Glattfelder Béla (Fidesz)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ): Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen örülnöm kellene, hiszen több módosító javaslatomat elfogadták, és elsősorban a mezőgazdasági bizottság volt az, amelyik rendkívül érzékenyen és hozzáértően - inkább azt mondanám: egyetértően - viszonyult módosító javaslataimhoz. A bizottságok elfogadták azt a módosító javaslatomat, amely szerint szervezeti változást írásban kell kezdeményezni. Az eredeti törvényjavaslat nem írta elő, hogy szervezeti változást milyen módon: szóban vagy írásban kell kezdeményezni. Nagyon örülök annak, hogy a bizottságok - bár némiképpen módosítva - elfogadták azt a fölvetésemet, miszerint a szövetkezet szétválásának kezdeményezésére csak az adott településen lakó azon tagoknak legyen lehetőségük, akik már egy bizonyos ideje azon a településen laknak. Az eredeti törvényjavaslat olyan spekulációkra adott volna lehetőséget, hogy a törvény elfogadása után bizonyos tagok az érintett szövetkezet központjából elköltöztek volna egy szomszédos településre - vagy akár, mondjuk, Budapestre -, és mint ottani állandó lakosok kezdeményezték volna a szétválást. Az állandó lakhely múlt időre való visszavetítése tehát az a szabály, miszerint legalább egy éve kell az adott településen lakni, kizárja az ilyen spekulációkat. Szerintem ezért a módosítás elfogadása indokolt, és örülök, hogy ezt - még egyszer mondom: javítva ugyan - elfogadták a bizottságok. Nagyon örülök annak, hogy a 15710-es számon benyújtott módosító javaslatomban foglalt 4., 5., 6., 7. és 8. pontokat a mezőgazdasági bizottság felhasználta saját módosító javaslatának elkészítéséhez. Szerintem e módosító javaslatok elfogadásával igen sokat javulhat a törvénytervezet. Örülök annak, hogy az egy tag-egy szavazat kérdésében némi elmozdulás észlelhető a bizottsági tárgyalások alapján, hiszen az eredeti törvényjavaslathoz képest - amely kötelező érvénnyel akarta előírni, hogy bizonyos esetekben el kell tekinteni az egy tag-egy szavazat elvétől és vagyonarányos szavazást kell alkalmazni - némely elfogadott módosító javaslatok már visszatérnek az eredeti szövetkezeti elvekhez. Nem hiszem, hogy az egy tag-egy szavazat elvét kőbe kellene vésni, és annak föloldását örök időkre el kellene vetni. Nagyon fontosnak tartom azonban azt, hogy az egy tag-egy szavazat elvét nem lehet törvénnyel szétverni. A törvényalkotó csupán arra korlátozhatja a hatalmát, hogy lehetőséget ad a szövetkezeti közgyűlésnek arra, hogy ott a tagok úgy döntsenek, hogy a saját szövetkezetük vonatkozásában az egy tag-egy szavazat elvét föloldják, és vagyonarányosan is engedik a szavazást. Abban az esetben, hogyha a törvényalkotó kényszeríti rá a szövetkezetre az egy tag-egy szavazat elvének a föloldását - vagyis a vagyonarányos szavazást -, akkor tulajdonképpen nem tett mást, mint hogy a kisebb üzletrészekkel rendelkező tagoktól döntési jogokat vont el. Márpedig az ilyen szabályozás - ami az eredeti törvényjavaslatban is szerepel - szerintem sérti ezen tagok tulajdonosi jogait, következésképpen különböző alkotmányjogi aggályokat is fölvet, úgyhogy nagyon örülök annak, hogy a Ház bizonyos része a bizottsági tárgyalások során ettől az állásponttól eltérő nézeteket képviselt. (10.10) Sajnálom azonban, hogy például a státusváltozásokat illető módosító javaslataim nem lettek maradéktalanul elfogadva. Elképzelésem szerint teljesen felesleges egy törvényben a különböző irányú változásokhoz - például a szövetkezeti egyesüléshez és szétváláshoz - eltérő szavazati arányokat kötni. Igazából nem magyarázható az, hogy miért szükséges például egy szövetkezet egyesítéséhez az összes tag kétharmadának a szavazata, miközben ugyanezen szövetkezetnek esetleg az eredeti formában való szétválásához már a jelen levő tagok egyszerű szótöbbsége is elegendő alapot nyújtana. Véleményem szerint a szövetkezeti törvényben - hasonlóképpen a gazdasági társaságokról szóló törvényhez - az összes szervezeti változást azonos szavazattöbbséggel kellene megengedni, s én javasoltam a módosító javaslataimban, hogy ez a szavazattöbbség a jelen levő tagoknak a kétharmada legyen. Magyarán: bármifajta változást akarnak a szövetkezeti közgyűlésen elérni a tagok, akkor azt minden esetben ugyanolyan többséggel tehessék meg. Például a 20. és 22. számon jelzett módosító javaslatok is ezt célozzák. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a 22. számú módosító javaslatban egy gépelési hiba található. Nem tudom, hogy ez vajon az én hibámból, vagy pedig a Ház munkatársainak a hibájából következett be, de természetesen nem a jelenlegi tagokra, hanem a jelen levő tagokra gondoltam. Utána fogok nézni, amennyiben a hibát én követtem el, akkor ezt korrigálni fogom, amennyiben viszont a Ház alkalmazottjai követték el a hibát, akkor kérem, legyenek szívesek ők korrigálják ezt. A 77. � (3) bekezdésének elhagyására vonatkozó javaslatomat sem fogadták el. Szerintem ez a rendelkezés értelmezhetetlen. Ez a rendelkezés ugyanis arról szól, hogy a szétválni kívánó tagokhoz kívülálló tulajdonosok is csatlakozhatnak. Szerintem ez nem értelmezhető, hiszen mit jelent itt pontosan leírva a csatlakozás. Zászlós fölvonulást? Vagy írásban be kell nyújtani, hogy ők valamelyik csoporthoz csatlakozni akarnak? Azért értelmetlen ennek a szabálynak a törvénybe iktatása, mivel a következő, a 77/4. bekezdés arról rendelkezik, hogy a szétválásról döntő közgyűlésen a kívülálló tulajdonosok és a tagok is nyilatkoznak arról, hogy melyik utódszövetkezetben kívánnak tagok vagy kívülálló tulajdonosok lenni. Akkor minek ez az előtte levő bekezdés? Ez teljesen értelmezhetetlen, nincs kellően megfogalmazva, ez csupán a törvény végrehajtását fogja nehezíteni, és - szerintem - félreértelmezésekre adhat alapot. Szerintem a törvény lényegesen egységesebb lenne akkor, ha ezt a rendelkezést elhagynánk. Nagyon örülök annak, hogy a mezőgazdasági bizottság - feltételezem, nem véletlenül, hiszen ott olyan képviselők ülnek, akik jobban ismerik a mezőgazdasági szövetkezetek ügyeit - megértette ennek a módosító javaslatnak az okát; sajnos, a többi bizottság volt az, amelyik ezt a módosító javaslatot elutasította. Nagyon örültem annak, hogy a bizottságok elfogadták azt a módosító javaslatomat, miszerint a szövetkezet szétválása után nem csupán a pénzintézeteket kell értesíteni a szétválás tényéről, hanem az összes ismert hitelezőt. Ez nyilvánvalóan a többi, nem pénzintézeti jellegű hitelező biztonságát növeli. Sajnálkozom azonban amiatt, hogy egyik bizottság sem fogadta el azt a módosító javaslatomat, amely a nem ismert hitelezők biztonságát kívánta szolgálni. Ugyanis a módosító javaslatom második része arra vonatkozott, ha egy szövetkezetben a szétválás megtörtént, és már értesítették az ismert hitelezőket, akkor az ismeretlen hitelezők tájékoztatása érdekében a szétválás tényét a szövetkezet kötelező erővel jelentesse meg a cégközlönyben. Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy a módosító javaslatok elfogadása eredményeképpen a törvény javult, de, sajnos, nem eléggé. Szerintem a törvényjavaslat jelen formában való elfogadása több tekintetben rontani fogja a szövetkezetek helyzetét. Hozzá kell tennem, hogy a szövetkezetekben ma meglevő legfontosabb, legjelentősebb feszültségeket ez a törvényjavaslat nem oldja föl - erről az előttem szólók is beszéltek -, nem oldja föl például azt a feszültséget, amely a kívülálló tulajdonosok, a nyugdíjasok és az aktív tagok között feszül. Ezért a FIDESZ frakciója a törvényjavaslatot a lényeges javulás ellenére sem tudja elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)