Szabó Lukács (MIÉP)
SZABÓ LUKÁCS (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt négy év során annak a törvénynek a határozathozatalához jutottunk el, amelyik a legtöbb megpróbáltatáson ment keresztül. Több mint egy évvel ezelőtt nyújtottam be a törvénytervezetemet. Ugyanis korábban elkövette a Parlament azt a hibát, hogy a keleti hadifoglyokkal együtt nem kárpótolta a nyugati hadifoglyokat is. Valamint azt a mulasztást is elkövettük, hogy a hadiárvákat, hadiözvegyeket és hadirokkantakat sem kárpótoltuk. Ezelőtt egy évvel a Parlament ezt a súlyos tévedését belátta akkor, mikor úgy döntött 90%-os többséggel, hogy ezt a törvényt tárgyalni fogja, és úgy döntött, hogy sürgősséggel fogja tárgyalni. A Parlament 10%-a azonban már akkor sem akarta tárgyalni. Fájdalommal kell megállapítanunk, hogy ez a törpe kisebbség csaknem egy éven keresztül e törvény vonatkozásában megbénította a Parlament munkáját. Mindent elkövettek, hogy ez a törvény ne legyen törvény. Kikről van itt szó? A társadalom legelesettebbjeiről van szó, akik nagyon megszenvedték az elmúlt 45 évet. Ez vonatkozik úgy a nyugati hadifoglyokra, mint a hadiárvákra, a hadigondozottakra, illetve a hadirokkantakra. Éppen ezért a kötelező lovagiasság szabálya is mondatja velem a köszönetet Csépe Bélának, aki míg a Magyar Igazság és Élet Pártjának nem volt parlamenti frakciója, felvállalta a megfelelő bizottságban ennek a törvénynek a képviseletét. Most ezek után engedjék meg a teljesség igénye nélkül, hogy a legfontosabb módosító indítványokról szóljak. Az alaptörvény a nyugati hadifoglyoknak a kárpótlásáról rendelkezett. Bognár László, Deme Zoltán és Réti Miklós magyar igazság és élet párti képviselők módosító indítványa azonban kiterjeszti a kárpótlást a hadirokkantakra, a hadiözvegyekre és a hadiárvákra is. (15.20) Olyan módon kívánja kiterjeszteni, hogy négy év hadifogságért járó kárpótlási jegyet kíván juttatni ezeknek a köröknek, amit együttesen kapnának meg, vagyis együtt 520000 Ft-nak megfelelő kárpótlási jegyet. Ezenkívül Bognár László, Deme Zoltán és Réti Miklós azt is el kívánják érni módosító javaslataik során, hogy a Magyar Honvédségnek, a nemzetőrségnek és a rendőrségnek a haza szolgálatában elesett, sorállományú és hivatásos tagjainak özvegyét, árváját, illetve hadirokkantjait is kárpótoljuk. Ugyancsak Bognár László és képviselőtársai rendelkeznek - mint ahogy az előbb már mondtam - a kárpótlás összegéről. Szeretném még megemlíteni az előbb felsorolt képviselők mellett a 13256-os módosító javaslatot - amit szintén kifejezetten meg kell említeni -, amely a leventéket is, amennyiben hadifogságba estek, a kárpótoltaknak ugyanebbe a körébe kívánja bevonni. Bognár László és képviselőtársai ezenkívül meghatározzák azt, hogy amennyiben valaki 1945. augusztus 1-jétől nem tért vissza a hadifogságból, úgy azt kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni. A fenti képviselők meghatározzák azt is, hogy kik tekinthetők hadiözvegyeknek, illetve kik tekinthetők hadiárváknak. Hadiárváknak - módosításuk szerint - az tekinthető, aki a szülője elestekor kiskorú volt. Szeretném kiemelni Mécs Imre képviselő úr kifejezetten előremutató és pozitív módosító javaslatát, aki a Kormány kötelességeként írja elő, hogy gondoskodjon a kárpótlási jegyek értékállóságáról. Ezenkívül számos más, értékes módosító javaslat érkezett, amiről majd nyilatkozni fogok a szavazás során. Tekintettel arra, hogy e törvény kapcsán is és a Parlament egész négyéves működése során is tapasztalhattuk azt, hogy a legelesettebbek általában a legutoljára maradnak sorsuk elintézésében, sajnos, ugyanezt elmondhatjuk azokról a körökről is, amelyek nemzeti hagyományainkat kívánják megőrizni, nemzeti sajátosságainkat kívánják ápolni. Éppen ezért engedjék meg, hogy e Parlament működése során - vélhetőleg utoljára - Arany János szavaival búcsúzzak, amely idézetet valamennyiük szíves figyelmébe ajánlanék. Arany János a következőket írta: _Szeresd a magyart, de ne faragd le - szóla - erejét, formáját, durva kérgét róla. Mert mi haszna simább, ha jól megfaragják, nehezebb eltörni a faragatlan fát." Köszönöm szépen szíves figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)