Boros László (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés!
Nagyon örülök annak, hogy végre a Tisztelt Ház előtt van az új Házszabály tervezete. A régi, jelenleg is hatályos Házszabály gátja volt a gyors, hatékony parlamenti munkának, számos sokféleképpen értelmezhető passzusa okot adott a terméketlen vitákra, melyeket aztán a többség értelmezési döntésével kívántunk megoldani. Mondanom sem kell, hogy ezek a döntések általában az ellentétes véleményen lévő kisebbség tiltakozását váltották ki.
A Házszabály időnkénti módosításain túlmenően volt kísérlet az új megalkotására is, azonban különböző okok miatt ez elmaradt. Az előző ciklus új Házszabály-tervezetéhez is számos módosító javaslatot nyújtottam be, melyek elkészítése során két alapvető szempontot vettem figyelembe. Az első: praktikus megközelítéssel életszerűbbé, ugyanakkor gyorsabbá tenni munkánkat.
A második pedig: a parlamenti kisebbség számára olyan jogokat biztosítani, amely oldja a számarányukból következő hátrányokat.
Az új Házszabály létrehozása az előző ciklusban elmaradt, erre tehát most kerítünk sort. Ám elvárásaim, figyelembe veendő szempontjaim mit sem változtak. Csak olyan tervezetet tudok támogatni, amely valóban gyors és hatékony munkafeltételeket biztosít, anélkül, hogy mindez a szakmai színvonal rovására menne. Ugyanakkor a parlamenti kisebbség számára megfelelő jogosítványokat és garanciákat tartalmaz ahhoz, hogy választóik érdekeit megjeleníthessék és adott esetekben érvényesíthessék. Tudom, vannak olyan országok, ahol a parlamentek ciklusonként új házszabályt készítenek, ugyanakkor remélem, hogy ez nálunk nem válik gyakorlattá. Ennek viszont az a feltétele, hogy olyan Házszabály készüljön, amely fordított parlamenti viszonyok esetén is elfogadható a mindenkori ellenzék számára.
Az előttünk fekvő tervezet, melynek legnagyobb erénye, hogy hatpárti megegyezésen alapul, igyekszik figyelembe venni az említett szempontokat, ezért - bár számos módosító javaslatot tettem - jó szívvel támogatni tudom.
Azzal is tisztában vagyok, hogy tökéletes Házszabályt alkotni nem tudunk, de legalább törekedjünk rá. Ugyanakkor tévedéseinket felismerve, beismerve és azokat korrigálandó, időnként vizsgáljuk felül a most elfogadásra kerülő szabályzatot, és módosítsunk ott, ahol az élet és a gyakorlat próbája nyomán ez szükségessé válik. Ezért örülök annak, hogy Hack Péter és Bihari Mihály képviselő úr is bejelentette, hogy legkésőbb egy éven belül a szükséges korrekciókra vissza fogunk térni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály-tervezet előkészítőinek minden jó szándéka és elismert szakmai tudása ellenére a tervezet néhány ponton módosításra szorul. Ha ugyanis valamit egyhelyütt alanyi jogként biztosítunk, akkor semmi nem indokolja, hogy azt az alanyi jogot valaki vagy valakik mérlegelési jogává tegyük. Ha tehát a bizottságokba való delegálás név szerint a képviselőcsoport alanyi joga, akkor ennek mérlegelése nem lehet a házbizottság feladata.
Hasonló a helyzet a képviselőcsoport-vezetők számára biztosított napirend előtti felszólalással is. A tervezet írásbeli kérelemhez köti ezt a jogot. Nos, az írásbeliséggel nincs bajom, csak a kérelemmel, mert ez a házelnök mérlegelési jogát feltételezi, márpedig azt ez esetben nem tartom elképzelhetőnek. Készüljön írásos bejelentés, de semmi egyéb.
Nem elég precíz a megfogalmazás a nemzetiségi képviselők anyanyelven történő felszólalásai kapcsán. Az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ehhez mindenkinek joga van, de ha nem szabjuk meg, hogy mennyi idővel előbb kell bejelentenie ez irányú szándékát a képviselőnek, akkor kiüríthetünk egy páholyt az állandó készenlétben lévő 10-12 tolmács számára.
Mint említettem van néhány pontatlanság, így például a nagyon helyesen szigorú időkorlátokhoz kötött interpellációknál az időtúllépést az elnök szómegvonással bünteti. Ugyanez a joga viszont a kérdéseknél, illetve az azonnali kérdések és válaszok órájánál nincs biztosítva, úgy vélem, célszerű lenne megtenni.
Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok feletti szavazás egyik feltétele, hogy a javaslat a bizottságban egyharmados vagy magasabb támogatottságot kapjon. Ha ez hiányzik, akkor csak frakciókérésre lehet szavazni róla. Ez a megoldás célszerű, mert joggal feltételezhető a képviselőcsoportokról, hogy jól megfontolják, mely javaslatokról kérnek szavazást. Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy egy döntési javaslat során ezzel a jogával csak öt alkalommal élhessen egy frakció. Én ezt a megszorítást az ellenzéki pártok lehetőségei korlátozásának ítélem meg, ezért javaslom ennek feloldását.
Végezetül még egy általános észrevételt szeretnék tenni. A tervezet az Országgyűlés által hozott törvények szerkesztését és kihirdetésre való előkészítését az Országgyűlés Hivatala feladatául szabja. Az eddigi gyakorlat szerint az előterjesztő minisztériumok apparátusa szerkesztette a Tisztelt Ház által elfogadott törvényeket. Ha a tervezetet így hagyjuk jóvá, akkor minden bizonnyal fel kell venni 15-20 jól képzett jogászt a feladatok elvégzésére. Arra pedig különösen kíváncsi lennék, hogy ez a létszámában megnövelt csapat hogyan készíti el az éves költségvetésről szóló törvény szerkesztését. Azt hiszem, a változtatás szükségességét sikerült szemléltetnem.
Befejezésül - az előbb elmondott kifogásaim ellenére - szeretném megismételni, hogy a tervezet - elfogadása esetén - jó feltételeket biztosít a munkához. A többi csak rajtunk múlik. Módosító javaslataim lényegéről és részleteiről majd a részletes vita során kívánok szólni, kérve képviselőtársaim támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)