Zwack Péter (független)

1994. július 14.

ZWACK PÉTER (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint a független frakció oszlopos egyedüli tagja... (Derültség.)... és mint Kecskemét 2. számú választókerületének képviselője, választóim szemével, mint a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja elnöke, ma a vállalkozói érdekek képviseletét megjelenítő párt programja ismeretében elemeztem a benyújtott kormányprogram-tervezetet, és ezt öt konkrét javaslattal óhajtanám kiegészíteni.

Örömmel állapítottam meg, hogy ez a kormányprogram-javaslat, összevetve az előző kormány tevékenységével, jobban képviseli mind választóim, mind a vállalkozók érdekeit. Megelégedéssel vettem tudomásul, hogy a kormányprogram-javaslat magáévá tette a Vállalkozók Pártja által először kezdeményezett minimáladó-megszüntetést, a betéti kamatok után kifizetendő forrásadó 0 százalékra való csökkentését és a vállalkozói körben a tételes költségelszámolásra épülő adózás helyett a választható átalányadózás rendszerét.

Ugyancsak pozitívan értékeljük azt a korábbi javaslatommal egybehangzó szándékot, mely szerint az illetéket és a jövedelemadót nagyobb hányadban kívánja az önkormányzatoknál tartani. Mi a javasolt 35 százalékot szeretnénk növelni a racionális lehetőségek keretein belül.

(9.40)

Üdvözölném, ha minél előbb megismerhetnénk a részletes beruházási kezdvezmények kiterjesztéséről és a normatív módon igénybe vehető támogatások rendszeréről szóló kormányjavaslatokat.

1990-ben elsőként és folyamatosan javasoltam az Antall-kormánynak egy, a kormány mellett működő rotációs tanácsadói testület - és aláhúzom, testület s nem hivatal - létrehozását, amely a körülbelül 7-8000 magyar kis- és középvállalkozóknak napi gyakorlati problémáiról informálja a kormányt, s ami ennél sokkal fontosabb, megoldási lehetőséget terjeszt elő.

Úgy gondolom, hogy a gazdasági élet szervezésében, az ország gazdasági fejlődése érdekében ez egy fontos intézmény lehetne. Ne felejtsük el - s mint példát említem - az olasz mintát, melyben épp ez a vállalkozói réteg - főleg Rómától északra - nagy szerepet játszott Olaszország gazdasági nagyhatalommá válásában.

A vállalkozók - s ebben a munkavállalók - érdekében szintén pozitívnak tartom, hogy létre akarják hozni a megyei fejlesztési tanácsokat, és egyetértek azzal, hogy dolgozza ki a területfejlesztési törvényt.

Horn Gyula miniszterelnök-jelölt úr tegnapi hozzászólásából "A vállalkozók a közösségért" vatikáni igehirdetés témában egyetértek a miniszterelnök-jelölt úrral. Én ezt '87-ben, visszatérésem után elsőként nyilvánítottam ki a Magyar Televízióban. De ehhez meg kell adni a vállalkozói rétegnek mindazon ösztönzési feltételt, és nem utolsósorban a magyar bankrendszer reformját, mely ennek a, nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú réteg érdekeinek megfelel.

Kérem, vegyük tudomásul, hogy sikeres munkaadó - és itt vállalkozókról beszélek - nélkül nem létezhet a sikeres munkavállaló, és nem kezelhető sikeresen a munkanélküliség problémája az evvel együtt járó költségvetési megspórolásokkal.

Oktatás és tudomány: Az általános és nem részletes, l5 oldalas (sic!) kormányprogram-javaslatban egyetlen szó sem esik egy olyan problémáról, mely fiatalságunk érdekében létfontosságú. Javaslatom a részletes oktatási programban a kábítószerellenes preventív, kötelező oktatás bevezetése már az általános iskolai szinten. Nem hiszem, hogy részletekbe kell mennem e problémának a jövőbeli fontosságát illetően, lásd a forint konvertibilitása.

Ugyancsak kiemelt szerepet kell kapni már általános iskolai szinten a korrupcióelleneségnek és az egészséges életmódnak az oktatásban. Fiatalságunk megóvásának nincsen ára.

Idegenforgalom: Számomra érthetetlen ennek, a magyar nemzetgazdaság szempontjából oly fontos húzóágnak nem megfelelő kezelése, és aláhúzom a nem megfelelőt. Ehhez nem elég egy esetleges parlamenti albizottság, javaslom a kormányzati működésben is kiemelt szerepet adni az idegenforgalmi témának.

Szervezetileg egyetértünk a Külgazdasági Minisztérium átszervezésével, de úgy gondolom, hogy feltétlenül meg kell emlékeznünk Kádár Béla miniszter érdemeiről a magyar külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében.

Tisztelt Ház! Engedjék meg egy, az érdeklődésemhez nagyon közel álló és az ország érdekében is kiemelt fontosságú téma felhozását, melyről csak négy sort találtam a tervezett kormányprogramban gazdaságdiplomácia címszó alatt. Mivel nem lesz nemzetgazdasági csúcsminiszter - ennek a pozíciónak a létrehozását egyébként javasoltam Antall József miniszterelnök úrnak New Yorkban l990 októberében - változatlan kérdés, hogy a Pénzügyminisztériumban vagy az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban lesz a gazdaságirányítás súlypontja.

Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a múltban nem tettünk eleget a felelős és termelő - aláhúzom ezt a két szót - külföldi tőke magyarországi megnyerése érdekében, hiába állítjuk, hogy ebben vezetünk térségünkben. Bár születtek ezt elősegítő szabályok, rendeletek, de igen kevés történt annak érdekében, hogy ezek érvényre juttatását tevékenyen segítsék a gyakorlatban. Nem szégyen a térségben körülnézni és tapasztalni, hogy sajnos a gazdaságdiplomáciát ma a csehek és lengyelek nálunk sokkal jobban csinálják. Példaként említve utalok a Havel elnök mellett tevékenykedő Schwarzenberg herceg szerepére. Nem vettük igénybe kellőképpen azokat a vezető külföldi és azokat a felelős - megint aláhúzom a szót, felelős - magyar származású külföldi állampolgárokat, akik szívesen közreműködnének a külföldi pénzvilág fokozott magyarországi érdeklődésének előidézésében. Ezt is tényként tudom közölni, mert majdnem napi kapcsolatban vagyok velük. E helyett sajnos túl gyakran jelentkeznek - tisztelet a kivételnek, mert vannak kivételek - a sarlatán szerencselovagokból álló hazatérő honfitárs tanácsadóink.

Hiányzik egy kvázi, utazó gazdasági nagykövet, aki koordinálja a Pénzügyminisztérium, az Ipari és Kereskedelmi s a Külügyminisztérium külgazdasági aktivitását, képviseli Magyarországot világszerte a külföldi tőke bejövetele érdekében.

Kérem szépen, a külföldi tőke nem sült galamb, azt aktívan meg kell nyerni az egyre növekvő térségi konkurenciával szemben és vetélkedve vele. Vegyük végre tudomásul, hogy korántsem vagyunk olyan divatosak, mint voltunk 1989 végén és 1990-ben. Ez sok rajtunk kívüli ok miatt is bekövetkezett.

Vegyük végre tudomásul azt is, hogy minket rajtunk kívül senki sem fog segíteni, és vegyük azt is végre tudomásul, hogy a felelős és termelő tőke bejövetele nélkül országunk csak saját erejéből gazdaságilag sohasem fog talpra állni.

Még ma is érthetetlen számomra, hogy az előző kormány a gazdaságdiplomácia tekintetében nem tette meg a szükséges lépéseket, kihasználva országunk kezdeti hallatlan külföldi népszerűségét. E tekintetben csak egy szót: ideológiával külföldi termelő tőkét megnyerni tovább nem lehet.

Ugyanakkor mindent meg kell tennünk a hazai magyar ipar védelme érdekében, ezt koordinálva a különböző nemzetközi egyezményekkel. Ugyancsak mindent meg kell tennünk a feketekereskedelem és a korrupció megfékezése érdekében.

Amíg a gazdaságdiplomáciáról és külföldi tőkéről beszélünk, a későbbiekben megérdemelne pár szót a Soros-szindróma és a vele kapcsolatos politikai magatartási formák s a nemzetközi tőke ezzel kapcsolatos magatartása. Én ezt fontosnak tartanám.

Tisztelt Ház! A gazdasági diplomácia alapja figyelembe venni a rideg konferenciasztal és a fehérasztal melletti tárgyalások összhangját. Meg kell tanulnunk úgy tárgyalni, hogy partnereink örömmel, és ne csak protokolláris udvariasságból tárgyaljanak velünk, tisztelet a kivételnek. A múltban ebből a szempontból is nagy volt a hiány, ezt gyakran hangoztatják a nyugati pénzvilág vezető emberei.

Természetesen a magyar érdeket elsősorban mindig szem előtt tartva, meg kell tanulnunk a külföld fejével is gondolkodni, ráérezni arra, mi az, amit ők akarnak. Csak, ha érzik, hogy értjük az ő problémájukat, nyerhetjük meg bizalmukat, csak így válhatnak barátainkká is. Sose feledjük el az emberi motivációt! Gazdasági diplomatáinknak magyar világpolgároknak kell lenniük, és nem világidegen embereknek!

Szorosan kapcsolódik ehhez egy új, általam javasolt intézmény működési koncepciója is, amelyről esetleg a későbbiekben majd tudnánk beszélni. Mint volt washingtoni nagykövet s mint nemzetközi vállalkozó sajnálattal tapasztalom azt is, hogy még változatlanul nincs meg ma sem az a kormányzati intézmény, ahova nyugodt szívvel küldhetem a tőlem magyarországi befektetési kérdésekben tanácsot kérő külföldi üzlet- és pénzvilág szereplőit. Így, bár tanácsot adok nekik, de nincs olyan szervezet, nincsen olyan működőképes intézmény, amelyhez fordulhatnának. Mert nincs. Sajnos, nem tréfa, gyakran a belvárosi szállodák feketepiaci figuráinak válnak áldozatává, vagy elmennek egy másik országba, ahol jobban kezelik őket.

Ugyancsak végre tisztázandó - és ezt is washingtoni tapasztalatomból észrevételezem -, hogy rendezni kell a külföldön működő magyar kereskedelmi kiküldöttek és a követségek gazdasági kiküldötteinek viszonyát. Sajnos, ez gyakran dupla költségvetési költség, és sokszor a küldöttek egymástól függetlenül, összehangolás nélkül, olykor egymás útjait és szándékait keresztezve dolgoznak. Ez is egy tény.

Tisztelt Ház! Befejezésül úgy érzem, hogy e kormányprogram csak akkor valósítható meg sikeresen, ha az alapvetően szükséges szakmai törvénykezési feltételeket kiegészíti az azt végrehajtó, alkalmas emberanyag, s ennek kiválasztása nem függhet pártérdekektől. Ez az ország érdeke.

Javaslom tehát mint független képviselő, hogy a jövőbeli kormánykoalíció keresse meg azokat az érdemes ellenzéki szakembereket is, akik az ország érdekét tudták és tudni fogják kellően képviselni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

(9.50)