Pap János (Fidesz)
DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótláshoz benyújtott módosító indítványaim mellett szeretnék érvelni. Elsősorban azok mellett, és emellett szeretnék reagálni a minisztérium által elénk terjesztett érvanyagra, illetve arra a bizonyos meggyőzési célokat szolgáló irományra, amit itt a Parlamentben is és a bizottsági ülésen is kértünk a minisztériumtól. Ami a módosításomat illeti, röviden az alábbiakban kívánok róla beszélni: A 1. pontban tulajdonképpen azt állapítom meg, hogy milyen országgyűlési határozatok nem teljesültek, ami miatt is egy konkrét beavatkozásról kell beszélni és kell dönteni az Országgyűlésnek, és amit úgy hívnak, hogy _fenékküszöbös" megoldás - röviden és szerintem rosszul_ Ezt a módosítást az előterjesztő nem támogatja. Igazából nem értem a tárcát, hiszen a napnál világosabb - és azt hiszem, ezt mindenki tudja és el is fogadja -, hogy ezek a határozatok nem teljesültek. Az is köztudott, hogy emiatt kell a vízpótlásról dönteni. Érvként elhangzik, hogy nem kellene országgyűlési határozatban foglalkozni a nemteljesüléssel. Lehet, hogy ez így van; én azonban azt gondolom, hogy az igazság ettől igazság marad, és így nyugodtan bent lehet a határozatban ez a fő ok, ami miatt végül is a vízpótlásról kell beszélni. A 2. ponttal szemben közömbösséget jelentett be a tárca, majd határozottan nemet mondott. Pedig ebben a szakaszban tulajdonképpen a Kormányt arra kéri a Parlament, hogy tegyen meg mindent a Szigetköz megmentéséért. Ezért küzdünk, és akkor az sem jó - hát ki érti ezt? Tán a 3. pont miatt lehet ez, amely arról szól, hogy minden beavatkozás legyen összhangban az e tárgyban született törvénnyel és a három országgyűlési határozattal. Ez megint csak így természetes, hiszen a törvények és a határozatok a Kormányt is kötelezik. Akkor pedig miért ez a nagy tiltakozás? Természetesen más a helyzet, ha úgy ítélik meg a kivitelezés mellett kardoskodók, hogy ez a tervezet ütközik az említett jogszabályokkal. Ha ez így van, akkor eléggé el nem ítélhető módon úgy akarják érvényteleníteni azokat a korábbi jó határozatokat, hogy hozatnak a Parlamenttel egy újat, amely ellentmond a korábbiaknak. Ezután majd azt lehet mondani, hogy ez az újabb határozat az érvényes. Ha ugyanis - véleményem szerint ez, azt gondolom, elég logikus - az előterjesztő nem tartja már jónak a korábbi jogszabályokat, akkor vonassa vissza azt a Házzal, vagy új határozatában jelölje meg, hogy melyek szűnnek meg. De azt már ne tegye meg a Házzal, hogy egymással ellentétes határozatokat hozat! Tisztelt hölgyeim és uraim! Csak arra tudom kérni önöket, támogassák módosításomat. Így csak azt teheti a Kormány, amit a Ház már megszabott neki; arról nem is beszélve, hogy operatív dolgokban, konkrét megoldásokban ne döntsön a Ház. S azt gondolom, nagyon sokan el is ismerték, hogy ez egy olyan javaslat, ami teljes mértékben a Kormány hatáskörébe tartozik, természetesen betartva a jogszabályokat. Ami a Schamschula úr nevében írt szakmai érveket illeti, arról a következőket tudom mondani: Egy megállapítás, azt gondolom, száz százalékig igaz: ez az anyag is, hasonlóan a 93 áprilisában írottakhoz, valóban konzekvens; mégpedig konzekvens abból a szempontból, hogy a lényegről továbbra sem beszél. Elkövet viszont egy hibát - hála a jó istennek -, mikor idézi az akadémiai jelentés egy mondatát - most én is idézem: _A mezőgazdaság számára a Középső-Szigetközben van jelentősége a talajvízszint megemelésének." Tehát a tárca is elfogadja ezt a teljesen jogos igényt, hogy a talajvízszint megemelése a legfontosabb teendő! (18.20) De nem a megállapítás a fontos, hiszen ezt már többen megtették, megtettük, hanem ennek elérése és ennek a módja a fontos. Tehát az általános vitában elmondott kérdéseim, garanciakéréseim továbbra is aktuálisak, és várom rá a kielégítő válaszokat. Ezek a következők, és azért mondom el újra, hátha most már választ kapunk rá. Mennyiben szolgálja ez a megoldás a vízbázis védelmét? Mennyire emeli meg a talajvízszintet, és annak milyen hatása várható? Hány százalékkal csökkenti a tájban a bekövetkező károkat? A felszíni vizeket teljesen helyreállítja-e? Zavarja-e az eredeti állapot helyreállítását? A megvalósítás okoz-e további problémákat - például a vízbázis-szennyeződés felgyorsítása? Tisztelt képviselőtársaim! Ha még emlékeznek rá, mint bizottsági előadó, a bizottságban elhangzott 14 felvetést, kérdést is elsoroltam. Jelentős részükre szintén nem kaptunk választ. Ezekből csak hármat engedjenek meg, hogy kiemeljek. A bizottság a következőt állapította meg: nincs olyan vízpótlás, amely csak meg is közelítené az eredeti meder kétezer köbméter per szekundumos vízhozamának hatását. Vártuk volna a cáfolatát vagy az elfogadását. További kérdés volt, hogy vajon a komplex program vagy a vízpótlás az elsődleges? Szintén válasz nélkül maradt. Nincs garancia, hogy a megoldás milyen pozitív hatással jár, ha egyáltalán van pozitív hatása. Tisztelt képviselőtársaim! A miniszter úr nevében a felvetett problémák töredékére próbálnak csak válaszolni. Sajnálattal állapítom meg, hogy a bizottság előadójaként elmondottak jelentős része sem kapott választ. Vajon miért? Ha egyértelmű lenne, hogy a Kormány érdeke is az tulajdonképpen, hogy az érvek sokaságával lehet meggyőzni a képviselőket, ha léteznek ilyen érvek, akkor elő kell terjeszteni, ha nem, akkor pedig nem szabad kardoskodni mellette. Óvom azon képviselőtársaimat, akik jónak, sőt tökéletesnek tartják a határozatot, hogy milyen érvek alapján, nem tudom, de szívesen venném, ha elmondanák nekem. Ha ők tudják, akkor mondják el, hogy ne legyen a Parlamentben olyan képviselő, aki nem tudja. Nem lenne nagyon jó dolog, sőt határozottan rossz lenne, ha a Szigetközzel és azon belül is több millió ember ivóvízkincsével zsákbamacskát játszanánk. Köszönöm figyelmüket. Most eltekintek attól, hogy a Tudományos Akadémia jelentéséből én is idézzek. Amennyiben a részletes vitában úgy látom, hogy erre sort kell keríteni, akkor megteszem. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)