Bernáth Varga Balázs (FKGP)
BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKgP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányprogram XII. fejezetében írt - úgymond - Önkormányzatok című részhez kívánok hozzászólni, arra is figyelemmel, ahogyan Kuncze Gábor képviselő úr azt kiegészítette.Helyeselhető a kormányprogramnak az önkormányzatok alkotmányos szabályozását illetően jelzett azon terve, mely az alkotmányozást ebben a tekintetben két ütemben képzeli el. Eszerint az első ütemben az ez év őszre tervezett önkormányzati választások előtt az alkotmány módosítását igénylő kérdések közül csak azokat hozná a kormány a parlament elé, amelyek a választások lebonyolításához feltétlenül szükségesek. A második ütem vélhetően már az új alkotmány elkészítése lenne, melynek során már egyéb, koncepcionális kérdéseket is érinteni lehetne.Ami ez utóbbit, vagyis az új alkotmány önkormányzati fejezetére vonatkozó elképzeléseket illeti, a kormányprogramból kitűnően azok csupán korrekciós jellegűek lennének. Az elmúlt kormány, önkormányzati ciklus egyes tapasztalataiból következő javaslatokat fogják át. Ez egyben azt is jelenti, hogy kisebb módosításokkal az új kormány elfogadja az önkormányzati rendszer 1990-ben kialakított alkotmányos alapjait, s az alkotmányos szabályozás kapcsán csupán egy, az eddiginél részletesebb alkotmányjogi fejezet kidolgozását tűzi ki célul. Az önkormányzati rendszer 1990-es megalkotása a jogállam kiépítésének egyik sarkalatos pontja volt, mely működőképes helyi kormányzatokat állított fel. Mégis, a rendszerváltásból eredő különleges körülmények között rendkívüli megoldásokat alkalmazott. Így az alkotmányos szabályozás alapjává az önkormányzatiságnak azt az alapjogi felfogását tette, mely a nyugat-európai gyakorlatot tekintve példátlan, s a magyar közjogi hagyományokkal is szakított. Az új alkotmányban az önkormányzatok végre azzá válhatnának, amik: az államszervezet, a közigazgatás demokratikusan választott helyi szerveivé, ahelyett, hogy meghatározhatatlan tartalmú, kollektív emberi jognak tekintetnénk azokat.A kormányprogram azt javasolja, hogy az önkormányzati képviselőtestületeket az idén novemberben ismét négy évre válasszák. A kormány tehát nem kínál megoldást arra a jelenlegi helyzetre, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselőválasztások időben nagyon közel esnek egymáshoz, ahelyett, hogy megbízatási idejük - mondjuk - feleznék egymást. Ami a konkrét változtatásokat illeti, semmiképpen sem helyeselhető a helyi képviselőtestület önfeloszlatási jogának elismerése. Ennek az Európában csak elvétve alkalmazott megoldásnak ez az elfogadása azt jelentené, hogy a képviselőtestületek politikai okokból felülbírálhatnák a választópolgárok négy évre szóló döntését. Semmilyen racionális indok nem szól amellett, hogy az alkotmányban is rögzített és rögzítendő mandátumidőtől a testület saját döntése alapján eltérhessen. E megoldásra a példát a kormányprogram készítői nyilván a jelenlegi alkotmány azon szakaszából vették, mely - nyugat-európai mércével mérve egyedülállóan - megengedi az Országgyűlésnek az önfeloszlatást. Ha pedig a képviselő-testület önfeloszlatási jogának indoka az volna, hogy ezáltal feloldható lenne a testületek esetenként előforduló működésképtelensége, megállapítható, hogy a működésképtelenség feloldását nem célszerű magától a testülettől várni, annak egészen más, jogilag ma is szabályozott eljárása van.A kormányprogram igen meglepő javaslatot tesz a polgármester-jegyző viszony újrarendezésére. Eszerint a polgármesteri hivatal tekintetében a polgármester és a jegyző között egyfajta kettős hatalmat kíván intézményesíteni, azaz éppen olyan viszonyt jogiasítana, melynek elkerülése az újraszabályozás legfőbb célja kellene hogy legyen.A dekoncentrált szervek rendszerét illetően a kormány döntő kérdésként kezeli e szervek feladatainak felülvizsgálatát és helyzetük, szerepük újragondolását. E feladatkitűzés mellett legalábbis meglepő, hogy két dekoncentrált szerv - a tankerületi oktatási központok és a megyei földművelésügyi hivatalok - megszüntetésére már az önkormányzati választásokat megelőzően sort akar keríteni. A korábbi viták ismeretében felmerül, hogy e szándék mögött esetleg inkább politikai szándékok húzódhatnak. Tisztelt Ház! A főváros közigazgatási rendszerét illetően indokolatlannak tűnik, hogy új fővárosi törvény vagy a mostani törvény módosítása helyett a fővárosra vonatkozó szabályokat az önkormányzati törvény egyik fejezetébe foglalják. A magyar közigazgatás-történetben az önálló fővárosi törvény mindig is a főváros autonómiájának és speciális jogállásának egyik jelképe volt. Emellett a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési rendjét tekintve annyira eltérő az egyéb típusú önkormányzatoktól, hogy ennek szakmai okát sem lehet adni. Ezen túl, míg a program a fővárosi közgyűlés tagjainak változatlan választási módjáról beszél, addig a kerületek delegáltjainak a jelenlegi rendszeren jelentősen módosítva, csupán tanácskozási jogot adna a fővárosi közgyűlésben. Ez a kerületi érdekek megjelenítési lehetőségének jelentős lecsökkenését jelentené.A kormányprogram az önkormányzatok finanszírozási rendszerével kapcsolatban - helyesen - a helyben keletkező és a megosztott bevételekből eredő források súlyának növelésére helyezi a hangsúlyt. A helyi adók szerepének erősítését többek között a központi adók szűkítésével összhangban, valamint az adóalap szélesítése által kívánja elérni. Figyelembe véve, hogy ezek a célkitűzések évek óta hasztalanul hangoztatott javaslatok, a kormányprogramtól elvárható lett volna, hogy arra is utaljon, e célokat milyen módon gondolja megvalósíthatónak. E körben általánosan is igaz, hogy amíg az új kormány a helyi források bővítését, illetve a központi, helyi források újrafelosztását ígéri, mintegy megfeledkezik annak kifejtéséről, hogy azokat milyen módon kívánja fedezni, illetőleg azoknak milyen államháztartást érintő következményeivel számol. Végül megemlíthető, hogy a kormányprogram nem szól az önkormányzati rendszer egyes olyan elemeiről, amelyek az utóbbi évek szakmai vitáiban - többek között - rendszeresen szerepeltek. Így nem tudni, mi lesz az új kormány álláspontja az önkormányzati kényszertársulások lehetőségét illetően, a törvényességi ellenőrzési eszközök erősítésével kapcsolatban vagy abban a kérdésben, hogy a megyei önkormányzatok a jövőben vajon elláthatnak-e államigazgatási hatósági hatásköröket. Összességében a kormányprogram önkormányzati részének hátrányaként említhető, hogy a kormány a látszat szerint az elkövetkező négy év távlatában sem vállalkozik az önkormányzati rendszer egyes, alapvető változtatásra szoruló elemeinek újragondolására, miközben ez idő alatt új alkotmányt akar elfogadtatni; másfelől konkrét korrekciós javaslatainak egy része talán előkészítetlennek és átgondolatlannak is tűnik. Ezért inkább az volna javasolható, hogy amíg az őszi önkormányzati választások szempontjából fontos és indokolt változtatásokat még a ciklus elején megteszi, az önkormányzati rendszer egészéhez, illetve egyéb elemeihez ne nyúljon mindaddig, amíg arra nézve valóban megalapozott és kiérlelt koncepciója nincs. Köszönöm szépen. (Taps.)