Szabó Lukács (MIÉP)
SZABÓ LUKÁCS (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nem fogadtam meg 1990-ben azt, hogy soha nem fogok megszólalni napirend előtt. (Derültség.) Ezzel szemben azt megfogadtam, hogy mindig meg fogok szólalni, még ha az elnök belém is akarja fojtani a szót_ (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elég baj!) _ha rendkívüli ügyben és a Parlamentre tartozó ügyben kell megszólalni. Nem a múlttal akarok foglalkozni. Sőt nem olyanról akarok szólni, amiről fogalmam sincs. (Közbeszólás: Az jó.) Nem városi emberként akarok megszólalni, mert falusi ember vagyok. A parasztok helyzetéről akarok szólni, mert paraszt vagyok. (Derültség.) Akárhogy is nevetségesnek tartják a rózsadombi vigéc urak. Arról van szó, hogy 1992-ben meghoztuk a szövetkezeti és átmeneti törvényt. Ennek egy része - már akkor is kiderült - rossz, végrehajthatatlan. A két év kiválóan bebizonyította, hogy 1 millió 100000 ember nap mint nap kifosztatik, kiforgattatik a vagyonából. Ugyanis 500000 ember külső üzletrész-tulajdonos és 650000 ember tagi tulajdonos üzletrész-tulajdonos nem juthat hozzá a vagyonához, és nem rendelkezhet fölötte. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Hívjuk be Varga Jánost.) A Kormány súlyos mulasztást követett el, ez tény, hogy két éven keresztül ennek a módosítását nem hozta a Ház elé. De most végül is - kínkeservesen bár, de - itt van a Ház előtt a szövetkezeti törvény módosítása. (Mészáros Béla: Most kell leállítani!) Elszomorító módon azonban a házbizottságban ez a Kormány által kezdeményezett törvénymódosítás megbukott. Nem kapta meg a szükséges többséget. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy 1 millió 100000 embert juttassanak végre a vagyonához, és támogassák azon indítványunkat, miszerint - az elnök úr asztalára már le is tettük - név szerinti szavazással döntsünk abban a kérdésben, hogy tárgysorozatba vesszük-e a szövetkezeti törvény módosítását, vagy elvetjük, mint ahogy azt két éve már folyamatosan teszszük. Ebben az esetben egymillió embert máris kisemmizettnek tekinthetünk. Köszönöm szépen. (Taps középről.)