Varga János (MDF)

1994. február 27.

DR. VARGA JÁNOS (MDF): _És amikor kérdeztem tőlük, hogy mondják meg egy mondatban, hogy mi okozza a gondokat, akkor a legidősebb, aki 1954 óta dolgozik ugyanabban a szövetkezetben, és hosszú ideje elnök, azt mondta egy mondatban, hogy rossz a gazda." Még csak egyetlen egy felszólalásból idézek. Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, a Központi Bizottság tagja: _Én mint gyakorló termelőszövetkezeti elnök, higgyék el, mindig reszketek a 15-étől, hogy vajon addigra annyi pénz összecsorog-e a kasszába az elszámolási számlán, amiből ki tudjuk fizetni a havi munkadíjat. Mi magunkat körülbelül 1200 termelőszövetkezet közül az első 200 közé soroljuk. Akkor úgy gondolom, érzékelhető, hogy mi lehet, milyen helyzet, és milyen aggodalom lehet a mozgalomban, a többi termelőszövetkezetben." Tisztelt Országgyűlés! Folytathatnám az idézést, de minek? (Zaj, közbeszólások: Halljuk!) Az eddig előadottakból is kibontakozik és összeáll a magyar mezőgazdaság 1989. évi állapotának valóságos, katasztrofális képe, azé a teljes csődé, amelyet az előző rendszer a mezőgazdaság területén is örökül hagyott a koalícióra. Ezek után feleslegesen, de mégis felteszem a kérdést: kiknek országlása alatt ment tönkre a magyar mezőgazdaság (Közbeszólás: Úgy van. - Az MSZP padsoraiból: Az MDF.), vagy - hogy kérdésfeltevésem formailag szinkronba kerüljön Horn képviselő úréval - kik azok, akik országlásukkal tönkretették a magyar mezőgazdaságot? (Közbeszólás a bal oldalon: Nézzenek a tükörbe!) Minden őszinte, igazságszerető és igazságtisztelő ember számára csak egy válasz lehetséges: azok, akik 1989-ig, illetőleg 1990-ig az agrárpolitikát irányították. Tisztelt képviselőtársaim! Utánanéztem: Horn képviselő úr, az akkori Központi Bizottság tagja, nem hiányzott arról az ülésről, ahol az általam előadottak elhangzottak. Ha más forrásból nem is, az ottani felszólalásokból megismerhette a valóságot. Hogy most mégis a _tönkretették" formula használatával olyanokra kívánja hárítani a tönkretevés ódiumát és felelősségét, akik ebben vétlenek, annak vagylagosan két magyarázata lehetséges: vagy emlékezetkiesésben szenved, vagy pedig - de e mondat befejezését másokra hagyom. Egy dolgot kell még szomorúan, tényként megállapítanom: azon a bizonyos ülésen 118-an vettek részt. Közülük 9-en ma a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának padsoraiban ülnek mint képviselők. (Közbeszólás: Úgy van.) Sajnálatos, elgondolkoztató vagy talán sokatmondó, hogy ez ideig egyikőjüknek se jutott eszébe Horn képviselő úr emlékezetének a felfrissítése. Talán kollektív amnéziával állunk szemben? (Derültség, taps a KDNP padsoraiban.) Ezt a mulasztást igyekeztem felszólalásomban pótolni. Az országnak, az ország minden állampolgárának joga van - ezt törvény biztosítja számára - hozzájutni minden olyan közérdekű információhoz, amely érinti őt, illetve őt is érinti, azaz joga van az igazság megismerésére - múlt és jelen vonatkozásában egyaránt. Az ismeret- és emlékezethiány rossz tanácsadó, sőt vészhordozó, ha országos méretűvé válik. Ezért az, aki közérdekű ismeretek birtokában van, köteles azokat az érintettekkel megosztani. Én csak ennek a kötelezettségemnek tettem eleget a mezőgazdaság vonatkozásában. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.)