Szájer József (Fidesz)

1994. július 3.

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Ország-gyűlés! A Fidesz nevében én is szeretném örömömet kifejezni azzal kapcsolatban, hogy második nekifutásra sikerült a jövendőbeli baloldali koalíciónak olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, amely már pontos. Az előbb itt vidáman elszórakozott a Ház azon, amit Torgyán József mondott. A szórakoztatás mértékével valóban nem tudok vele vetekedni, azonban szeretném megkérni önöket, akik szintén parlamenti képviselők, hogy vessenek számot azzal, mik a tények. Ugyanis meglehetősen nagy érdeklődéssel hallgattam Kuncze és Szekeres urak előbbi hozzászólását azzal kapcsolatban, hogy mit tartalmaz ez a törvényjavaslat. Kuncze úr azt mondta, hogy átmeneti intézkedésről van szó. Szekeres úr pedig azt állította, hogy olcsóbb lesz az államigazgatás működése, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk. Megpróbáltam többször is elolvasni mind a két változatot - tehát az előzőleg hibásan benyújtottat, majd pedig később az újat is -, de egyikben sem találtam egyetlen egy utalást sem erre nézve. Ugyanis átmenetiségnek a nyoma sincs ebben a törvényben, hiszen ez egy végleges döntés. Az indokolásban valahol szerepel egy olyan mondat, hogy az ügyek intézésében a szervek közötti szétosztásig ne legyen fennakadás, ahhoz kell ez a törvény. De a törvény szövegében ilyen jellegű megfogalmazást én nem találtam.Egyébként lehetett volna, hiszen - déja vu élményünk lehet - '90-ben, amikor az akkori készülő kormánykoalíció Salamon László vezetésével beterjesztett egy hasonló indítványt, akkor ennek a végén szerepelt egy olyan javaslat, amely azt mondta, hogy százhúsz napon belül a kormány a parlament elé hozza azokat a törvénymódosításokat, amelyek véglegesen tisztázzák, hogy mi hová kerül. Ez annál is indokoltabb, hiszen a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a megszüntetésével nemcsak parlamenti és hivatalos dokumentumok foglalkoznak, hanem természetesen a nemrégiben megkötött koalíciós paktumban is van erre vonatkozó utalás. A koalíciós paktum azt tartalmazza, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a hatásköreit két minisztérium között kívánja később a koalíció szétosztani; az egyik az Ipari Minisztérium, a másik pedig a Külügyminisztérium. Ebben az értelemben ez a döntés tehát végleges lesz, mert azokat a hatásköröket, amelyeket a baloldali koalíció nem akar majd áthelyezni a Külügyminisztériumhoz, azok tekintetében ez a döntés az, ami most érvényesül. Ideiglenességről tehát szó sincs, nem tudom, hogy azt miből olvasta ki Kuncze Gábor. Lehet, hogy a szándékaiból. Nem lett volna ártalmas ezeket a szándékokat esetleg megosztani a parlamenti képviselőkkel is, akik arról döntenek, hogy a minisztériumok struktúrája hogy fog kinézni. Szekeres képviselőtársam észrevételei előtt szintén tanácstalanul állok, hiszen ebből a javaslatból számomra nem tűnt ki, hogy mitől lenne ettől olcsóbb a magyar államigazgatás. Lehetett volna olyan javaslatot is beterjeszteni, amelyből ez azonnal kitűnik, hiszen a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumára vonatkozó költségvetési tételeket az erre az évre szóló költségvetési törvény részleteiben tartalmazza. Ha ennek a törvénynek a módosítását is ide terjesztette volna be képviselőtársunk, vagy Horn és Kuncze úr, abban az esetben már valóban lehetne arról beszélni, hogy itt olcsóbb államigazgatás fog bekövetkezni. Természetesen nem ezek az okok azok, amik miatt a Fidesz képviselőcsoportja nem támogatja a javaslatot, azonban szeretném felsorolni, hogy alapvetően melyek azok, amelyek miatt nem támogatjuk, és tartózkodással fogunk szavazni ebben a kérdésben. Természetesen - és ez minden párt számára nyilvánvaló - ha a Fidesz hatalomra került volna, ami nem történt meg, mert a választóktól erre nem kaptunk mandátumot, akkor más minisztériumi struktúrát javasoltunk volna, ennél valóban olcsóbbat, korszerűbben működőt, és már ebben a felsorolásban megjelent volna az az elképzelés, amelyet a mi választási programunk tartalmazott egy gazdasági csúcsminisztériumnak a felállítására. Az NGKM megszüntetését korábban a Fidesz támogatta, és magát a tényt, magát a tartalmi javaslatot mi is támogatjuk. Minden évben be is nyújtottunk egy módosító javaslatot a költségvetési törvényhez annak érdekében, hogy ezt a minisztériumot szüntessék meg. A törvénynek természetesen nem ezzel a részével nem értünk egyet. Ezt örömtelinek tartjuk és azt gondoljuk, az egész parlament számára fontos, hogy abban a kérdésben döntsön, milyen legyen a minisztériumi struktúra. Ez nem pusztán kormány- vagy ellenzéki feladat. Láthattuk az elmúlt négy év során, hogy a különböző hatásköri javaslatoknak és kérdéseknek igenis volt jelentőségük a minisztériumok működésére, diszfunkciókra, illetőleg sikereire. (15.50)1990-hez képest nem szerepel ebben a javaslatban - mint már mondtam - a 120 nap feltüntetése. Ezért egy módosító indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy a megfelelő időben, 120 nap alatt a Kormány eldöntse, melyek azok a hatáskörök, amelyeket a Külügyminisztériumhoz akar telepíteni, és melyek azok, amelyeket meg kíván hagyni az Ipari Minisztériumnál. Annak is örülünk, hogy időközben, a négy év alatt megváltozott az MSZP álláspontja. Annak idején ugyanis Vastagh Pál, az MSZP képviselője az alkotmányügyi bizottságban a következőket mondta ehhez hasonló törvény elfogadásakor: "Az a javaslatom, hogy a parlament a kormányprogrammal együtt fogadja el a minisztériumok felsorolását, a minisztériumok feladatkörét, tehát együttesen kerüljön a parlament elé a kormányprogram és a minisztériumi feladatkörök." Mi elfogadhatónak tartjuk, hogy ezt az álláspontját az MSZP megváltoztatta és benyújtotta ezt a törvényt, és ezzel nem kívánunk szembe menni. Befejezésül annyit szeretnék elmondani, hogy Torgyán Józsefet kinevették azért, amiért az indokolás hiányát kérte számon önökön. Azt gondolom, az indokolás hiánya nem pusztán technikai kérdés. Különösen nem technikai kérdés, amikor egy olyan koalíció készül kormányra, amely a kétharmadnál is nagyobb többséggel rendelkezik. Ebben az esetben ugyanis azt gondolom, a saját képviselőiktől is azt várnák el, hogy gyakorlatilag mindenfajta indokolás nélkül, pusztán szavazógépként szavazzák meg azt a javaslatot, amit önök előterjesztettek, és még érveket sem adnak a szájukba azzal kapcsolatban, hogy mi az, amivel ezeket meg lehet védeni. Ezért az indokolás hiánya valóban aggasztó ebből a szempontból. Az elírásokkal kapcsolatban ugyanez a helyzet. Nem is említettem volna, ha az indokolással kapcsolatban ez a tartalmi kérdés nem merült volna fel. De hát mégiscsak arról van szó, hogy a még létre nem jött kormánykoalíciónak ez az első olyan aktusa, amely a parlament elé kerül! Azt gondolom, ez a párszavas indokolás, amely ennek a végén szerepel, egyszerűen szégyenletes a parlamentarizmusra nézve. Ugyanakkor az is, hogy a Külügyminisztérium-minisztérium - amelyet Torgyán József itt említett - így szerepelt a törvényben. Azt javaslom az előterjesztő uraknak, Kuncze és Horn képviselőtársaimnak - ez egy nagyon jó, több évszázada bevált módszer -, hogy mielőtt aláírnak egy papírt, olvassák el, hogy azon mi szerepel... (Derültség a jobb oldalon.).., még akkor is, ha ez egy féloldalas dokumentum.Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)