Gyurkó János (MDF)
DR. GYURKÓ JÁNOS környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr! Az abaligeti polgármester úr által a barlanggal és környéke állapotával kapcsolatban felvetett problémákat ismerjük, ezek valóban így vannak, sajnos. A barlang üzemeltetésének módja, a karbantartás hiánya valóban a védett természeti értékhez méltatlan állapothoz vezetett. A természetvédelem már korábban is igyekezett ezen az állapoton változtatni, a 80-as évek második felében felbukkant a barlang természetvédelmi kezelésbevétele. Ez végül is az idegenforgalmi hivatal barlanghoz való ragaszkodása miatt nem valósult meg. Az illetékes területi szervünk rendszeres ellenőrzéssel, bírságolással próbálkozott, és meg is kezdődött a barlang rendbe tétele, a védelmi szempontú üzemeltetés előkészítése. Ennek keretében az üzemeltető idegenforgalmi hivatal elkészítette a barlang új üzemeltetési szabályzatát, ezt 1990 februárjában jóváhagyták. Azonban a 90- re tervezett rekonstrukció nem valósult meg. Az üzemeltető ezzel kapcsolatban a természetvédelmet nem kereste meg. Ugyanakkor a régi módszerre tért vissza, nem tartva be a szabályzatban előírtakat. (14.30) 1992-ben a barlangban kialakult úgynevezett lámpaflórát nem kis anyagi ráfordítással megszüntettük. E téren tartós változást azonban csak a világítási rendszer teljes rekonstrukciója jelentene. Megtettük az erre vonatkozó előkészületeket is. Ez azonban még várat magára. A barlang, különösen pedig fokozottan védett barlang védelme, a védelem elsődlegességét biztosító hasznosítása csak erre a feladatra létrehozott szervezet keretében képzelhető el. Több évtizedes tapasztalatból tudjuk, az idegenforgalmi használatú barlangok üzemeltetése nem tartozik a legnyereségesebb vállalkozások közé, hogyha tekintetbe vesszük a rendszeres ráfordításokat is. A vagyonátadási ügyben annyit mondanék, hogy a polgármester úr által idézett törvényhely nem pontosan azt mondja, amit a polgármester úr kiolvasni vél belőle. Belterületen levő természetvédelmi területek önkormányzati tulajdonba adására akkor kerülhet sor, hogyha az illetékes tárca, illetve a tárca vezetője ebbe beleegyezik. Ebben az esetben korábban - nem az én miniszterségem ideje alatt - a vagyonátadási ügyben a hozzájárulást a KTM megtagadta, és volt egy olyan állásfoglalása a minisztériumnak, amelynek alapján a barlang nem kerülhet ki állami tulajdonból. Ebből az következik, hogy az önkormányzat ingyenes használati jogot szerezhetne, hogyha valamilyen intézménye működne ezen a területen. Viszont a helyi önkormányzatnak nem működik itt intézménye, áttételesen legfeljebb a megyei önkormányzatra lehetne gondolni mint olyan önkormányzatra, amelynek szerve vagy intézménye az ingatlanon működik. Ez viszont azt jelentené, hogy a megyei önkormányzat szerezhetne ingyenes használati jogot, amit a minisztérium és én sem helyeselnék, mert a megyei önkormányzat, illetőleg a hozzá tartozó idegenforgalmi szerv eddigi működésével nem érdemelte ki ezt a jogot. Az ügy fellebbezés folytán most másodfokon a Belügyminisztériumban van, illetve a vagyonátadó bizottság új eljárást folytat. Meggyőződésem, hogy a problémát nem úgy kell megoldani, vagy-vagy alapon, hogy vagy idekerül a tulajdonjog, vagy oda, hanem a felelősség megosztásával párhuzamosan a jogokat és a hasznot is meg kell osztani. Tehát azt gondolom, hogy a barlangnak természetvédelmi szempontok miatt állami tulajdonban kell maradnia. Ez nem jelenti azt, hogy az egész területnek állami tulajdonban kellene maradnia. Közös üzemeltetést kellene kialakítani közvetlen tárgyalásokon a helyi önkormányzatnak, a megye által megbízott idegenforgalmi szervezeteknek, illetőleg a területileg illetékes pécsi természetvédelmi igazgatóságnak. Ennek érdekében én közhasznú társaság alapítását javasolnám az érintett önkormányzatoknak, illetőleg a természetvédelmi igazgatóságnak. A közhasznú társaság alapítását előkészítendő javasolnám a telek megosztását. Tehát a barlang a természetvédelmi igazgatóság kezelésébe kerülne és állami tulajdonba. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a felszíni nagy terület is állami tulajdonban maradna, a közpark jellegű részt a helyi önkormányzat kaphatná meg a tavakkal együtt (Az elnök mikrofonja megkocogtatásával jelzi a válaszadási idő lejártát.), az épületek egy részét pedig a megye üzemeltethetné tovább. Tehát én így képzelem el a helyi összefogással, és nem vagy-vagy alapon, hogy vagy idekerül, vagy oda, hanem megosztott - feladatnak megfelelően megosztott - felelősséggel, teherviseléssel és a hasznok megosztott élvezetével. A probléma megoldását így gondolom. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.)