Kiss Gyula
DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Rögtön, elöljáróban szeretnék utalni arra, amit ön az én válaszom nélkül is pontosan tud, nevezetesen arra, hogy az ön és a képviselő asszony által előterjesztett önálló képviselői indítvány időbeli sorsa legkevésbé sem hozható összefüggésbe a Munkaügyi Minisztérium apparátusának munkájával, hiszen ez a Parlamenthez benyújtott, ismereteim szerint jelenleg több parlamenti bizottság előtt tárgyalatlanul álló önálló képviselői indítvány. Ami az érdemi részét illeti a kérdésfelvetésnek, nevezetesen a gyakornoki foglalkoztatásnak mint sajátos jegyekkel rendelkező aktív támogatási eszköznek a működtetése valóban hosszabb ideje foglalkoztatja minisztériumunkat. Mégpedig abban a gondolatkörben, hogy a pályakezdőket mint a munkanélkülieknek egy sajátos rétegét hogyan tudjuk leghamarabb a leghatékonyabb, aktív eszközökkel a munkaerőpiacon helyzetbe hozni, olyan helyzetbe hozni, ami a pályakezdést megkönnyíti, s rögtön a munka világába segítheti a tanulmányait befejező pályakezdőt. Nos, mint ön előtt is ismeretes, számos eszközt működtetünk jelenleg hatályos foglalkoztatási törvényünkben, amely éppen ezt az alanyi kört célozza meg. Hiszen ha megnézi a foglalkoztatási törvényt, látható, hogy a pályakezdőket alkalmazó munkáltató igényelheti a munkabérnek a 100%-át adott esetben, vagy pedig a munkabérnek és az ehhez kapcsolódó járulékoknak együttes összegében az 50%-át. Tehát ezzel a bértámogatási formával tulajdonképpen jelen van a jelenlegi aktív foglalkoztatáspolitikánk a pályakezdők támogatásánál. Ugyancsak e körben említeném meg az Adj esélyt! mozgalmat, amely számtalan állásbörzével segítette a pályakezdőket annak érdekében, hogy mielőbb munkát találjanak. Vagy megemlíthetem az ön által is említett és jelen pillanatban a pártja által a Parlament elé küldött foglalkoztatási törvény módosítását, amely megjeleníti a pályakezdők vállalkozásának támogatását, mint új eszközt. Látható tehát, hogy rengeteg eszközt működtetünk jelenleg is. Hogy a gyakornoki foglalkoztatás, mint egy újabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz, miért nem jelent meg ebben a törvénymódosításban, ennek nagyon prózai és egyszerű oka van: nem a jogi fantáziánk hiánya, még kevésbé jó szándékunk hiánya szab határt, hanem egész egyszerűen a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeink és az a pénzügyi tér, amelyet be tudunk mozogni ezekkel az eszközökkel. Természetesen felvállalhatunk egy olyan koncepciót, hogy jogi fantáziánkat szabadjára engedve gyártjuk az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket, a probléma csupán az lesz, hogy ettől a rendelkezésünkre álló és a foglalkoztatási alapban megjeleníthető pénz nem nő. Tehát semmi egyébről nem lenne szó, mint egy meghatározott pénzügyi keretnek nem öt aktív eszköz irányába való csatornázásáról, hanem 10-15 irányba. Ami nem biztos, hogy jót tenne adott esetben annak a foglalkoztatáspolitikai elvnek és koncepciónak, amelyet ez a törvény módosításában is képvisel. Ezzel együtt is szeretnék utalni arra, hogy nem vetettük el, hiszen szakmailag pró és kontra rengeteg érv és ellenérv hangzik el a folyamatban levő egyeztetéseken a gyakornoki foglalkoztatással kapcsolatban. Jelen pillanatban az érdekegyeztető fórumokon, illetőleg a szociális partnerekkel folyik az a szakmai egyeztetés, amelynek - csak hogy érzékeltessem - az egyik legjelentősebb elvi kérdése az, hogy egy túlzott gyakornoki foglalkoztatási támogatás milyen negatív hatásokat hordozhat magában, milyen irányba viheti el azt a munkáltatót, amely megkaphatja munkabér-támogatásban a pályakezdő alkalmazása esetén akár a munkabér 100%-át is, nem viszi-e el túlzottan abba az irányba, hogy azt is gyakornokként foglalkoztatná majd, akit egyébként felvenne, felvehetne rendes állásba. Tehát ezek a szakmai egyeztetések folyamatban vannak. Bízom abban, hogy rövid időn belül lezárulnak, s ha nem is törvény keretében, de önálló kormányrendelet formájában megjeleníthető lesz ez az eszköz. Köszönöm szépen. (Taps.)