Horváth Tivadar (KDNP)
DR. HORVÁTH TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is ott folytatnám a hozzászólásomat, ahol Vargáné Piros Ildikó képviselő asszony abbahagyta. Tudniillik ő azt mondta, hogy a szövetkezetek problematikájának megoldása nem politikai kérdés, hanem gazdasági és társadalmi kérdés. Ezt a megállapítását azzal korrigálnám, hogy politikai kérdés is. Minden kérdés politikai kérdés, amennyiben felgyülemlett feszültségek, felgyülemlett gazdasági-társadalmi problémák megoldását kívánja, és ezeknek a megoldása az Országgyűlés és a törvényhozás kezébe kerülhet. Ennyiben tehát politikai kérdés, és az Országgyűlésnek, a pártoknak igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. A szövetkezeti átalakulás a privatizálás és a magántulajdonosi tulajdoni struktúra létrehozásának egyik nagyon fontos lépcsője volt 1992-ben. Ezen a téren valóban nagyot léptünk előre. Nem kedvelem azokat a valóban politikai töltetű megállapításokat, amelyek valamiféle adminisztratív intézkedés színezetét szeretnék adni ennek az átalakulásnak, valamiféle külső erőszakra célozgatnak burkoltan vagy nyílt formában. Az átalakulás során olyan törvényről volt szó, amely a szövetkezet közgyűlésének és a szövetkezet tagságának kezébe tette le a döntés jogát azzal, hogy magán- vagy családi vállalkozás formájában kívánja-e végezni tovább a mezőgazdasági tevékenységet, vagy a szabad és alulról jövő szövetkezés formájában választja-e a továbbiakban. Ez a választási lehetőség tehát adott volt a tagság számára. Képviselőtársaim számadatokat hoztak fel arra vonatkozóan, hogy miként ment végbe ez az átalakulás, hogy mekkora volt annak a szövetkezeti vagyonnak az értéke, amelynek a vagyonfelosztása végbement. Itt arányba állították azt az 50 milliárd Ft értékű vagyont, amellyel a kívülálló szövetkezeti üzletrész- tulajdonosok rendelkeznek, akik valójában az üzletrész-tulajdonosok többségét alkotják, viszont az üzletrész értékét tekintve kisebbségben vannak az aktív tagokkal szemben, akik még a szövetkezet tagságát alkotják. Időközben folyt a kárpótlás, folyt a részarány-tulajdonosok földjének kiadása a szövetkezetből, tehát a szövetkezetek földalapja ez alatt a két év alatt jelentős mértékben lecsökkent. Számos településen az a helyzet alakult ki, hogy az egykori szövetkezeti földtulajdon nagy része már magántulajdonosok és magánvállalkozók kezébe és művelése alá került, míg a szövetkezet gépparkja, az eszközállomány, az állatállomány jelentős részben megmaradt a szövetkezetben. (14.50) Ez önmagában egy közgazdasági ellentmondást és feszültséget hoz a felszínre, különösen akkor, ha megnézzük, hogy az átalakulás - jogi szemüveggel nézve - valójában hogyan hajtódott végre. Most én is mondanék egy számot. Az 1285 darab átalakult szövetkezetből a földművelési hivatalok és az ügyészség adatai alapján legalább 700 helyen - tehát többségében - szabálytalanul, azaz nem megfelelően hajtották végre az átalakulást. Suchman képviselő úr a délelőtti vitában nagyon szemérmesen azt mondta, hogy egyes szövetkezetek bizony még nincsenek bejegyezve, és ha még lesz ez a törvény, akkor az micsoda káoszt és micsoda földindulást fog előidézni. Nos, kerek perec arról van szó, hogy megsértették a törvényt, ezeken a helyeken nem a törvény előírásainak és nem a törvény szellemében hajtották végre a szövetkezeti átalakulást. Meg lehet nézni, tisztelt képviselőtársaim, számos ilyen szövetkezetben, számos olyan helyen, ahol nem volt meg a kompromisszumkészség a vezetők és a tagság között, ahol nem volt meg a kompromisszumkészség abban, hogy a kölcsönös érdekeket figyelembe vegyék, hogy mindenkinek arányosan, az üzletrészek arányában és a működtetés szempontjait figyelembe véve osszák meg a szövetkezeti vagyont, ott ma ott tartanak, hogy a tönkremenés szélén állnak, javában folyik annak a szövetkezeti vagyonnak a felélése, amire most az ellenkező oldalról azt mondják, hogy ez a törvény lesz az, amelyik valójában pontot tesz a végére. Ha nincs meg ez a törvény, nincs meg az a lehetőség, hogy legalább azok a csoportok - és nagyon sok ilyen önelszámoló egység van -, akik jelzik ezt az igényt, ha leválhatnának, ők még a működtethető eszközöket saját kézbe vehetnék és kevesebb eltartottal, alkalmazottal jobban, hatékonyabban és jövedelmezőbben tudnák működtetni az egyes szövetkezeti egységeket vagy tulajdonokat, amit most nem úgy alakítottak át, és ugyanabban a termelési típusú szövetkezeti formában működtetnek, amelyre viszont a nyugati gyakorlatban, a nyugati példákban valóban kevés példa akad. Tehát, képviselőtársaim, ez a tétje az átalakulásnak. Én is tudnék példákat hozni a saját körzetemből, nagyon sok olyan gazdaság van, ahol ezek a csoportok kialakultak, ahol megfelelő formában megszervezték a szövetkezésüket, és most ők támasztanak földkeresletet és földigényt nem csak a szövetkezettel szemben, de azokkal a kívülállókkal vagy magán- földtulajdonosokkal szemben is. Földbérletet kínálnak számukra, mert az a vállalkozás, amelyet elindítottak és működtetnek, igenis bevált, és igenis az mutatkozik meg ebben, hogy ez lehet a jövő útja. Nagyon sokan emlegetik a jogbiztonságot és a jogbizonytalanságot. Kérdezem én, hogy amikor ilyen nagyszámú szabálytalan és törvénysértő átalakulás ment végbe, az a jogbiztonságot szolgálja, a jogrendet erősíti, hogyha ezt a bizonytalan és anomáliákkal terhelt helyzetet bebetonozzuk akként, hogy nem nyúlunk hozzá a dolgokhoz, hagyjuk ebben az állapotában és hagyjuk tönkremenni azt, ami még esetleg megmenthető volna? Tisztelt képviselőtársaim! A KDNP részéről támogatni kívánjuk ezt a törvényjavaslatot. Nem azért kívánjuk támogatni, mert mi szövetkezetellenesek lennénk vagy ellenségei lennénk, eleve valamiféle politikai előítélettől vezéreltetve a szövetkezésnek. Nem, nem vagyunk ennek ellenségei. A szövetkezés, a szabad szövetkezés elvét támogatjuk, ugyanúgy és ugyanolyan fenntartás nélkül támogatjuk, mint a családi vagy a társult alapokon álló magántulajdonosi keretekben művelt mezőgazdasági termelést is. Azt gondolom, hogy ez a törvénymódosítás segíteni fog a felgyülemlett feszültségek és problémák korrigálásában, azokra valamiféle orvoslást ad, még ha kételyeink is vannak abban a tekintetben, hogy ez teljes mértékben képes lenne megoldani a kívülálló szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok problematikáját. Ez önmagában nem fogja tudni megoldani, és itt szeretnénk felhívni a Kormány figyelmét, a földművelésügyi tárca figyelmét, hogy intenzíven dolgozzanak azokon a közgazdasági és pénzügyi szabályzókon, támogatási formákon, amelyek lehetővé teszik a szövetkezeti üzletrészek mobilizációját, azt, hogy ezek az üzletrész-tulajdonok és a tőke valóban oda koncentrálódjon, azok kezébe, akik a mezőgazdasági tevékenységet aktívan és főfoglalkozás- szerűen művelik. Tisztelt képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)