Katona Kálmán (Fidesz)

1994. március 28.

KATONA KÁLMÁN (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szalay Gábor kimerítő ismertetője után mondanivalóm egy részét el fogom hagyni, csupán azokra az indítványokra térek ki, amelyekre még szeretném felhívni a tárca figyelmét. Pontosító indítványaim, amelyek a törvény használhatóságát segítik elő, többnyire megértésre találtak. Az olyan megfogalmazások helyett, amelyek azt mondták, hogy _legalább", _szinte" meg _körülbelül", én számokat javasoltam, és ezeket a Kormány támogatta. Általánosan jelentkező probléma még ma is, hogy tulajdonban gondolkodunk, ezért amikor a fogyasztói berendezésekről beszélünk, a törvény akkor is a tulajdonról beszél. Javasoltam, hogy a _használatban levő berendezés" legyen a törvényben. Ezt is támogatta a Kormány. Az atomerőművekkel kapcsolatosan - hogy melyek legyenek azok, amelyek parlamenti jóváhagyást kapjanak - bármekkorát javasoltunk, beláttuk azonban a bizottsági vita során, hogy a Szalay Gábor által tett indítvány elfogadhatóbb, szakmailag jobban megállja a helyét. A törvény megpróbálja szabályozni az állami felelősség körét, de az alatta levő paragrafusok feladatokról beszélnek, ezért javasoltuk a _felelősség" helyett az _állami feladatok" meghatározást, mivel ezek egyébként is számonkérhetőek, tehát az árszabályozás és egyebek az állam feladatai közé tartozzanak, nem elég, ha csak felelőssége van. (11.20) Ismét elmondom, mert nem győzöm hangsúlyozni, hogy véleményem szerint a _természetes monopólium" szóhasználat erőltetett. Itt teljesen egyértelműen monopóliumról van szó a meghatározások között, nem tudom, miért kell ezt nekünk így puhítani. Monopóliumok vannak, ezekkel együtt kell élnünk; szabályozással, hatósági jogkörrel ezeknek visszaélési lehetőségét oldani lehet. A villamos energia szállítására és szolgáltatására vonatkozó működési engedélynél a törvény határozatlan időt javasol. Még egyszer elmondom - nem reménykedem abban, hogy ez megváltozik, de azért nem árt, ha a jegyzőkönyvben szerepel -, hogy a határozott időre szóló engedély praktikusabb lenne. Lehetne bizonyos küszöböket felállítani, s akkor meg lehetne vizsgálni, hogy a további engedély feltételeit teljesíti-e, nem kellene egy határozatlan idejűnek a bonyolult visszavonásához fordulni, és a szolgáltatónak is jelentene időnként egy olyan időpontot_ - olyasmire gondolok, mint egy gépkocsi vizsgáztatása, amikor átgondolja, hogy mit teljesítettem, és az elkövetkezendő időkre teljesítem-e az elvárásokat, kapok-e bizalmat, illetve engedélyt. A Kormány ezt nem támogatta. Csak azért nem vonom vissza, mert elvi kérdésnek tartom. A Természetvédelmi Felügyelet hozzájárulásával kapcsolatban számos jó indítvány született. Van jobb is, mint az én indítványom, ezért azt vissza fogom vonni. Sajnos, ezen a papíron nem látom a számát, de majd beadom írásban a nap folyamán. Elmondom itt a Parlamentben ülőknek: már annyi akadály van egy nyomvonal kijelölésénél - a bizottságban tudtam meg én is -, hogy mióta demokrácia van Magyarországon, új nyomvonalat nem sikerült kijelölni, mert valahol valakinek soha nem tetszik, az érdekeit sérti. Ezeket a kérdéseket meg kell oldanunk, mert azt hiszem, az azért nem lehet kérdéses, hogy a villamos energiát szolgáltatni kell, és ezt valahol oda kell vezetni a szolgáltatást igénybe vevőkhöz. A távközléssel kapcsolatos módosító indítványomról - nem látom csak az államtitkár urat, azt hiszem, a bizottságban vannak a Kormány szakértői - az együttes jelentésben az van írva, hogy nem támogatják a 38. � (4) bekezdésére vonatkozó indítványomat, amely azt mondja, hogy zárt célú távközlési rendszert létesíthet az energiaszolgáltató. Ez azért lényeges, mert a távközlési törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy közcélút csak a koncesszió birtokosa létesíthet, akkor tehát ebben a törvényben pontos legyen a zárt célú. Úgy emlékszem, hogy szóban támogatták, lehet, hogy csak elírásról van szó. A szállító szabad kapacitásának az átadási kötelezettségét, tehát hogy tranzitdíj ellenében rendelkezésre kell bocsátani hálózatát, ezt az indítványunkat a Kormány idő előttinek minősítette azzal, hogy az Európai Közösség szabályozásával összhangban kívánják megalkotni, s ez bizonyos mértékben elé menne az ottani igényeknek. Én továbbra is azt mondom, hogy esetenként nem árt, ha időben igazodunk Európához. A közeljövőben ezt a kérdést mindenképpen rendezni kell, ezt az indítványomat ilyen okból, tehát figyelemfelhívás céljából nem vontam vissza. A fogyasztásmérő berendezések körüli viták megelőzésére adtam be azt az indítványt, amely a berendezések hitelesítését a szolgáltató kötelességévé teszi. Azt hiszem, ezt különösebben nem kell indokolnom: vitás ügyekben ne a szolgáltatást igénybe vevőnek kelljen bizonyítani, hanem a szolgáltatónak. Ha ő megfelelő, a tulajdonában álló mérőórát biztosít, és ő gondoskodik a hitelesítéséről, akkor nagyon sok későbbi vitát meg tudunk előzni. Ezt az indítványomat is támogatta a Kormány, remélem, hogy a Parlament is támogatni fogja. A megújuló energiával kapcsolatosan a törvénytervezet meglehetősen lazán fogalmazott, illetve azt mondta, hogy át kell venni. Úgy gondolom, hogy bizonyos gazdasági határok között kell átvenni, tehát ha nagyon drága és nagyon gazdaságtalan, akkor nem kényszeríthetünk az átvételre - ezért az árral kapcsolatos rendelkezésekben ezzel foglalkozni kell. A hatpárti indítvány ezt a problémakört rendezi. Ezt az indítványt tehát, miután máshol jobban megoldották, vissza fogom vonni. Az erőmű bezárásával összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban azt mondja az árra vonatkozó fejezet: az árat úgy kell megállapítani, hogy a bezárással és a bontással járó környezetvédelmi költségeket is tartalmazza. Nem látom, hogy ez a pénz, amit menet közben megfizettetünk az előfizetővel vagy a szolgáltatást igénybe vevővel, hogy kerül oda a végén, amikor megszűnik az erőmű. Honnan veszi akkor elő a pénzt, ha nem tesz félre valahová? Ezért adtam be azt az indítványt, amellyel a gazdasági bizottság nem tudott mit kezdeni, illetve nagyon a határán mozgott annak, hogy támogassa-e vagy sem, éppen az alapok körüli korábbi vita hatására: miután olyan hangulat volt, hogy elég értelmetlenek ezek az alapok, ha szabadon bele lehet nyúlkálni. Ugyanakkor még egyszer el kell mondanom, hogy ha az árak tartalmazzák a későbbi környezetvédelmi költségeket, akkor annak a tartalékolását biztosítani kell, miután a bezáráskor nem lesz honnan előkeríteni pénzt, ha menet közben nem takarékoskodom. Leginkább azt mondhatnám, pontosan olyan ez, mint egy épület karbantartására az előtakarékosság: a társasházak felújítási alapot képeznek, abba pénzt tesznek, és amikor a felújítás ideje elkövetkezik, ebből finanszírozzák. Ha nem tennének félre, akkor utána meghirdethetnék a lakók között, és a lakók jelentős része azt mondaná, hogy, sajnos, erre nincs pénzem. Az a megoldás tehát, hogy a bizottság nem foglalt állást, véleményem szerint nem elfogadható, tehát az 55. � (2) bekezdésével kapcsolatos módosító indítványt, ami erre az alapra vonatkozik, fenntartom, és kérem a Házat, hogy támogassa akkor is, ha netalántán a jövő heti szavazáson a Kormány nemet mond. Végezetül a 25. � (1) bekezdése azt mondja, hogy a hivatal köteles a működési engedélyt visszavonni, ha az engedélyes törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, vagy visszavonhatja, ha figyelemfelhívás, bírság kiszabása ellenére - és ez a nagyon fontos rész - az ellátás élet-, egészség- és vagyonbiztonságot veszélyeztet. Nem tartom elfogadhatónak, hogy a törvény azt mondja: _visszavonhatja". Véleményem szerint - és a módosító indítványom erről szól - köteles legyen visszavonni abban az esetben, ha figyelmeztették, megbírságolták és még mindig az életet, egészséget és a vagyonbiztonságot veszélyezteti a szolgáltatás. Nem tudtam megérteni a bizottsági ülésen sem, hogy a Kormány ezt miért nem támogatta. Alapvető érdeke minden állampolgárnak, hogy az egészsége, élete biztonságban legyen, és azt a nagyon gyenge érvet, amelyet mondtak - miszerint vannak olyan tanyasi elektromos hálózatok, amelyek _élő fába vert szegre csavart dróton keresztül mennek" -, én 1994-ben akkor is elfogadhatatlannak tartom, hogyha erre pontosan nem látjuk a forrást. Ez így nem tartható fenn. Egy törvény, amelyet hozunk, igenis köteles kimondani azt, hogy az élet, az egészség és a vagyon biztonsága minden állampolgárnak joga, és aki ezt nem tartja be, az nem végezhet szolgáltatást. (11.30) Tisztelt képviselőtársaim! Ennyit szerettem volna elmondani, és még azt, hogy a Magyar Energiahivatallal kapcsolatban egyértelműen az az álláspontunk, hogy a Kormány alá kell tartoznia. Most egy félhír, egy kis hírfoszlány jött hozzám, de nem mertem kimenni, mert nem tudtam, mikor kerülök sorra, hogy az a hatpárti, az árakkal kapcsolatos egyezség most mégsem úgy alakul a bizottságban - amelynek az ülése jelenleg is folyik -, úgyhogy ezzel kapcsolatosan kérem a képviselő urakat, hogy a szavazás előtt az együttes jelentést nézzék meg, és a hatpárti konszenzuson alapuló, egyébként korábban a Kormány egyetértését élvező megoldást támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)