Kósáné Dr. Kovács Magda (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Rövid felszólalásom nem kapcsolódik a vita fő sodrához, én mégis azt hiszem, azt bizonyítja, hogy a következményeiben át nem gondolt jogalkotás, törvényhozás jogbizonytalanságot teremt és nehézségeket okoz a jogalkalmazók számára. A benyújtott törvényjavaslat ugyanis érinti a szövetkezet tagjainak munkaviszony jellegű jogviszonyát, illetve a szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyát. A benyújtott törvényjavaslat erősíti a szocialista frakciónak azt az eredeti álláspontját, hogy a munkaviszony törvényi szabályozásában, legalábbis a legalapvetőbb kérdésekben az egységre kell törekedni. A most benyújtott törvényjavaslat kimondja, hogy a szövetkezet tagjainak munkaviszony jellegű jogviszonyát illetően, illetve az alkalmazottak munkaviszonyát illetően a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni. Ezt a magam részéről nemcsak hogy nem kifogásolom, hanem egyet is értek vele. Most már csak egyetlen probléma marad: ha a munkaviszony jellegű jogviszonyra és a munkaviszonyra egyaránt a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni, akkor mi indokolja azt, hogy a szövetkezeti tagok munkavégzésre irányuló jogviszonyát megkülönböztessük az alkalmazottak munkaviszonyától? (15.00) Mindig is meggyőződésünk volt, és semmi okunk nincs arra, hogy megváltoztassuk az álláspontunkat, hogy a szövetkezeti tagok munkavégzése munkajogi szempontból nem különböztethető meg az alkalmazottak munkaviszonyától. Hiszen mind a két esetben munkavégzésre irányuló megállapodásról van szó, amely megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között jön létre, amely megállapodás következményeképpen a munkavállalónak személyesen kell munkát végeznie - ebben megkülönböztethető a bedolgozói jogviszonytól -, a munkájáért bért kap, a munkáját a munkáltató által kijelölt helyen és az ő eszközeivel végzi, és a munkavállaló kárfelelőssége korlátozott. Mindezek után azt hiszem, joggal feltehetem a kérdést, hogy nincs-e itt az ideje a _munkaviszony jellegű jogviszony" fogalma megszüntetésének. És nem véletlen, hogy ehhez nem nyújtottunk be módosító indítványt. Hiszen ez a fogalom a jogszabályok széles körében bevett fogalommá vált, és ahhoz, hogy további bizonytalanságot a jogalkalmazásban, a munka világában ne okozzunk, a jogszabályok széles körét kellene áttekinteni, akár törvényi szintűeket is. Azt gondolom, az érintett tárca szakapparátusának elő kellene készítenie ennek az egész kérdéskörnek az áttekintését, és a munkaviszony jellegű jogviszony fogalmát kiiktatni a szövetkezeti jogból. A másik kérdés, amelyhez röviden szólni szeretnék, a munkavállalók érdekképviseleteinek és a szövetkezetnek a megállapodására vonatkozó új szabály. A benyújtott törvény kimondja, hogy a munkavállalók érdek-képviseleti szervezetei a szövetkezettel megállapodhatnak, és a megállapodás tartalma szinte betű szerint a Munka Törvénykönyvéből való, méghozzá a Munka Törvénykönyvének a 30. �-a került át ebbe a törvénybe, amelyik a kollektív szerződés fogalmát rögzíti. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért ragaszkodik a szövetkezeti törvény a továbbiakban is ahhoz, hogy a munkavállalók érdek-képviseleti szervezetét ne nevezze a nevén. A munkavállalók érdek-képviseleti szervezete, akár a nevén nevezzük, akár nem, szakszervezet, ezért a működésében a szakszervezetet megillető jogok a szövetkezetekben működő munkavállalói érdekképviseletet is megilletik. Következésképp: ha a munkavállalók érdekképviselete a szövetkezettel munkaviszonyra vonatkozó kérdésben megállapodik, akkor ez a megállapodás kollektív szerződés. És nem egyszerű stilisztikai kérdés, hogy megállapodásnak vagy kollektív szerződésnek nevezzük, hiszen a kollektív szerződés jogszabályi erejű, a kollektív szerződés megsértése peresíthető, és a kollektív megállapodásokban foglaltak ellen a szakszervezetek sztrájkot nem kezdeményezhetnek. Ha úgy tetszik tehát, ez az aprócskának tűnő kifogás egyben a szövetkezeteken belül a belső béke záloga is, hiszen ha kollektív szerződést kötnek a szövetkezetben működő szakszervezetek a szövetkezettel, akkor csak a kiharcolásért mozgósíthatják a munkaharc eszközeit, a megállapodás pedig őket is korlátozza. Ezért javaslom, hogy a törvény, nevén nevezve, a kollektív szerződés jogosultságával ruházza föl a szövetkezetekben dolgozó szakszervezeteket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)