Balsai István (MDF)

1994. február 28.

DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy másfél éves előkészítő és egy elég hosszú ideig tartó parlamenti munka zárófejezeteként reményeink szerint a mai napon megszületik végre a gazdasági kamarákról szóló törvény, amely a múlt év végétől - reményeink szerint - már az ez év teljes tartamát a kamarák létrehozására szánhatta volna. Bízunk azonban abban, hogy a törvény eredeti rendelkezéseinek és célkitűzéseinek megfelelően a hátralevő határidő elegendő lesz ahhoz, hogy valójában 1995. január 1-jével ez a jogintézmény, ez az oly nagy jelentőségű gazdasági és egyéb szempontból is kiemelkedő jelentőségű törvény életbe léphessen. Hogy mennyire jelentős a javaslat, azt mutatja nemcsak az elhúzódó vita, nemcsak a hosszadalmas előkészítés, hanem a módosító javaslatok nagy száma is, amelyeket tisztelt képviselőtársaim a javaslat tárgyalása közepette előterjesztettek. A közel 300 javaslat jelentős részével mégsem tudunk egyetérteni - hasonlóan a bizottsági állásfoglalásokhoz. Talán néhány szót szólnék azokról, amelyekkel nem tudtunk egyetérteni, és amelyeket nem fogunk támogatni. Mindenekelőtt nem találtak támogatásra sem a bizottságban, sem a kormányzati álláspontot illetően azok a módosítások, amelyek a javaslat koncepciójának az alapelemeit érintették volna. Tehát például az a felpuhításra irányuló javaslat, amely a kamarák típusait illetően a javaslatban eredetileg szereplő típusok számát kívánta volna bővíteni. Helyesnek tartjuk azt a megoldást - és a hazai hagyományos megoldás, valamint a korszerű külföldi szabályozás is ennek felel meg -, amely a nemzetközileg bevett szokásoknak megfelelően a javaslattal eredetileg is egyező megoldásként kereskedelmi és iparkamarát, agrárkamarát és kézműveskamarát tart fenn ennek a koncepciónak a változatlanul hagyásával. Tehát nem fogjuk támogatni az ezzel ellentétes javaslatokat. Ugyancsak nem támogatjuk - a bizottságokkal egybehangzóan - azokat a javaslatokat, amelyek a kötelező vagy automatikus kamarai tagság ellen szólva a nem kötelező és nem automatikus tagsági jog mellett érvelnek. Úgy gondoljuk, hogy a kamarai közfeladatok ellátásához arra van szükség, hogy ezek a köztestületek a gazdaság egészét átfogják, tehát teljességgel reprezentálják a gazdasági élet szereplőit. Ily módon az abból való kimaradás ezt az elvet sértené. Nem támogatjuk azokat a javaslatokat sem, amelyek az ebben a törvényben szabályozott érdek-képviseleti szervezetek és a gazdasági kamarák közötti jogosultságok között kialakítandó elég kényes egyensúlyt megbontották volna akár azzal, hogy az érdek-képviseleti jogosítványokat elhagyták volna, vagy jelentéktelenebbé tették volna. Fontosnak tartjuk azt, hogy a javaslat alapján a kamarák tevékenysége mellett valóban ne szoruljon háttérbe a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek tevékenysége sem. Meg kell említeni a kamarai tevékenységek és a működés fölötti törvényességi felügyelet kérdését, amelyről elég sok vita folyt a Parlamenten belül, de annál szélesebb nyilvánosság előtt is. Azokat az indítványokat nem tudjuk támogatni, amelyek a felügyelet gyakorlójaként nem a Kormány által kijelölt minisztert jelölnék meg, hanem különböző megfontolásokból például az ügyészséget nevezték meg. Ezek a javaslatok nem számoltak azzal, hogy az ügyészség perspektivikusan ilyen tevékenységet nem fog ellátni. Ismeretes a Kormány álláspontja e tekintetben az ügyészség jogállásáról és hatásköréről. Annak ellenére, ha ez a Parlament ebben a kérdésben már nem tud állást foglalni, úgy gondoljuk, hogy a modern alkotmányosság elvei szerint az ügyészség funkciói és feladatai közül - különös figyelemmel a Kormány alá kerülési szándékra is - nem támogatható ez az elképzelés. Végül általában azok az érvek, amelyek a miniszteri törvényességi felügyelet ellen szólva egyéb megoldásokat kívántak volna a javaslataikban szabályoztatni, az érvelés koncepcióval ellentétes voltuk miatt nem kerülhetnek elfogadásra. Azok a módosítások - amelyeket mi is jónak és elfogadhatónak vélve - támogatásra fognak kerülni, azt hiszem, mind praktikus, mind szakmai okokból a törvényjavaslat jobbítását fogják elérni. Elsőként a kettős tagságot kizáró praktikus javaslatot szeretném kiemelni, amely tehát a jelenlegi szakmai, már meglevő vagy hamarosan megszülető szakmai kamarai tagság és a gazdasági kamarai tagság közötti kettősséget igyekszik kizárni. Egyetértünk azzal, hogy nem kell kötelezően a gazdasági kamarák valamelyikéhez tartozni olyan tevékenység kapcsán, amely egyébként szakmai kamara tagjaként is folytatható lesz. Tehát például egy magánorvosnak nem kell egyszerre mind az orvosi, mind a gazdasági kamara tagságával rendelkeznie. Ugyancsak gyakorlatilag hasznos és a javaslatot javító módosító javaslat az, amely a közfeladatok egy részének a gazdasági kamarákra való átruházásával együtt a közfeladatok finanszírozására vonatkozó bevételek átcsoportosításával foglalkozik. Természetesen fontos az az indítvány, amely választási lehetőséget és széles mozgásteret enged abban, hogy az Országgyűlés miként biztosítja a kamarai feladatok ellátásához szükséges feltételeket. Ami a közigazgatási feladatok ellátásával kapcsolatos koncepciót illeti, természetesen alapvető kérdése volt a javaslatnak, hogy az állami és a helyi önkormányzati igazgatáshoz képest ez a kamarák által megvalósított igazgatás egy harmadik változatot képez. Ezért tartjuk jelentősnek és támogathatónak azokat az indítványokat, amelyek a kamaráknak a közigazgatás rendszere egészéhez való szervesebb illeszkedését célozzák. Ebből kiemelném azt a fontos javaslatot, amely szerint a területi gazdasági kamara elnökének megválasztásához az illetékes köztársasági megbízott, az országos kamara elnökének megválasztásához pedig a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. Igen konstruktívak és támogatandók azok a javaslatok, amelyek az érdek- képviseleti szervezetek és a kamarák viszonyát próbálják tovább tisztázni vagy inkább tisztítani, és távlatilag is kizárják a kamarai szervezet és struktúra zárt egységéből az érdekképviseletek intézményesített képviseletét. A kamarák elnökségét és belső szerveződését illetően úgy gondoljuk, hogy az érdek- képviseleti szervezetek véleménye természetesen fontos, de az intézményes részvétel áttörné a kamarai gondolat legfontosabb elveit. Fontos és alapvetően előtérben levő kérdés, hogy a gazdasági kamarák - mint új intézmények - létrejötte a vállalkozók számára valójában milyen terhet fog jelenteni. A kötelező tagsággal együtt járó tagdíjfizetés akkor, amikor a kamarák tevékenysége még nem bontakozik ki teljesen, nyilván most fölösleges tehernek tűnhet, ezért szerencsésnek tartjuk és támogatni fogjuk azt a módosító indítványt, amely szerint a kötelező tagdíjfizetés kezdő időpontját kitolnánk 1996. január 1-jéig, és ezt követően is - mivel a tagdíj kritikus jelentőségű kérdés - egyetértünk azokkal az indítványokkal, amelyek egyrészt maximálják a tagdíj felső határát, másrészt rendelkeznek a tagdíjnak a megállapított, illetőleg a számított adóból való levonásáról, levonhatóságáról, illetőleg visszatarthatóságáról. Tisztelt Országgyűlés! Talán a leghevesebb vitákat kiváltó rendelkezései a javaslatnak azok az átmeneti szabályok, amelyek a gazdasági kamarák első ízben újonnan történő megalakításával függnek össze. Én nem szeretném ezeknek a vitáknak a részleteit elemezni és ezzel az időt pazarolni. Csak azt említeném meg, hogy ennek a fontossága tükröződött abban, hogy a gazdasági bizottságban ennek a kérdésnek a kapcsán ismételt egyeztetés történt mind a parlamenti tényezőkkel, mind pedig a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel. Ennek eredményeképpen úgy érezzük, olyan átmeneti szabályozás alakult ki, amely tükrözi a pártok, illetve az érdek-képviseleti szervek közötti konszenzust. Ez a szabályozás abból indul ki, hogy alapvetően az érintettekre kell bízni a kamarák megalakításának mikéntjéről való döntést. A törvénynek csupán arra az esetre kell garanciális rendelkezéseken túlmenően szabályokat megállapítani, ha az érintettek között nem jön létre ilyen megegyezés. Ennek megfelelően ezt a konszenzust fejezik ki azok a módosító indítványok, amelyek az előkészítő bizottságok összetételét illetően biztosítják a különböző szervezeti felépítésű érdekképviseletek közötti esélyegyenlőséget és ezeknek a szervezeteknek a bizottságokban való kiegyensúlyozott megjelenését; másrészt a lehető legkorábbi alkalommal gondoskodnak arról, hogy a kamarai tagság közvetlenül választott képviselői már az előkészítő bizottságokba be legyenek vonva. (17.00) Ezek a módosító javaslatok természetesen nem állnak ellentétben a javaslatnak a kamarák megalakítására vonatkozó azon koncepciójával, hogy a gazdasági kamaráknak újonnan és nem valamely már meglévő szervezet átalakulásával kell létrejönniük. A javaslat ugyan rendelkezik a kamarai feladatok ellátásának folyamatosságáról, természetesen gondoskodik a nemzetközi kamarai kapcsolatokban, valamint a választott bíróságot illetően a jogutódlásról, és általában koncepciójában és szóhasználatában is továbbviszi az évszázados múltra visszatekintő magyar kamarai hagyományt, azonban a jelenlegi, társadalmi szervezetként működő Magyar Gazdasági Kamarát nem tekinti a törvény alapján létrejövő kamarák jogelődjének, hanem csupán egynek a kamarák megalakításában részt vevő érdek-képviseleti szervezetek közül. Az átmenetet illetően végül szólni kell a kamarák megalakításának és kezdeti működésének finanszírozásáról. A javaslat erre vonatkozó és módosító javaslatokkal is kiegészített rendelkezései szerint a kamarák a megalakulásukkal, valamint az 1995. december 31-ig terjedő finanszírozásukkal kapcsolatos költségeket illetően a fedezetet a központi költségvetésből támogatásként fogják megkapni, és ezenkívül - szeretnék ezzel kapcsolatban minden aggodalmat eloszlatni - a kincstári vagyonból kell a gazdasági kamarákat a működésük megkezdéséhez szükséges ingatlanokkal ellátni. Tisztelt Országgyűlés! Ezek a lényeges elemek, amelyeket a kamarai törvény megszavazása előtt szükségesnek tartottunk kiemelni, és - még egyszer ismételve - egy hosszú, több mint másfél éves folyamat utolsó fázisában itt elmondani. Reméljük, hogy ennek a valóban kiemelkedő jelentőségű törvényjavaslatnak a céljai a tisztelt Parlament döntésével megvalósulnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)