Kádár Béla
DR. KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megértem a képviselő urak aggodalmát, és egyetértek azzal is, hogy jelentős nemzeti kincsünk, a tokaji bor védelme érdekében minden rendelkezésre álló, különböző nemzetközi szerződésekben biztosított jogi eszközt igénybe kell vennünk. Ma a világ nagyszámú országában állítanak elő és hoznak forgalomba úgymond _tokaji" bort. Ezek nagy része egyszerű hamisítvány, ami ellen az érdekelt magyar termelők és forgalmazók mindenkor igyekeztek is fellépni az adott ország törvényei és az általa elfogadott nemzetközi szerződések által lehetővé tett keretek között. Eljárásuk általában sikerrel jár. Sajnos más a helyzet a korábban csehszlovák, ma pedig szlovák tokaji borokkal. Magyarország soha nem ismerte el, hogy ez a tény, hogy a trianoni békeszerződés két és fél falut a történelmi tokaji borvidéktől Csehszlovákiához csatolt, feljogosítaná szomszédunkat arra, hogy a _Tokaji" megnevezéssel bort termeljen és hozzon forgalomba. Nem kívánom most részletezni azokat a jogi érveket, amelyek az elutasító magyar álláspontot alátámasztják. Példaként említeném, hogy a tokaji bor évszázadok óta mint magyar bor vált világhírűvé, s maga a névadó helység magyar területen fekszik. Azt azonban sajnos nem tudjuk jogi eszközökkel megakadályozni, hogy Szlovákiában _Tokaji" bort állítsanak elő. Az arra irányuló magyar törekvések, hogy Csehszlovákia lemondjon a _Tokaji" megnevezésnek mint eredetmegjelölésnek a használatáról, sem a két világháború között, sem a II. világháborút követő évtizedekben soha nem jártak a legcsekélyebb eredményekkel sem. Valóban, Petronyák képviselő úr jelezte - igen helyesen -, hogy nemzetközi forgalomban fölbukkant ez a prospektus_ (Fölmutatja.) _amelynek címtábláján szerepel ez a felirat: Vinum regum, rex vinorum, azaz a királyok bora és a borok királya. Alatta pedig: termeli Szlovákia. (14.40) Arról talán nem is teszek említést, hogy az ehhez mellékelt kis térképen a tokaji borvidékről Tokaj szlovák államterületen fekszik. (Derültség.) Jogi eszközeink ebben a helyzetben csak arra vannak, hogy a magyar borexport által megcélzott országokkal hozzunk létre olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyekben ezek az országok nemzetközi jogi kötelezettséget vállalnak arra, hogy országukban csak a magyar származású tokaji bort ismerik el tokajinak, és más országból származó borok számára nem teszik lehetővé a megnevezés használatát. Ilyen megállapodást sikerült kötnünk már 1972-ben Ausztriával, 1979-ben Svájccal, és most legutóbb 1993. november 29-én az Európai Közösségekkel. Ezt a megállapodást egyébként az Országgyűlés a múlt hó 22-én egyhangúan emelte törvényerőre. Ebben a szerződő felek kölcsönösen kötelezték magukat, hogy megtesznek minden olyan általános és különleges intézkedést, amely alkalmas a megállapodásban előírt kötelezettségek teljesítésére. Rögzíti a megállapodás továbbá, hogy a szerződő feleknek biztosítani kell a megállapodásban meghatározott célok, ezek között a _Tokaji" eredetmegjelölésnek kizárólag magyar borokra való használati jogának elérését. Az Európai Közösségekkel kötött megállapodásunk egyébként még nem lépett hatályba, ennek megfelelően a megállapodásból származó kötelezettségeket is csak ez év április 1-jét, a megállapodás hatálybalépését követően kell a szerződő feleknek teljesíteniük. Ezen időpontot követően állnak majd rendelkezésünkre eszközök a hasonló esetek elkerülésére, legalábbis a nyugat-európai piacokon. Kérem a képviselő urakat és az Országgyűlést, válaszomat szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm. (Taps.)