Mile Lajos (MDF)
MILE LAJOS, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság előadója: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A kulturális bizottság 1993. szeptember 16. és november 25. között 13 ülésén körülbelül 100 munkaórát töltött a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 19594-es számú törvényjavaslat részleteinek megvitatásával. E munka eredményeként készült el a bizottsági módosítójavaslat-csomag, melyet 14632-es számon nyújtottunk be, s amelyet jól jellemezhetünk bev ezető mondatával: "A bizottság a preambulum meghagyásával az eredeti törvényjavaslat valamennyi pontján tartalmi és szerkezeti változtatást javasol." Mielőtt kiemelném és indokolnám a bizottság legfontosabb javaslatait, néhány figyelemre méltó általános vonását szeretném felvillantani az e törvénnyel összefüggő bizottsági munkának. A benyújtott javaslatok túlnyomó többségét a bizottsági tagok, valamint az előterjesztő kormányképviselőnek és a Magyar Tudományos Akadémia képviselőinek teljes egyetértésével fogadta el a bizottság. A magyar tudományosság különböző területeit átfogó érdek-képviseleti szervek képviselői rendszeresen - tanácskozási joggal - részt vettek a bizottság ülésein és módosító javaslatainkba beépült számos észrevételük. A törvényjavaslathoz benyújtott 279 módosító javaslatból - a bizottsági vita során vagy azután - 240-et visszavontak a javaslattevő képviselők, elismerve azt, hogy az általuk javasoltakat a bizottság figyelembe vette javaslata kidolgozásakor. Most a kulturális bizottsági javaslatcsomag legfontosabb pontjaiból emelek ki néhányat. A bizottsági vita kiindulópontja s egyik legvitatottabb kérdésköre az Akadémia jogállásának meghatározása volt. A bizottság kétharmados többséggel elvetette azokat a módosító javaslatokat, amelyek az Akadémiát mint szűk körű tudós testületet kívánták meghatározni. Összhangban az eredeti törvényjavaslattal, bizottságunk azt az álláspontot támogatja, hogy az Akadémia olyan köztestület, amelynek tagjai az akadémikusokon kívül a hazai tudományos élet tudományos fokozattal rendelkező résztvevői is. E szélesen értelmezett köztestület legfontosabb döntéshozó szerve az Akadémia közgyűlése. A közgyűlés összetételét a bizottság az eredeti törvényjavaslattól lényegesen eltérő módon javasolja szabályozni. Javaslatunk arra épül, hogy a tagság széles körét alkotó, nem akadémikus r éteg is megfelelő képviselethez jusson. Ezért egyrészt azt javasoljuk, hogy a hazai akadémikusok teljes létszámban vegyenek részt a közgyűlésben. Ez a szám mindenkor meghaladja a kétszázat. Másrészt a közgyűlés további 200 tagja - a köztestület nem akadémikus tagjai közül - az Akadémia alapszabályában meghatározott módon, választás útján kerüljön a közgyűlésbe. Ez a kérdés javaslatunk egyik sarkalatos pontja, mert úgy gondoljuk, hogy csak ilyen összetételű közgyűlés biztosíthatja a Magyar Tudományos Akadémia demokratikus működését. A legnagyobb mértékű tartalmi és szerkezeti változtatást az akadémiai kutatóhelyekre vonatkozó rendelkezésekben javasolja bizottságunk. Az akadémiai intézményhálózat átrendezésének és demokratikus működtetésének kérdésköre váltotta ki a legszélesebb vitát a bizottságon kívül és belül. A bizottság mérlegelte mindazokat az észrevételeket, amelyeket a Kormány képviselői fűztek a törvényjavaslathoz a bizottság ülésein, megvitatta és sok elemét felhasználta annak a nagyszámú képviselői módosító javaslatnak, amelyet e kérdéskörhöz benyújtottak. Figyelembe vette az érdekképviseletek írásban és szóban tett nagyon fontos állásfoglalásait, az Akadémia tisztségviselőinek a bizottság ülésein elmondott, több ponton mérvadó észrevételeit, s mindezeket öszszegezte azokban a javaslatokban, amelyek vélem ényünk szerint biztosíthatják a tudományos intézményhálózat demokratikus kapcsolatrendszerét és eredményes működését. A bizottság arra törekedett, hogy a lehető legteljesebb autonómiát kapják az akadémiai intézetek. Az akadémiai intézetek önálló jogi személyként működnek, és működésüket az akadémiai kutatóhelyek tanácsa koordinálja. Az akadémiai kutatóhelyek tanácsa tudományterületenként kuratóriumokat működtet, s e kuratóriumok feladata az intézetek költségvetési javaslatának előterjesztése és összehangolása. A bizottság javaslatában három összefüggő szakasz írja le az akadémiai intézetek működését. E három szakasz egymásra épülő elemekből áll, tehát értelemszerűen a szavazás során is az egységes kezelés lenne a megfelelően hatékony és értelmes. Ugyancsak fontos kérdés volt, hogy a már időközben elfogadott felsőoktatási törvénytervezethez hozzáigazítsuk az Akadémiáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel függ össze, hogy a felsőoktatási törvényt tiszteletben tartva, egyetlen tudományos fokozatot - PhD - ismer el a bizottsági javaslat is, s a törvénytervezetben szereplő "Magyar Tudományos Akadémia doktora" fokozat helyett címként adható mindazoknak, akiknek kiemelkedő tudományos kutatói tevékenységét az Akadémia közgyűlése külön méltányolni kívánja. A 15 515-ös számú együttes jelentés tartalmazza a bizottság összes javaslatát, és tükrözi azt is, hogy milyen eltérések vannak néhány ponton a kulturális bizottság és az előterjesztő véleménye között. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy értékeljék a bizottsági javaslatcsomag mögött lévő széles egyeztetést és konszenzust, és arra kérem önöket, hogy javaslatcsomagunkat a szavazás folyamán támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)