Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! A minisztériumok felsorolásával kapcsolatos előterjesztésre a Független Kisgazdapárt eredetileg nem szeretett volna reagálni, hiszen a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyértelműen a Magyar Köztársaság Ország-gyűlésének hatáskörébe utalja a minisztériumok felsorolásának kérdését. Azonban eddig a Magyar Köztársaság kormánya volt mindig az a szerv, amely a jövőbeni kormányzás érdekében maga mondotta meg, hogy milyen kormányzati struktúrában tudja ellátni a feladatait. Ezért legalábbis nem lenne ildomos a Magyar Köztársaság Országgyűlése részéről beleszólni a kormányzati munka rendezésének kérdéskörébe, ha csak nem követtetett el valami olyan elképesztő alkotmányellenesség, célszerűtlenség, gazdaságellenesség, ami az Országgyűlés közbeavatkozását feltétlenül szükségessé tenné.Meg kell mondanom őszintén, végül is amiatt voltam kénytelen a Független Kisgazdapárt frakciója nevében szólásra jelentkezni, mert ez a jelen előterjesztés még az általános vita megtartására is alkalmatlan. Alkalmatlan azért, igen tisztelt képviselőtársaim - ezt mindenekelőtt a jegyzőkönyv számára mondom és természetesen mondom képviselőtársaim számára is, meg az ország nyilvánossága számára is -, hiszen ez egy olyan törvény, amely egy korábbitól eltérő taxatív felsorolást tartalmaz, de ugyanakkor nem tér ki a hatáskörbeli különbözőségekre. Azt tulajdonképpen mi nem tudjuk megítélni, hogy miért van szükség erre a változtatásra, hogy ez az előterjesztés megfelelő-e avagy nem megfelelő. Hadd hozzak fel csak egyetlenegy példát: megszüntették az NGKM-et. Tulajdonképpen a sors fintora, hogy talán a leghatékonyabban, szakmailag a legmagasabb színvonalon működő minisztériumot szüntették meg. Tehát legalábbis valamiféle konkrétabb megmagyarázása kellett volna legyen a beterjesztett törvénymódosításban, hogy miért kerül sor erre az átcsoportosításra. Mindjárt jelzem, hogy a Független Kisgazdapárt nem ért egyet ezzel az átcsoportosítással, noha nagyon világosan látjuk, hogy azt egy elfogadott jogelméleti bázison alapuló mivolta miatt tulajdonképpen nem vitathatnánk, ha megindokolnák, hogy miről van szó. Nem csinálok belőle titkot, egyértelmű, hogy Sárközy Tamás ezzel kapcsolatos okfejtéseit vette át az MSZP-SZDSZ kettős, hiszen ő maga is 12 minisztériumot javasolt a leendő kormánynak. Tehát végeredményben elfogadtak egy jogelméleti előterjesztést, ami látszólag nem eshet kifogás alá. Igen ám, de a mi megítélésünk szerint, ha már csinálunk csúcsminisztérimot, akkor annak mindenekelőtt egy gazdasági csúcsminisztériumnak kellene lennie, ami a mezőgazdaság kivételével minden egyebet felölel és egészen másként kellett volna megközelíteni a kérdést, mint ahogy azt az MSZP-SZDSZ kettős tette. Hadd utaljak arra, hogy én a magam részéről például a Pénzügyminisztérium kiemelt kezelését egyáltalán nem tartom jó és célszerű dolognak. (15.30)Én abból indulok ki, hogy a gazdaságot és a pénz-ügyminisztériumi feladatkört ketté kellene választani, és végre a gazdaságra kellene a hangsúlyt helyezni, nem a pénzügyi kérdésekre. Egyebekben is a Pénzügyminisztérium hatáskörét én mindenképpen szűkíteném, mert abból indulok ki, hogy mondjuk a költségvetés elkészítése - már megbocsássanak - miért tartozzon a Pénzügyminisztérium hatáskörébe, miért ne lehetne erre egy külön jogkörrel rendelkező intézetet felállítani, ami sokkal alkalmatosabb szerve lenne a költségvetés elkészítésének. És úgy gondolom, hogy mindenképpen szükség lenne egy mezőgazdasági és élelmiszeripari csúcsminisztérium felállítására. Ide kellene sorolni az NGKM engedélyezési eljárásait, ide kellene besorolni a mezőgazdasági bankrendszer teljes spektrumát, sőt - ugye, elnézést kérek Kovács László leendő külügyminiszter úrtól, hogy az ő területére is kontárkodom - úgy gondolom, hogy még a Külügyminisztérium jelentős területeit is át kellene rangsorolni a külkereskedelem területére. Nem arra van nekünk szükségünk, hogy mérhetetlen nagyszámú diplomatáink azt figyeljék, merre folyik a Duna, aztán jelentsék nekünk; mi azt egyébként is tudjuk. A gazdaságot kellene rendbe hozni, és a külügy egy jelentős részét is ebbe a feladatkörbe kellene beállítani.Viszont mindenképpen az igen tisztelt Ház figyelmébe ajánlandó az a tény, hogy a Független Kisgazdapárt, amellett, hogy ezeket az észrevételeit a kormányprogram előterjesztése kapcsán is ráért volna előterjeszteni, végül is azért kénytelen szólni ebben az ügyben, mert úgy gondoljuk, hogy a hatalmi gőgnek egy olyan elképesztő megnyilvánulása ez az előterjesztés (Derültség az MSZP padsoraiban. Közbeszólások: Miért?!), vagy pedig... Kérem, azért a hatalmi gőgnek az előterjesztése... Nagyon örülök, hogy az igen tisztelt MSZP-s képviselőtársaim nem fogják fel, hogy miről beszélek, és miután így reagálni képtelenek a megjegyzésekre, ezt derűvel próbálják pótolni. (Taps.) Tehát én úgy gondolom, hogy a hatalmi gőg abban nyilvánul meg, hogy nem mondja meg, hogy miért csinálja ezt a változtatást; ha nem lenne a hatalmi gőg, megmondaná. De ha sértő a "Hatalmi gőg" megközelítés az MSZP-s képviselőtársaimra, mert a nevetésükből ezt vettem ki, akkor engedjék meg, hogy máshogy fogalmazzak. Nevezetesen: úgy gondolom, hogy a dilettantizmus és a trehányság nyomta bélyegét erre az előterjesztésre. Hogy ez mennyire így van, legyen szabad felhívnom a figyelmüket, hogy a T/5-ös előterjesztésnél például a Külügyminisztériumot úgy terjesztették elő, hogy Külügyminisztérium - minisztérium, külön. Na most én készséggel elfogadnám azt a hivatkozást, hogy ez elírás, csakhogy mi - ha jól tudom - a Magyar Köztársaság Országgyűlésében vagyunk. A Magyar Köztársaság Ország-gyűlésében nem ildomos ilyen elírásokkal előállni. És én úgy gondolom, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének nívójával összeegyeztethetetlenek az ilyen beterjesztések; még akkor is, ha két miniszterelnök-jelölt terjesztette be. (Derültség az ellenzék padsoraiban.) Mert ezt, kérem szépen, mégis nemcsak az 1949. évi XX. törvény 33. §-a (1) bekezdés a/ pontja szerinti miniszterelnök terjesztette be, hanem a koalíciós miniszterelnök-jelölt is, aki ugyebár viszont az SZDSZ teljes szürkeállományát hivatott megjeleníteni. Éppen ezért úgy gondolom, gondosabb előterjesztés talán nem vált volna kárára ennek a beterjesztésnek. Bármelyik képviselőtársam joggal mondhatná: dehát, Torgyán elnök úr, itt ugye ön egy kicsit túl szigorú hozzánk. Mondanám is, ha nem lenne a másik előterjesztés hasonló színvonalú, amire majd a második napirendi ponttal kapcsolatban leszek kénytelen kitérni.Legyen szabad itt külön is felhívnom arra a figyelmet, hogy a nívótlanság non plusz ultráját vélem kiolvasni az előterjesztés 3. §-ából, amely ráadásul javított paragrafus, tehát félreértés ne essék, nem első intrádára hozta ezt ki az SZDSZ-MSZP kettős. Ez hogy hangzik? Azt mondja: Ez a törvény a kihirdetését követően alakuló kormány megalakulásával egyidejűleg lép hatályba - mondja Horn Gyula (MSZP), Kuncze Gábor (SZDSZ) aláírással. Csakhogy itt legalább két kérdése merül fel Torgyán Józsefnek: honnan tudják az igen tisztelt képviselőtársaim, hogy a köztársasági elnök úr ki fogja hirdetni ezt a törvényt? Ez volna az egyik kérdésem. A második kérdésem - miután a köztársasági elnök úr éppen elég alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz különböző aggályait illetően -, ami felmerül: honnan gondolják, hogy oly időben fogja kihirdetni, amikor még ez a törvény nem lépett hatályba. Tehát azt kell hogy mondjam, legalábbis két kérdéskör joggal merül fel az előterjesztéssel kapcsolatban.Mindezekből én úgy gondolom, joggal vonta le a Független Kisgazdapárt frakciója azt a következtetést és azt a kérést, amelyet - ha szabad így megneveznem - a bal oldalon ülő igen tisztelt képviselőtársaimtól kérek: hogy igen tisztelt tisztelt képviselőtársaim, ha előterjesztenek törvénymódosítást és úgy gondolják, hogy az MSZP az a frakciója a parlamentnek, amely ezt kellő szakmai súllyal tudja megtenni, akkor ne az óriásplakátokon hirdessék a szakmai készségüket, hanem próbálják meg itt a parlamentben, a törvénymódosítások előterjesztésekor. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)