Györgyi Kálmán
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez egy történelmi interpelláció azért, mert tavaly október 25-én kaptam meg képviselő úrtól azzal a kéréssel, hogy ne várjam meg, míg ez nagy sokára sorra kerül, hanem válaszoljak előbb írásban. Ezt tavaly november 1-jén megtettem. Ez a levél összefoglalta, hogy az akkor hatályban volt jogszabályok alapján hogyan alakult a szövetkezetek törvényességi felügyelete. Erről egyébként az elmúlt hétfőn dr. Balás István képviselő ú rtól egy élményszámba menő, kitűnő előadást lehetett hallani a szövetkezeti törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája kapcsán. Az általunk küldött levélből annyit emelnék ki, hogy az ügyészségnek nem volt és ma sincs törvényes lehetősége arra, hogy általában fölülvizsgáltassa a szövetkezetek alapszabályait. De a levélben utaltam arra, hogy mit tehet az ügyészség, és arra, hogy ezt meg is teszi. Az írásbeli válasz megküldését követően a Legfőbb Ügyészség fölmérést végzett a megyei, fővárosi földművelésügyi hivataloktól az ügyészségekhez érkezett intézkedéskérésekről és vizsgálati jelentésekről, továbbá azokról a vizsgálatokról, amelyeket a megyei főügyészségek végeztek a földművelésügyi hivatalok tevékenységével kapcsolatban. Megállapítottuk, hogy 495 mezőgazdasági szövetkezetet érintettek az említett intézkedések. Tavaly november 18-án a Legfőbb Ügyészség körlevélben instruálta a főügyészségeket a z intézkedési lehetőségeikről, annak érdekében, hogy az 1992. évi LXXXVII. törvény és az átmeneti törvény rendelkezései maradéktalanul érvényesüljenek. A főügyészségek figyelmét fölhívtuk a következőkre: Ha a Cégbíróság a szövetkezet új alapszabályának bejegyzése iránti kérelmet még nem bírálta el, akkor az ügyész lépjen fel a cégeljárásban, és egyidejűleg kezdeményezzen cégtörvényességi fölügyeleti eljárást. A cégbejegyzési eljárásban az ügyészség tegyen indítványt a cégtörvényességi eljárás jogerős befejezéséig a bejegyzés fölfüggesztése iránt. A cégtörvényességi felügyeleti eljárások kezdeményezése a földművelésügyi hivatalok által jelzett törvénysértéseken alapul. A körlevél hangsúlyozta: ha a vagyonmegosztás, illetve a vagyonnevesítés során történt törvénysértés, akkor a közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indokolt indítványt tenni. Ha pedig a Cégbíróság a szövetkezet bejegyzési kérelme alapján a céget a cégjegyzékbe már bejegyezte és a végzés még nem emelkedett jogerőre, a főügyészségeket föllebbezés benyújtására és a jogsértés súlyától függően cégtörvényességi felügyeleti eljárás indítványozására is fölhívtuk. Ha pedig a cégbírósági cégbejegyző végzés már jo gerőre emelkedett, jogszabálysértés esetén cégtörvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére hívtuk fel a főügyészségeket. Fölhívtuk a főügyészségeket arra is, ha a Cégbíróság elutasítja az ügyészség kezdeményezését törvényességi felügyeleti eljárásra, akkor a cégbírósági határozatok ellen nyújtsanak be fellebbezést. Ez a teljes arzenál, amely tavaly még nyitva állt. Számszerűen a következők történtek: a főügyészségek 78 mezőgazdasági szövetkezeti ügyben léptek föl a cégbíróság előtt folyó eljárásban, és tettek indítványt, illetőleg kezdeményeztek cégtörvényességi eljárást. További mintegy 30 ügyben az ügyészi intézkedés előkészítése most folyamatban van - itt cégtörvényességi eljárásról van szó. (15.50) A cégbíróságok eddig 11 ügyben döntöttek, ebből 10 ügyben az ügyészi indítványnak helyt adtak. A Legfelsőbb Bíróságù, a Legfelsőbbù - a saját cégem nevét nem tudom - ùa Legfőbb Ügyészség 1993-94-ben 25, a Legfelsőbb Bíróság előtt folyamatban levő szövetkezeti cégügyben lépett fel, ezek részben fellebbezések, részben pedig felülvizsgálati eljárások voltak. Az Alkotmánybíróság ez év január 7-én közzétett határozata az ügyészség intézkedési jogosultságát e kérdéskört illetően is jelentősen korlátozta. A határozat által felvetett kérdések megbeszélésére itt nincs mód, csak annyit jelzek, hogy január 7-e óta az ügyészségnek nincs lehetősége a cégbejegyzési eljárásban való fellépésre és indítvány tételére, nincs lehetősége arra, hogy a cégiratokat vizsgálat érdekében bekérje. Nincs joga az ügyészségnek arra sem, hogy a törvénysértőnek tarott, másodfokon jogerőre e melkedett cégbejegyzést elrendelő végzés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a Legfelsőbb Bíróságnál. Amire joga van az az, hogy az ügyész változatlanul jogosult a cégtörvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére. De arra már nincs eszköze, hogy az indítványtól eltérő cégbírósági határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a Legfelsőbb Bírósághoz. Az interpelláció által érintett kérdéskörben tehát az Alkotmánybíróság határozata után az ügyészség meglehetősen eleszközteleníttetett. Kérem szépen a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az interpelláció tárgyában megtett ügyészi intézkedésekről szóló tájékoztatásomat szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)