Kádár Béla
DR. KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Teljes mértékben egyetértek a képviselő úrral a rendszeres mézfogyasztás kedvező élettani hatásáról, hasonlóképpen a méztermelés és a mezőgazdasági hozamok közötti összefüggések szoros kapcsolatáról mondottak tekintetében, hiszen a közgazdasági elmélet már sok évtizeddel ezelőtt a külső megtakarítások fogalmát és a kölcsönös együttműködés kölcsönös előnyökön keresztüli bemutatását a lucernatermelő és a méhész együttműködésével példázta. Képviselő úr kérdései mégis azt sugallják, hogy a magyar mézkivitel évről évre csökken, és a magyar méhészek nem jutnak el a külpiacokra. Mielőtt kérdésére választ adnék, szeretném megjegyezni, hogy a méhészet Magyarországon alapvetően exportorientált tevékenység: a méztermelésnek körülbelül 80%-a talál külfölön felvevőpiacot. A hazai kereslet rendkívül alacsony - sajnos változtlanul az -, az egy főre jutó évi fogyasztás körülbelül 30-40 dekára rúg. Ugyanakkor azonban az összes magyar mézkivitel az elmúlt évben, 1993-ban 13400 tonna volt, értéke 15 millió dollár, ami az 1992-ben exportált mennyiségnek közel a kétszerese - 1992-ben ugyanis a kivitel 6-8000 tonna, értéke pedig 11 millió dollár volt. Tehát ezek az adatok nem utalnak a mézkivitel zsugorodására vagy piaci problémák éleződésére; éppen ellenkezőleg, az elmúlt évben a borgazdaság mellett tulajdonképpen a méztermelés, a mézkivitel érte el a legjelentősebb exportteljesítményeket. Ezek az adatok magukban foglalják az akácmézet is, amelyről képviselő úr részletesen szólt. Így meg kell jegyeznem a pontosítás kedvéért, hogy az akácmézkivitel nem lehetett 20 millió dollár, ha az összes mézkivitel csak 15 volt az elmúlt évben_ E számokban azonban érzékelhető, hogy a méz kiviteli átlagára csökkent. Ez többek között abból is adódott, hogy a magyar méz exportárualap-összetétele az alacsonyabb fajlagos értékű virágmézek felé tolódott el. Az elmúlt három évben Magyarország mézkivitelének háromnegyed része az Európai Közösségek tagállamaiba, s ezen belül legjelentősebb partnerünk felé, Németországba irányult. Emellett évente - a rendelkezésre álló árualap függvényében - 900 és 1600 t közötti nagyságrendben exportálunk az EFTA- országokba is. A legutóbb a Parlament által is jóváhagyott magyar- finn, az EFTA keretében kötött szabadkereskedelmi megállapodás többek között éppen a méz piacra jutását segíti. A magyar mézkivitel fő piaca a jövőben is Nyugat- Európa. E térségben a kereslet stabil, fizetőképes. Indokolatlan lenne tehát csereüzletek alkalmazása, hiszen ez Kelet-Európában általában a fizetőképesség hiányának áthidalására szolgál. Képviselő úr kérdései elsősorban a külpiaci propagandára irányulnak. A kivitel elmúlt évi látványos bővülésében nem elhanyagolható az a tény_ (Az elnök kopogással jelzi a rendelkezésre álló idő leteltét.) _hogy a tavaly és az idén pályzati rendszer keretében többlet-exporttámogatást igényelhetnek az exportálók, amelynek mértéke az átlagosnál jóval nagyobb, 30%-os. Nyugat-Európában és Nyugat-Európán kívül természetesen van mézértékesítési lehetőség. A minisztérium külön programjaiban szorgalmazza az ilyen speciális termékek felvevőpiacainak kutatását. Javaslom azt is egyébként, hogy a termelők saját portékáik piacra jutásának elősegítése, kínálatuk bemutatása érdekében vegyék fel közvetlenül is a kapcsolatot a kirendeltségekkel, amelyek címét rendszeresen közöljük a külkereskedelmi tájékoztatóban, amennyiben címváltoztatás történik. (15.00)