Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: De ha ez nem így van, akkor folytatnám. Tehát itt volt egy ellentmondás. Ez az ellentmondás végigvonult a parlament időszakán, ez a vitakérdés több alkalommal felbukkant. Most valóban az a helyzet, hogy van egy javaslat, ami ezt az ellentmondást kívánja feloldani, és hangsúlyozom még egyszer, itt egy nagyon lényeges kérdésről van szó. (15.00)Én ennek megfelelően értékelem ezt a vitát, levonva belőle azokat a törekvéseket, amelyek időt akartak húzni. Itt valóban konstruktív ellenérvek is elhangzottak és természetesen megfelelő érvek is hangzottak el a javaslat mellett.Ami az önkormányzati szövetségek véleményét illeti, meg kell állapítanunk, hogy az önkormányzati szövetségek véleménye megosztott ebben a tekintetben. Én egyetértek Szigethy Pista képviselőtársammal, nem jogi, hanem... (Szigethy István: Köszönöm.) ...Szigethy István képviselőtársammal. (Derültség.) Ezek valóban nem jogi ellenérvek voltak, hanem technikaiak: azt a kérdést feszegetik, hogy ellátható-e ez a két funkció együtt. Itt a vitában megintcsak elhangzott: számos országban különböző módokon szabályozzák ezt a kérdést. Van, ahol összeférhetetlenséget állítanak fel, van, ahol nem állítanak fel összeférhetetlenséget. Többnyire az adott ország történelméhez kapcsolódnak ezek a fajta javaslatok, mint ahogy azok is, amelyek a minisztert kizárják a képviselőségből vagy nem zárják ki. Magyarországon e tekintetben korábban különböző szabályozások érvényesültek, mondjuk 1938-ban olyan törvény született, amely kizárta a főpolgármestert, az alispánt és különböző önkormányzati képviselőket abból, hogy országgyűlési képviselők legyenek abban a körzetben, ahol az önkormányzati vezető tevékenységüket ellátják. Más körzetben például lehettek. Korábban másfajta szabályozások érvényesültek.Az önkormányzati szövetségek egy része ellenzi a javaslatot, egy másik része... (Gáspár Miklós: Többsége!) Tehát egy része ellenzi a javaslatot, egy másik része most ellenzi a javaslatot, de a későbbiek során megengedhetőnek tartja, egy harmadik része pedig azt mondja, hogy a javaslat helyes és támogatható.Azt a kérdést, hogy alkotmányellenes-e a javaslat vagy sem, itt már többen érintették. Az Alkotmányból nem vezethető le ez az összeférhetetlenség. A kétharmados törvénnyel meghozott, képviselői jogállásról szóló törvény nem zárja ki ezt a lehetőséget. Ami pedig a visszamenőleges hatállyal kapcsolatos észrevételeket illeti, Dornbach Alajos képviselőtársam a vitában erre a kérdésre megadta a választ.Én végigkérdeztem azokat az Alkotmánnyal foglalkozó képviselőtársaimat, akik az elmúlt négyéves ciklusban több alkalommal tettek az előterjesztett törvényjavaslatokra vonatkozó alkotmányossági észrevételt, és utólag kiderült, hogy igazuk volt. Ők megnyugtattak engem a tekintetben, hogy a javaslat semmiképpen nem tekinthető alkotmányellenesnek. Ha azonban egyes pártok részéről ilyen kételyek, aggályok merülnek fel, helyesnek tartanám, ha ők az Alkotmánybírósághoz fordulnának a későbbiek során, és egy ilyenfajta kontrollnak alávetnénk ezt a törvényjavaslatot. Ez azonban nem kell, hogy megakadályozzon minket abban, hogy ma ebben a kérdésben az Országgyűlés határozatot hozzon. Kérem tehát képviselőtársaimat, hogy támogassák az eléjük terjesztett törvénymódosító javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)