldrajzi környezet, amiben élünk. Tehát ezért kifejezetten megkülönböztetett módon kell gondoskodnunk arról, hogy a termőföld maradjon magyar tulajdonban, nemcsak a mi életünkben, hanem a késői utódaink esetében is. Főleg ellenzéki képviselőtársaim mondták azt, hogy ne most adjuk el külföldi tulajdonba a földjeinket, mert most még nem fizetik meg az árát. Nos, az a kérdés, hogy szabad-e úgy kezelnünk a termőföldet, mint bármelyik más termelési eszközt. A termőföld nemcsak termelési eszköz, hanem maga a haza, a magyar állampolgárok élettere. Tehát ezért megkülönböztetett módon kell hozzányúlnunk ennek a tulajdonlása kérdéséhez is. Tehát fel sem merülhet az, hogy azért ne most adjuk el, vagy azért ne most adjuk meg rá a lehetőséget, mert nincs meg az ára. Mennyi az az ár, amennyiért most külföldi számára egyáltalán termőföldet lehet vásárolni? Egy nagyon egyszerű számsort szeretnék mondani. Megbizonyosodhatnak arról, hogy ez megszégyenítően alacsony ár lenne, ha egyáltalán lehetővé tennénk a földtulajdonnak külföldiek által történő megszerzését. Ha 8 millió ha az ország termőföldterülete, és azt vesszük, hogy átlagosan 10 aranykorona egy hektár föld és ezer forint per aranykorona átlagértéket veszünk, akkor végösszegül azt kapjuk, hogy 800 millió dollárért az ország termőföldterületének egésze megvásárolható. Szinte hihetetlen, hogy ennyi pénzért az ország területének 90%-a megvásárolható lenne. Gondoljunk arra, hogy Soros György egyetlenegy spekulációjával az elmúlt évben, amikor megingatta az angol fontot, egymilliárd dollárt keresett. Tehát ez azt jelenti, hogy egy ilyen Soros-féle spekulációból vastagon meg lehetne venni az ország területének 90%-át. Az osztrákok már itt vannak. Különböző machinációkkal, törvényes kiskapukkal, illetve a törvények megkerülésével máris termőföldtulajdonhoz, birtokhoz jutottak Nyugat-Magyarországon, különösképpen a Fertő tó vidékén. Egészen a legutóbbi időkig mezőgazdasági művelési eszközökkel, traktorokkal jöttek és jöhettek át a határon, mert néhány kilométerre volt az Ausztriában lévő földjüktől. Sőt Ausztriában - és természetesen más európai országokban is - hirdetések jelennek meg, hogy hektáronként 2-8000 schillingig terjedő áron Magyarországon földtulajdont lehet vásárolni. Sőt, magyar állampolgárok, akik jogászok, vagy annak adják ki magukat, járják az osztrák parasztszövetségeket, és ajánlják a szolgálataikat. Az a kérdés, meddig engedhetjük, hogy ez a veszély továbbra is itt lebegjen Damoklesz kardjaként a fejünk fölött. Ma felkeresett többünket Burgenlandból az osztrák parasztszövetség két képviselője és ők tiltakoztak ellene - ők, az osztrák parasztszövetség -, hogy osztrák parasztok földet vegyenek Magyarországon. (19.20) És az alapvető érvük az volt, hogy nem akarják, hogy a két nép, a két parasztság egymással szembekerüljön! És megdöbbentő ezzel szemben az, hogy vannak olyan magyar állampolgárok, felelős beosztásban, akik ezt lehetővé akarják tenni! A cukoriparban jelentős részesedést szereztek osztrák cukorgyárak, és most nagy kampányba kezdtek az osztrák parasztok körében, hogy vásároljanak Magyarországon földet és termeljenek cukorrépát. Most kérdés, hogy kinek a munkahelyét veszélyezteti ez - és főleg, mennyiért veszélyezteti_ Tehát hektáronként 2-8000 schillingig! De ha 200000 schillinget adnának, mint amennyit Ausztriában meg kell adni egy hektárért, akkor sem eladó! Mert amiről önként lemondunk, az soha vissza nem szerezhető. Dr. Török Fernc képviselőtársam különböző pártoknak a földtörvénnyel kapcsolatos véleményét bírálta, minősítette. Sajnos, nem tudtuk meg tőle, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja véleményéről e kérdésben milyen állásfoglalást alakított ki, ugyanis azt mondta, hogy nem minősíti. Én viszont veszem a bátorságot és megdöbbenésemnek adok kifejezést, ugyanis pozitív meglepetés volt, nagy meglepetés a számomra az, hogy dr. Török Ferenc képviselőtársam nagyon is követendő, nagyon pozitív véleményt alakított ki a földtörvénnyel kapcsolatban. Szinte nem volt olyan megjegyzése, amellyel - kisebb módosítással - ne lehetett volna azonosulni. Ezzel szemben nagy kár, hogy a frakciója egészen más álláspontra helyezkedik, mert alig egy fél évvel korábban a szabad demokraták frakciója - a FIDESZ-hez hasonlóan - elképzelhetőnek, sőt szükségesnek tartotta a külföldi tőke megjelenését a földek felvásárlásában is. Azt kell tehát mondanom, míg dr. Török Ferenc véleményével azonosulni tudunk, az SZDSZ véleményét - most a legújabbat - egyszerű kampányfogásnak tudjuk be, mert a mi fülünkben még ugyanaz cseng, mint a kárpótlás idején, hogy a gyilkosnak is adjunk 20000 Ft-ot meg az áldozatnak is. Ha most éppen nem választásra készülnénk, akkor megmaradt volna ugyanaz a liberális, határokon átnyúló, nemzeti hagyományokat tagadó véleményük, miszerint a termőföld nyugodtan eladható külföldi tulajdonba. A Kereszténydemokrata Néppártnak ezzel kapcsolatban a miénkkel teljesen azonos a véleménye, és erről dr. Török Ferenc képviselőtársunknak is rendkívül pozitív véleménye volt. Még egyszer felsoroljuk mi is, hogy csak belföldi magánszemély, az önkormányzat, magyar közintézmény és a magyar állam tulajdonában lehet termőföld a mi véleményünk szerint is. Viszont lényeges meghatározni, hogy ki a belföldi magánszemély. Úgy véljük, hogy csak az életvitelszerűen, tehát éveken keresztül Magyarországon lakó magyar állampolgár jöhet számításba, és mindenki mást, tehát a menekültet is, a letelepedési engedéllyel rendelkezőt is, meg a nem életvitelszerűen Magyarországon tartózkodókat is ki kell ebből a körből zárni. A személyenkénti 300 ha-os határ - amit egy személy birtokolhatna - számunkra elfogadhatatlan. Azért is, mivel nemcsak arról van szó, hogy így 1000 ha fölött is birtokolhatna egy család, ami latifundiumok kialakulásához vezethetne, hanem arról is szó van, hogy véges a termőföldterület, nagyon sok embernek nem jutna. És mint ahogy dr. Török Ferenc képviselőtársam nagyon helyesen rávilágított, s ezzel válaszolt Palotás János képviselőtársunknak egy korábbi, szakmailag igen kifogásolható felszólalására is, hogy bármelyik állampolgárnak - akár külföldi, akár magyar állampolgárnak - joga van Magyarországon gazdasági társaságot létrehozni, s hogy mennyit, annak nincs felső határa. Következésképpen ez lehet egy egyszemélyes kft. is meghatározatlan számban, tehát egy ember akár - e törvény alapján - az egész országot is felvásárolhatja anélkül, hogy törvényszegést követne el. A birtokösszevonás, az optimális birtoknagyság kialakulása, a kárpótlás során szerzett földek elidegenítése legalább öt éven keresztül illetékmentes kellene, hogy legyen. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a kárpótlás során, részaránytulajdon kivétele során, vagy más módon szerzett birtoktestek szinte már művelhetetlen módon földrajzilag távol esnek egymástól, hanem arról is szó van, hogy aki dolgozó paraszt kíván lenni, nem biztos, hogy most, ebben a helyzetben már az is lehet. Szükséges tehát, hogy azt a kultúrát, amit ő termelni akar, az optimális birtoknagyságban termelhesse. Állami érdek, hogy ez az optimum kialakulhasson. Itt nyilván nem sok ezer hektárról van vagy lehet szó, mert szinte nincs olyan növény, amely százhektáros nagyságrendben ne lehetne optimálisan termelhető. Feltétlenül szükséges tehát, hogy az optimális birtoknagyság kialakításában az állam is vállaljon szerepet olyan módon, hogy ne közvetlen támogatást adjon, hanem csak az illetékről mondjon le átmeneti ideig. A kárpótlás során nagyon sok ember - akik megszenvedték az elmúlt 45-50 évet - kárpótlási jegyet kapott, ezt földre válthatták. Nem voltak már azonban abban a helyzetben, hogy azt meg is műveljék, sőt, el akarták adni a kárpótlási jegyüket, és annak árát fel akarták élni. Ha ezt később földre váltották, abban az esetben, ha három éven belül eladják, mi igen keményen súlyos jövedelemadó-terheket kívántunk a vállukra helyezni. Azt gondolom, a kárpótlásoknak most már lassan vége van, a földlicitekkel együtt. Most már ennek az ijesztgetésnek is végét kell szakítani, mert nyilvánvaló, hogy ebből szinte semmi nem fog a költségvetésbe becsordulni, miközben a birtoktulajdon- viszonyok tömkelege rendezetlen marad. Állami bevétel nem lesz, ezzel szemben hatalmas anarchia lesz a tulajdon terén. Ez az anarchia már most is tapasztalható, mivel már annyi földtulajdonost tartanak nyilván, ami már most sem felel meg a valóságnak, ugyanis, ha egy ember megveszi tíz eredeti kárpótlásijegy-tulajdonostól a földjét, de nem íratja át három évig, mert nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a kárpótlási jegyek eredeti tulajdonosait, ekkor a statisztikában az jelenik meg, hogy tíz tulajdonos van, valójában pedig csak egy tulajdonos van. És egészen más a kormányzati politika, egészen más a törvényhozás abban az esetben, ha csak egy tulajdonossal kell számolni, mint ha elaprózott birtoktestekkel kellene bajlódnunk. Nagyon lényeges, hogy megfelelő módon tudjunk hitelt biztosítani földjeink megműveléséhez. (19.30) Nagyon helyesen mutatott rá Palotás János képviselőtársunk: hogyha a bankok - tehát általában a kereskedelmi bankok - nyújtják a hitelt, és sorra kerül a bankoknak a privatizációja, akkor amúgy is külföldi tulajdonba kerülhetne a termőföld, ha nem akarjuk is. Erre megvan a megfelelő technika, meg lehet találni, csak akarni kell, hogy a föld se kerülhessen külföldi tulajdonba, és ugyanakkor a hitelhez is hozzájuthassanak az arra rászorulók. Mert ha azt mondjuk, hogy egy földhitelintézetet kell alapítani, amelyik korlátozott banktevékenységet folytat, és a földhitelintézet nyújthat csak jelzáloghitelt a földre, és ha a földhitelintézet csak 100%-os magyar tulajdonban - magyar állami tulajdonban - tartható, ebben az esetben ez a kérdés máris megoldottnak tekinthető. A talajvédelem során feltétlenül foglalkoznunk kell egy összefüggéssel, egy harmóniával, ami az ember és a környezetének az egymásra utaltságát foglalja magában. Amikor azt mondjuk, hogy talajvédelem, akkor arra is kell gondolnunk, hogy embervédelem. Nemcsak arról van szó, hogy elszikesedtek, elsavanyodtak a talajaink, hanem, mivel elmaradt a természetes tápanyag-visszapótlás - a makroelemeket még műtrágyával vissza lehetett juttatni -, ezzel szemben nagyon fontos elemek már eleve hiányoznak a földből. Ezek a nagyon fontos elemek nem jutnak be az állatok szervezetébe sem, és ebből következően az emberi táplálék is híján lesz ezeknek az alapvető és a létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen anyagoknak. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy talajvédelem, akkor ezzel az embervédelmet is mondjuk. Középtávon már fokozottabb mértékben az állattenyésztésre, illetve a szerves trágya kijuttatására kell gondolnunk, de természetesen nem úgy, hogy az a csúfság megeshessen, hogy külföldről kell még szerves trágyát is behoznunk egy alapvetően mezőgazdasági országba. Ha arra gondolunk, hogy Európában dobogós helyen vagyunk a várható életkor tekintetében, akkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy most egyes frakciók által - vagy a szocialisták által, hogy nevezzük is nevén a gyereket a - 70-es és 80-as évek kiváló agrársikereiként vannak elkönyvelve azok a rekordtermelések_ - ekkor lettek igazán kizsigerelve a földjeink a mikroelemek vonatkozásában. Tehát amikor célul tűztük ki, hogy utolérjük meg elhagyjuk Amerikát, úgy jártunk, mint amikor a Szovjetunió az acéltermelésben tűzte ki ezt a célt - aztán el is hagyta -, és akkor vették észre, hogy Amerikában már rég más anyagokat használnak - és azért csökken az acél termelése. Az, hogy Magyarországon ilyen mértékben csökkent a várható élettartam, egyrészt visszavezethető a talajvédelemnek az elmaradására. Mert a táplálékunk, az italunk, a levegő meg az életmód az, ami megszabja azt, hogy meddig él egy magyar állampolgár, mennyi várható élettartama - és az italunkat és a táplálékunkat közvetve a földből kapjuk. Ha a földből hiányoznak a lényeges elemek, akkor ez olyan, mintha magunkat mérgeznénk, tekintettel arra, hogy a nemkívánatos elemek meg benne vannak. Tehát a mérgek is benne vannak, meg a gyomirtószerek is benne vannak - tehát azok is bekerülnek a szervezetünkbe. Mi módosítójavaslat-csomagot készítettünk el, és most elnök úrnak is felhívnám a szíves figyelmét, hogy amennyiben most lezárnánk az általános vitát, ezt a csomagot a holnapi nap folyamán - kérem, vegyék tudomásul - fogjuk még leadni. Egyébként ügyrendi javaslatot tennénk - javaslatot lehet tenni, csak legfeljebb megszavazásra nincs remény - arra vonatkozóan, hogyha amúgy is kész van az erdőről és az erdőbirtokosságról szóló törvény, tehát gyakorlatilag reális közelségbe került az, hogy együtt tárgyalhassuk, akkor azt kérnénk, hogy az általános vitát ne zárjuk le addig, amíg az általános vita lezárásáig el nem jutunk az említett két törvény esetében is. Azt kérem elnök úrtól, hogy amennyiben majd a lehetőségek adottak lesznek rá, erről szavaztassa meg a Házat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)