Eke Károly (KDNP)

1994. március 27.

DR. EKE KÁROLY (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 1933-ban született meg a hadigondozásról szóló, mindmáig érvényben levő törvény. Abban a periódusban, amikor Magyarország a világgazdasági válságot élte át, és a legnehezebb szakasza volt az ország életének. Most sem mondhatjuk, hogy a legrózsásabb gazdasági körülmények között vagyunk, de azok, akik kidolgozták ezeket a törvénytervezeteket - és innen is elmondom, hogy köszönet érte személy szerint mindenkinek -, azok mérlegelték az ország gazdasági körülményeit, és ennek ellenére egy nagyon méltányos, nagyon szolíd kárpótlási törvénytervezetet állítottak össze. Tehát nagyon sok embernek a munkája mellett érvelek most. Ez körülbelül 50000 embert érint Magyarországon. Ami a lényege a dolognak: 1949-től kezdve 1993-ig nem kaptak semmiféle ellátmányt a hadigondozottak, a hadirokkantak, a hadiárvák, a hadiözvegyek, és erre az időszakra jogosultak - úgy érzem - az országnak benyújtani és kárpótlási igénnyel előállni ebben a törvénytervezetben. Ez a törvénytervezet valamit enyhítene azon, amit a Kormány tervezete mint megfosztó törvénytervezet a hadigondozottak esetére bejelentett és tartalmaz. Azt kérem a tisztelt Háztól, hogy ha már nem sikerült a hadigondozottakról szóló és az érdekképviseletek által kidolgozott és alaposan megvizsgált, körültekintően előkészített törvénytervezetet napirendre tűzni, akkor legalább a hadigondozottak kárpótlásáról szóló törvénytervezetet tűzze napirendre a tisztelt Ház, kérem szépen. Köszönöm. (Taps.)