Isépy Tamás (KDNP)
DR. ISÉPY TAMÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Szerencsére a jogintézmény létjogosultságán nem kell vitatkozni a kérdés kapcsán, hiszen köztudomású, hogy az elbirtoklás intézményének az indoka, hogy aki nem törődik a tulajdonával, azzal szemben a tényleges birtokost jogosultsághoz juttatja, tulajdonjogot szerezhet. A másik része pedig az, hogy jogbizonytalanságot szüntet meg. Kétségtelen, hogy a Ptk. hatálybalépéséig az elbirtoklási idő 32 év volt. A Ptk. előkészítése során fölmerült, hogy ez egy fél emberöltő: a 32 év. Mindig fölmerül a mihez képest hosszú valami és mihez képest rövid. Egy olyan feudális csökevénynek tekintették a 32 évet, ami az akkori körülményekhez viszonyítva kétségtelenül nem volt hosszúnak tekinthető. (15.40) De ez egy módfelett kezdetleges jogszolgáltatási, forgalmi, közlekedési és hírközlési viszonyoknak felelt meg. Az időtartam csökkentése a Polgári Törvénykönyvben nyilvánvalóan indokolt volt, mert az intézmény céljának megfelelően a jogilag bizonytalan helyzetek mielőbbi felszámolását eredményezi. Másfelől ugyanakkor a tulajdonosnak is elegendő időt hagy arra, hogy a jogait sikerrel érvényesítse. Az elbirtoklás nyugvásának és a megszakadásának viszonylag széles körű lehetőségére is nyilvánvalóan a tíz éves időtartam olyan iszonyatosan rövidnek nem tekinthető és a jogállamiság szempontjából oly fontos jogbiztonság megteremtését is kellő mértékben szolgálja. Ha összehasonlítjuk a kontinentális jogalkotással, az európai elvárásoknak is teljes mértékben megfelel. Ott kétségtelenül különböző időpontok érvényesülnek az ingatlanra és az ingókra vonatkozó elbirtoklásra. A Ptk. általános felülvizsgálata során - mert azt ne tessék kívánni, hogy az elbirtoklási idő módosítása tárgyában bármely kormány bármikor a Ptk. módosítása iránti indítványt terjesszen elő - tehát akkor meg lehet fontolni, hogy jelenleg a Ptk.-ban a jóhiszem-rosszhiszemnek nincs jelentősége, az elbirtoklásból kizárja az erőszakkal és az alattomban szerzett tulajdonjogot. Ha az új konstrukcióban a törvényhozás különböztetni fog a rosszhiszem és a jóhiszem között, akkor a rosszhiszemű elbirtokló vonatkozásában nyilván meg lehet majd hosszabbítani az elbirtokláshoz szükséges időt, de a jelenlegi szabályozás szerinti tíz év minden irányú elvárásnak megfelel. Erre a kérdésre azt tudom csak válaszolni, hogy konkrét törvénymódosítás formájában a tíz éves elbirtoklási idő meghosszabbítása nem szerepel a Kormány jogalkotási tervében. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a jobb oldalon.)