Palotás János (független)
PALOTÁS JÁNOS (Köztársaság Párt): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elmondjam: sürgős tárgyalást kérve, képviselőtársaim kellő számú aláírásával, támogatásával nyújtottam be az Országgyűlés nyilatkozatának tervezetét a miniszterelnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról. Gondolom, az önök előtt levő határozati javaslat ismerős, hiszen ezt a határozati javaslatot szövegkörnyezetében és kodifikációjában a Magyar Demokrata Fórum mint kormányzó párt terjesztette be néhány évvel ezelőtt, amikor - szintén a médiavita és a média területén kialakult konfliktusok esetében - úgy érezte, hogy a Parlamentnek lépnie kell: fel kell hívnia az illetékes személyek figyelmét arra, hogy alkotmányos kötelezettségük van abban, hogy az alkotmányban rögzített sajtószabadság érvényesülhessen. Néhány héttel ezelőtt a Magyar Rádióban kialakult helyzet következtében itt, a Parlamentben, elsősorban napirend előtti felszólalásokban igen komoly vita alakult ki, valamennyi frakcióvezető felszólalt. Az egyik oldal summázott összefoglalója úgy szólt, hogy ami a Magyar Rádióban történt, az antidemokratikus politikai tisztogatás, ezért fölveti a miniszterelnök úr alkotmányos felelősségét, le kell váltani a Rádió megbízott alelnökét, és helyre kell állítani a korábbi állapotot. Ezzel az általános indokrendszerrel szemben - amelyhez egyébként érzelmileg, magánemberként én is közelebb állok, ezzel én is azonosulni tudok - a túlsó oldal kontraválasza úgy hangzott, hogy gazdasági kérdésről van szó, tehát nem politikai tisztogatásról, vagyis nem vetődik föl a miniszterelnök úr alkotmányos felelőssége, ebből adódóan nem kell az alelnök urat leváltani, és nem kell visszaállítani az eredeti állapotot. Én azonban szeretném ezt a - sportnyelven szólva - 1:1-es állást 2:1-re fordítani, és meg szeretném győzni miniszterelnök urat arról, hogy alkotmányos kötelezettsége van ebben a kérdéskörben. Ez pedig abból vezethető le, hogy mint minden ország minden közszolgálati és elektronikus médiájában, folyamatos közvélemény-kutatási mérés folyik arról, hogy adott műsoridőben egy-egy, mondjuk közszolgálati rádió hallgatottságának mi az átlagos szintje, mi a tetszési értéke. Szó lehet tehát gazdasági vagy akár műsorpolitikai okokból egy-egy műsor levételéről, egy szerkesztőségi stáb elbocsátásáról abban az esetben, ha annak a műsornak a hallgatottsága a rádió átlagos hallgatottságához képest alacsonyabb, illetve drasztikusan visszaesik, vagy akkor, hogyha a tetszési index a rádió általános tetszési indexe alá megy. Ez a melléklet azonban a 129, Rádióból elbocsátott dolgozó adatai mellől hiányzott. A Köztársaság Párt és jómagam azonban e felszólalást és előterjesztést megelőzően ezeket az adatokat bekértük. Ezek az adatok a döntés ellenkezőjének szakmai megalapozottságát indokolják. Például a 168 óra esetében ugyanis a hallgatottsága többszöröse a rádió azonos időpontban szokásos hallgatottságának. Csak példaképpen említem meg, hogy a rádió egyik leghallgatottabb műsorideje, a Kossuth rádió reggel 6 és 8 óra közötti hallgatottsága alig fele a 168 óra átlagos hallgatottsági szintjének. Itt tehát egy olyan műsorról van szó, amelyet az állampolgárok, a választópolgárok, a lakosság kiemelt figyelemmel kísér. Ettől, persze, a Rádió vezetőinek még lehetett volna az a véleménye, hogy e figyelmet botrányosnak, politikailag arrogánsnak vagy másmilyennek tartja - de baj van ezzel is, mert a rádió hallgatóinak mért tetszési indexe e műsor esetében jelentősen meghaladja a rádió átlagos tetszési indexét. Ebből tehát az következik, hogy olyan műsorok szerkesztőségének leváltásáról, vezetőinek elbocsátásáról vagy műsorok megszüntetéséről döntöttek a Magyar Rádióban, amelyeknek a hallgatottságára az állampolgárok válasza az volt, hogy szeretnék hallgatni, és az átlagos hallgatottság fölött van, tetszési indexe a rádió átlagos tetszési indexe fölött van lényegesen. Ilyen esetben egy olyan alelnöki döntés, amelyre a rádióban sor került, nem jelent mást, mint a társadalom tagjainak, a rádió hallgatóinak a lenézését, mondván: _Te még gyermek vagy, nem tudod, hogy mit hallgatsz: olyat hallgatsz, amit neked nem szabadna hallgatni. De egy dolog, hogy meghallgatod - ezt én még inkább valamilyen módon eltűrném -, de tetszik is neked. És ha tetszik neked, én inkább megbüntetlek, megmutatom neked - mert erre nekem küldetésem és feladatom van -, hogy te csak olyat hallgathatsz, és neked csak olyan tetszhet, ami az én megítélésem szerint a te értékeid növekedését szolgálja." Ilyen felfogás azonban a demokráciában elfogadhatatlan. Ez a felfogás egyértelműen antidemokratikus - ez szakmailag van alátámasztva, ennek ez a szakmai utalása a közvélemény-kutatási adatok hitelességével bizonyítható. Ezért igaz, hogy a Magyar Rádióban politikai tisztogatásra került sor, ami antidemokratikus, ami fölveti a miniszterelnök úr felelősségét, alkotmányos kötelezettségét, amely miatt - megfelelő döntésben - távozásra kell felszólítani a Rádió megbízott alelnökét, és az eredeti állapotot vissza kell állítani. (10.10) Szeretném elmondani, hogy a miniszterelnök úr azon felszólalása, mely szerint hónapokkal vagy évekkel ezelőtt sokan folyamatosan követelték, hogy a néhai miniszterelnök úr ne foglalkozzon a Rádió és a Televízió ügyeivel, ne avatkozzon be, tehát most ő azért nem avatkozik be, mert eleget tesz ennek a kötelezettségnek, ez némi cinizmusra utal. De ez a társadalom ennél lényegesen érettebb, és pontosan megérti, hogy valóban nem kellene ma beavatkoznia, ha az elmúlt években nem avatkozott volna be, nem erőszakolta volna meg_ (Derültség. - Bánffy György: Freud Zsigmond!) _nem erőszakolta volna rá a közszolgálati rádióra, televízióra a saját döntési körét. Most azonban egyértelműen alkotmányos kötelezettsége lépni. Erre szeretném a figyelmet felhívni. Csak egyetlen záróutalásként azonban el kell mondani, hogy szakmai okokból is valóban szükség van a Magyar Rádióban a vezetésbe való beavatkozásra. Ugyanis ugyanezek a közvélemény-kutatási adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az elmúlt egy évben Csúcs László alelnök úr tevékenysége alatt a közszolgálati rádió hallgatottsága, szemben a rádiók hallgatottságának átlagával, nem növekedett, hanem csökkent. Tehát a Magyar Rádiónak mint közszolgálati rádiónak a hallgatottsága több mint 30 perccel csökkent az elmúlt egy évben. Ez felveti, hogy a közszolgálati média irányításában szakmai probléma van, hiszen csökkenő hallgatottsághoz csökkenő reklámbevételekkel lehet számolni. Tehát mind gazdasági, mind szakmai oka megvan annak, hogy a Magyar Rádióban létszámcsökkentésre kerüljön sor, de elsősorban az első számú vezetőt kell elbocsátani, hiszen ő felel a rádió hallgatottságának és tetszési indexének visszaeséséért. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Meggyőződésem, hogy a választásokat megelőzően lépnie kötelező a miniszterelnök úrnak, amennyiben az alkotmányos kötelezettségének eleget kíván tenni. Szeretném, ha a tisztelt Ház erre felhívná a miniszterelnök úr figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)