Szabó Lukács (MIÉP)

1994. március 7.

SZABÓ LUKÁCS (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elszomorító, hogy rövid időn belül immár másodízben kell szólnom a legelesettebb rétegek érdekében: a hadirokkantakról, hadiözvegyekről, hadiárvákról és a nyugati hadifoglyokról van szó. Több mint egy évvel ezelőtt az úgynevezett harmadik kárpótlási törvény keretében nem gondoskodtunk az ő kárpótlásukról. Ezzel alkotmánysértést követtünk el. Úgy gondolom, ezt a Parlament is belátta, mert amikor egy évvel ezelőtt önálló képviselői indítványként kezdeményeztem az említett rétegek kárpótlását, a Parlament 90%-a alkalmasnak tartotta - sőt szükségesnek - a kezdeményezésemet, hogy a Parlament napirendjére felszavazza. Mondom, 90% tartotta alkalmasnak ezt a kérdést. Ebből viszont az következik, ho gy 10% nem akarta. Egy év eltelt, és úgy tűnik, hogy a 10%, ez a törpe kisebbség, megbénítja e kérdésben a Parlament munkáját. Ugyanis azok a bizottságok, amelyeknek ez a kérdés ki lett adva tárgyalásra, meg is tárgyalták. Dicsérőleg külön szeretném megemlíteni az emberi jogi bizottság munkáját, amely már egy évvel ezelőtt megvitatta ezt a kérdést, és támogatólag a Ház elé terjesztette. Végre- valahára az alkotmányügyi bizottság is meghozta a maga döntését. Viszont magyarázatra szorul - és elsősorban az említett elesettek előtt szorul magyarázatra -, hogy az elnök urat akadályozta-e valami abban, hogy a Házszabály szerint járjon el, mert hogy egészen az elmúlt hétig ezt a kérdést nem adta ki tárgyalásra a költségvetési bizottságnak, holott minden olyan kérdést ki kell adni a költségvetési bizottságnak, ami a költségvetést érintheti. Márpedig a hadirokkantak, a hadiözvegyek, a hadiárvák és a nyugati hadifoglyok kárpótlása nyilvánvalóan érinti a költségvetést is . Nem tudom, hogy elnök úr követte-e el a mulasztást, vagy a költségvetési bizottság elnöke, Soós Károly Attila volt az, aki egy éven keresztül elmulasztotta, súlyos kötelezettségszegéssel, e kérdés megtárgyalását. (10.20) Most, egy hete, végre a napirendjére tűzte a költségvetési bizottság is. Nem kaptam magyarázatot rá, hogy ezt a súlyos mulasztást ezzel az elesett réteggel szemben ki követte el. Ekkor viszont újabb akadály gördült a törvény végszavazása elé, ugyanis volt egy ember, aki a hiányos, az általános iskolában megszerezhető történelmi ismereteit ezen a bizottsági ülésen kívánta kiegészíteni. Ezenkívül ugyanez az ember - ki kell mondani: Seszták László úr - példátlan ismeretszegénységben szenvedett a már meghozott harmadik kárpótlási törvénnyel kapcsolatban is, és felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a szükséges információkat - amelyekkel különben az egész Parlament rendelkezik - ké t héten belül bocsátaná rendelkezésére. Most ott tartunk, hogy az Igazságügyi Minisztérium erre ígéretet tett. Ezenkívül Für Lajos mint a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek legfőbb támogatója ígéretet tett rá, hogy ha szükséges - mivel ő amúgy is támogatólag lép fel a törvény meghozásával kapcsolatban - történelemórát is tart a fel nem világosult bizottsági tag képviselőtársaink előtt. Gondolom, az Igazságügyi Minisztérium is ígéretet tehet rá, hogy ezen a héten a Seszták úr számára oly szükséges információkat a bizottság rendelkezésére bocsátja. Mindezen esetek együttes megléte esetén, úgy gondolom, ha elnök úr is támogatja, akkor jövő héten a határozathozatalra sor kerülhet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)