Isépy Tamás (KDNP)

1994. július 3.

DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vannak szerencsés helyzetek napnyugtakor is, hogy ilyen felszólalás után kerülhet sorra a Kereszténydemokrata Néppárt, hosszas előzetes jelentkezés után. Azt mondom, hogy a jóhiszemű és lelkes büntetőjogászok álláspontja szerint a beismerés mindig enyhítő körülmény. Én őszintén beismerem, hogy kissé érdekeltek vagyunk a törvényjavaslat sorsában, hiszen itt, a hátam mögött kezdték állítólag fűrészelni a mi érdekünkben a világörökségnek az értékes tárgyát. (Derültség.) Nyugodtan megnézheti mindenki: a műemléket nagyobb sérelem nem érte, tehát helyrehozható.Az érdekeltségből származható elfogultságnak a látszatát azért oldani kellene néhány szakmai érvvel, és ezért néhány szempontra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. Őszintén bevallva, a reményteljes várakozásnak a derűs és biztató óráit éltem át, amikor naponta tudomásomra hozták - olvastam, hallottam, láttam -, hogy most azután örökre vége ennek az amatőr dilettantizmusnak, mert felvirradt a szakértelem fényes napja, és a koalíciós pártok nemcsak ezzel a hatalmas számbeli fölénnyel, hanem a szakmai fölénnyel fogják majd elsöpörni a maroknyi ellenzéknek a gyermeteg próbálkozásait.A remény harmatával telített várakozás első csalódása azért akkor tört rám, amikor másokkal együtt itt elolvastam a törvényjavaslat tömör, háromsoros indokolását - amiről egyesek azt mondták, ez az előnye, hogy ilyen rövid -, és nem vakított el a szakértelem fénye. Ezzel szemben engedjék meg, a rút freudi gondolattársítás jegyében eszembe jutott - nem vicc, ez igaz történet, 30-40 év távlatából -, egy borsodi bíró az ítélet indokolását a következőképpen intézte el: "Indokolás: így kellett dönteni.". A többi érvtől megkímélte a peres feleket - minek őket terhelni azzal, hogy belássanak a jogi furfang háta mögé. Ezzel meg kellett elégedni.Én először azt gondoltam, hogy bennem van a hiba, és az én jogi képzettségem hiánya, hogy nem találom a négyéves tapasztalatoknak azokat a tényeit, amelyeket látnom kellett volna; de mások is hiába keresték, úgyhogy megnyugodtam, mert a négyéves tapasztalat legfeljebb csak annyi lehetett, hogy egy polgármester lemondott a törvény elfogadása után a tisztségéről, egy képviselő pedig a képviselőségéről mondott le, és azt áldozta fel a megyei önkormányzati elnöki tisztségért, de más gyakorlati tapasztalata a törvénynek a négy év alatt nem volt. Jacques Chirac példájára ne tessenek hivatkozni, mert állítólag az illető úr jelenleg nem Budapest főpolgármestere, hanem Párizsé, és nem a magyar Országgyűlés tagja, hanem az Assemblée Nationale-é, ahol kétségtelenül egész más házszabályok érvényesülnek - tehát ott egyébként elláthatja.Most ha már szakmai érveket kell keresni - nem kontárkodom bele a koalíciós törvényjavaslatba -, akkor azért lehetett volna arra hivatkozni, hogy "drága uraim, rövidesen beterjesztjük a Házszabály megváltoztatására és módosítására irányuló javaslatot". A Házszabályban esetleg olyan részek lesznek, hogy a plenáris ülésen való megjelenés csak a szavazásra korlátozódik, vagy nem kell itt villogni, mutogatni magunkat a képernyő előtt, majd a bizottsági üléseken dől el tulajdonképpen a törvényjavaslatok sorsa, és akkor nem hárul már olyan teher arra, aki kettős tisztséget lát el.Most lehetett volna hivatkozni arra, hogy az összeférhetetlenség... - erről sok szó hangzott el, lehet, hogy most ismétlés következik benne -, az összeférhetetlenség megszüntetése, ezt ellenzéki oldalról így elmondani, nem veszélyezteti a mi véleményünk szerint a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, és nemcsak azért, mert az önkormányzatok valójában nem a végrehajtó hatalom részei, hanem mert a modern államfelfogásban ennél sokkal összetettebb és árnyaltabb a hatalommegosztásnak az érvényesülése.Itt már a törvényjavaslattal kapcsolatban elhangzott, hogy elvi kérdés, alkotmányos kérdés, politikai kérdés. Holott ez valójában gyakorlati kérdéssé válik a törvényjavaslat várható elfogadása esetén, és a várható elfogadás esetére mondjuk, hogy majd az állampolgárok fogják eldönteni az őszre várható önkormányzati választások idején, hogy vajon bizalmat adnak-e a Hegyi képviselőtársam felszólalásában külön nevesített hódmezővásárhelyi polgármesternek, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén megválasztják-e, vagy azt mondják: "menj te szépen a parlamentbe, lehet, hogy nem összeférhetetlen a tisztséged, de rád nem bízzuk Hódmezővásárhely sorsát, mert te elégedj meg a képviselőséggel, nem tudsz két lovon ülni egyszerre, akármilyen a termeted". Tehát nyilvánvaló, hogy azért fogják majd az állampolgárok eldönteni; amikor az állampolgárokra történő hivatkozás van, akkor ezért mondjuk, hogy az összeférhetetlenség feloldása esetén is a józan állampolgári megítélés másképp dönthet - tehát nem fogja megválasztani polgármesternek.Valahogy úgy van az ember, hogy erről a vitáról mindig eszébe jut a bumeráng. Mástól lopom, műszakiaktól, mert azok tudnak szépen fogalmazni; azt mondja: a bumeráng, amely elhajítva, a csavarmozgás törvényei szerint bukfencezve röpül egy ideig előre vagy felfelé, azután pedig hirtelen megfordul, és oda tér vissza, ahonnan elhajították.Ezzel a törvényjavaslattal - az elfogadása esetén - eldobtuk a jogi bumerángot, és ha most elhajítjuk, és bukfencezve repül majd vissza, jó lesz vigyázni a reflexekre, hogy az ember időben elhajoljon előle, nehogy néhányunkat orrba vágjon majd. A töretlen optimizmus jegyében azonban bízni kell abban, hogy a törvényjavaslat várható elfogadása esetén nem bumerángot dobunk el, mert az előbb már említettem, hogy bízzuk az állampolgárokra annak eldöntését, hogy ők az összeférhetetlenség várható megszüntetése esetén majd hogyan sáfárkodnak a bizalommal. Végül talán bízhatunk abban is, hogy a törvénymódosítást most javasló vagy támogató képviselők, illetve pártjaik az önkormányzati választások előkészületei során majd gondosan mérlegelni fogják az Országgyűlésnek és az önkormányzatoknak az államstruktúrában betöltött eltérő szerepét, és az nem érdekük, hogy a pártjukhoz tartozó képviselő a két megbízatás - az országgyűlési képviselői és a polgármesteri - közül bármelyikben a túl sok feladat miatt gyenge teljesítményt nyújtson.Felszólalásom első mondatában már utaltam arra, hogy a törvényjavaslat sorsában valójában - mint Hegyi képviselőtársam is említette - szép százalékban - mert mindig a képviselők számához igazodik az összeférhetetlen képviselők száma - érdekeltek vagyunk, és ebből okszerűen következik, hogy nem az egyértelmű válasz megkerülése, hanem az elfogultság látszatának az elkerülése érdekében a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a rendelkezésre álló három szavazógomb közül a szavazásnál a tartózkodás-gombot fogja megnyomni.Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)