Szigethy István (SZDSZ)
DR. SZIGETHY ISTVÁN, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Biztató jellel kezdi a nyári szünet után a parlament a munkáját. Olyan kérdésben, amelyet az elmúlt parlamenti ciklusban az utolsó napig nem tudtunk megoldani, hatpárti egyetértés alapján áll előttünk egy új Házszabály-tervezet, amely a parlament munkáját remélhetőleg rövidesen nagymértékben meg fogja könnyíteni.
Amikor a koalíciós tárgyalások idején a Szabad Demokraták Szövetségének a közjogi munkacsoportjában beszéltünk arról, hogy sürgősen kellene Házszabály, hiszen a parlamentnek nem szabad a régi szabályok szerint elindulnia, mind belül, mind pedig kívül többen aggályukat fejezték ki, hogy ez egyáltalában megvalósítható-e ilyen rövid időn belül. Nos, az eredmény itt van előttünk.
Bihari Mihály felszólalásában rendkívül fontos elvi kérdésről beszélt. Ha jól értelmeztem felszólalásának lényegét, akkor az a parlamenti demokratizmus és a parlamenti hatékonyság ellentmondásának a feloldása, összehangolása, az ezzel kapcsolatos feladatok lehetséges optimális megoldása volt.
Én egy másik elvi kérdéssel szeretnék foglalkozni. Azzal, hogy a parlament tevékenységét mennyiben segítheti elő a Házszabály olyan formában, hogy a parlament ne csak törvénygyár legyen. Ez azt hiszem, rendkívül fontos kérdés, hiszen amíg a közvélemény-kutatások eredményei szerint a korábbi parlamentnek a társadalmi presztízse meglehetősen alacsony volt, a legutóbbi eredmények azt mutatják, hogy ez - néhány tárgyalási nap után, illetőleg a választások után - ugrásszerűen megemelkedett. Rendkívül lényeges mutató. Azt jelenti, hogy a magyar lakosság nem a parlamentarizmusból ábrándult ki, és a mostani parlamentnek megadja előlegezetten azt a bizalmat, amelyre a tevékenységéhez mindenképpen szükség van.
A parlament tevékenységének három fő területe van, és e három terület között az arányok nem voltak megfelelőek a megelőző parlamenti ciklusban. Ez a három terület - a törvényhozás mellett - a politikai vitafórum-jelleg és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
Több kísérletünk volt, hogy a másik két területen is a parlamenti tevékenység zökkenőmentesebb legyen, a parlament feladatának eleget tudjon tenni. Sajnálatos módon azonban a többségi szabályra tekintettel mind a vizsgálóbizottsági, mind pedig az egyes meghallgatási indítványaink jelentős része nem nyert támogatást a kormánypártok részéről. S éppen ez is közrehatott abban, hogy a parlamentről véleményem szerint nem a legjobb kép alakult ki a lakosság körében.
A parlament úgy végezte törvényhozási tevékenységét ugyanakkor, hogy ez a törvényhozási tevékenység a lakosság nagy része számára áttekinthetetlen volt, érthetetlen volt, a parlamenti tevékenységnek nagyon sok olyan formális eleme volt, amely a parlamentről igazán nem jó képet alakított ki a lakosság körében.
A mostani Házszabály a funkciók arányának a helyreállítása tekintetében nagyon fontos lehetőségeket, előrelépést biztosít. Bízom abban, hogy ha a parlament ennek megfelelően fog működni és a választópolgárok azt látják, azt hallják, hogy a parlament a politikai viták keretében, a végrehajtó hatalom ellenőrzése keretében valóban azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek őket is izgatják, és nemcsak elsősorban a törvényhozási tevékenységre koncentrál, abban az esetben a parlamenttel szembeni lakossági bizalom meg fog maradni.
Az országgyűlés - amint említettem - az elmúlt időszakban valóban rekordmennyiségű törvényt hozott. Ez a tevékenysége azonban elvette az időt a politikai szándékok mellett attól, hogy a parlament igazából teljesíteni tudja a politikai vitafórum jellegét és teljesíteni tudja a végrehajtó hatalom ellenőrzését.
(12.00)
A mostani Házszabály-tervezet mind a két kérdésben rendkívül fontos előrelépést biztosít. Olyan jogokat biztosít az ellenzék számára, amelyek lehetővé teszik, hogy ezekkel az elsősorban ellenzéki jellegű funkciókkal élhessenek, és ennek megfelelően a parlament valóban eleget tehessen a hármas funkcióból eredő kötelezettségeinek.
Nos, a legfontosabb kérdés, hogy ehhez - a politikai szándék mellett - mindenképpen időt kell biztosítani. 1992. december 9-én volt egy tudományos konferencia, amely "A jogalkotás a jogállamban" címet viselte. Ezen a tudományos konferencián az akkori parlament tevékenységének a zökkenőit már tulajdonképpen a konferencia résztvevői elemezték, ez könyv alakban megjelent. Az ottani tanácsok, elgondolások valószínűleg már a korábbi parlament idején is hasznosíthatók lettek volna. Itt Georg Brunner kölni professzor úr hivatkozott többek között arra, hogy a plénum tehermentesítése Olaszországban úgy sikerült, hogy a bizottsági tevékenységre tevődött át a hangsúly, a nem politikai jellegű törvényhozási feladatok túlnyomó részét bizottsági szinten intézik el. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az olasz parlament valódi politikai tevékenysége javuljon. Hivatkozott arra is, hogy az olasz példát már Spanyolország és Görögország is követte. Természetesen említettük, hogy a kivételes eljárás keretében mi is hasonló úton járunk; azonban azt hiszem, a magyar parlamentben ez nem volt elégséges ahhoz, hogy a parlament plenáris ülése mentesüljön nagyon sok felesleges, időhúzó tevékenység alól.
Az új Házszabály elsősorban ezen a területen is próbál segíteni azzal, hogy a bizottsághoz tevődik át a törvényhozó tevékenység jelentős része, és valóban a törvényhozó tevékenység politikailag fontos elemei kerülnek át a parlamenti plénum elé. A bizottsági jogosultságok szélesítése körében azonban természetesen nagymértékben oda kell figyelni arra - amint Bihari Mihály is beszélt erről -, hogy ez ellenzéki jogokat ne csorbítson, és ha a bizottsági munkában valóban hasznosítható ellenzéki javaslatok, figyelemre méltó politikai elgondolások kerülnek elő, akkor ezeknek biztosítani kell a plénumon való megjelenését is. Ehhez a Házszabály mindenképpen biztosítja a megfelelő garanciákat.
Ez a kérdés azonban nem szakítható el attól, hogy a felszabaduló idő lehetőséget kell hogy biztosítson arra, hogy ellenzéki jogosultságok keretében mind a kormány ellenőrzése, mind pedig a politikai kérdések megvitatása a plénum elé kerülhessen. Sajnálatosan az elmúlt parlamenti ciklus egyik nagy hibája volt, hogy ez a funkció igazából nem működött. Nagyon kevés politikai vitanap volt, az ellenőrzés pedig tulajdonképpen leszűkült az interpellációk és a kérdések körére. Ezen túlmenően nagyon kevés meghallgatásra került sor, ami nem volt szerencsés. A végrehajtó hatalom ellenőrizhetősége ilyen körülmények között nem működött igazából.
A tavaszi Házszabály-módosítás keretében a Szabad Demokraták Szövetsége ragaszkodott ahhoz, hogy akkor tudja elfogadni a Házszabály-csomagot, ha az ellenzéki jogokat garantál, méghozzá két körben. Az egyik a politikai vitanap kezdeményezése volt, a másik pedig a vizsgálóbizottságok létesítése. Végül is mind a két kérdésben egy olyan kompromisszumos megállapodás született akkor, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége javaslatát az akkori kormánypárti frakciók elfogadták azzal, hogy ezek az intézkedések majd csak a következő parlamenti ciklusnál lépjenek hatályba.
Nos, ezek a szabaddemokrata indítványok 40 százalékos támogatottsághoz kötötték - a korábbi 50 százalékot meghaladó támogatottság helyett - mind a politikai vitanap elrendelésének, mind pedig a vizsgálóbizottságok felállításának a feltételeit. Azt hiszem, ha ilyen körülmények között született volna meg a Házszabály annak idején, a megváltozott körülményekre tekintettel nagyon sürgősen módosítani kellett volna, hiszen ez a jelenlegi ellenzék jogait aligha biztosította volna.
Ebben a körben föl szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi koalíciós pártoknak meglett volna a lehetőségük arra, hogy kihasználva a kétharmadot meghaladó támogatottságukat, olyan szabályokat hozzanak, amelyek hasonlóak lettek volna, mint a korábbi parlamentben nagy eredményként elért szabályok. Azt hiszem, nem lett volna szerencsés, ha nem figyelt volna oda a jelenlegi koalíció arra, hogy az általános szabályok, az általános elvek mellett az elkövetkező négy évben ilyen parlamenti arányok mellett kell dolgoznunk. Így kerülhetett sor arra, hogy az európai parlamenti gyakorlatban példa nélkül álló alacsony szinthez, 20 százalékhoz kötötte ezeket az indítványozási jogokat. Ez a 20 százalék három ellenzéki frakció esetében általában már működik. Olyan jogosultságot biztosít az ellenzék számára, amely a mostani parlamenti arányoknak megfelelően mindenképpen biztosítani tudja, hogy ezekkel az ellenzéki jogokkal élhessenek.
Ugyancsak az ellenőrzési jogosultság keretében szeretném kiemelni azt az eddig eléggé nem hangsúlyozott új szabályt, hogy a bizottságokban ezután az 50 százalékot meghaladó támogatottság helyett már 20 százalékkal lehet bárkit a bizottságok elé meghallgatásra idéztetni. Nagyon fontos ez az intézkedés. Állítom, hogy ha rugalmasabban bánt volna a korábbi parlamentben a kormánykoalíció ezzel a kérdéssel, lehetséges, hogy jobb kép alakult volna ki róluk mind a sajtóban, mind pedig a társadalomban, ha nem zárkóztak volna el az elől, hogy a meghallgatásokra sor kerüljön ellenzéki indítványok esetén.
A Házszabály tervezete az elmúlt négy évben összegyűjtött tapasztalatok mellett rengeteg újdonságot is tartalmaz. Ezek az újdonságok természetesen nincsenek kipróbálva, nem tudjuk, hogyan fognak működni. Bízzunk benne, hogy ezekkel nem lesz gond.
Az újdonságok körében szeretnék utalni arra is, hogy a Házszabály legalizál olyan kialakult szervezeti intézményeket, amelyek a korábbi parlament gyakorlatában működtek, szabályozva nem voltak. Ilyen például a házbizottság jogosultsága, a házbizottság léte, a bizottsági elnöki értekezlet és az ezekhez kötött különböző jogosultságok.
Amint Bihari Mihály is említette, a mostani Házszabály-tervezet természetesen messzemenően figyelemmel van az elmúlt négy év tapasztalatára. Figyelemmel van arra a munkára, amelyet a korábbi parlament ügyrendi bizottságában több éven keresztül a frakciók meglehetős összhangban folytattak. Ennek a tapasztalati anyagnak a felhasználásával terjesztettük elő mind a hat párt részéről ezt a Házszabály-tervezetet.
Bihari Mihály hivatkozott arra is, hogy természetesen nincs tökéletes Házszabály. Nos, mi is úgy gondoljuk, hogy ez a folyamat csak egy nagyon fontos állomásához érkezett el most, amikor összegezhetjük az elmúlt négy év tapasztalatait, és figyelemmel lehetünk a mostani parlamenti arányokra; azonban mindenképpen tovább kell lépnünk, a mostani új intézményeket ki kell próbálnunk, és messzemenően rugalmasnak kell lennünk a továbbiakban is ahhoz, hogy ha valamilyen kísérlet nem válik be a mostani Házszabályból, akkor azon túl kell tenni magunkat, új megoldásokat kell keresnünk.
Éppen ezért, amint Hack Péter és Bihari Mihály is hivatkozott már rá, a koalíciós pártok ígéretet tesznek arra, hogy egy év után visszatérünk az új Házszabály tapasztalataira, és ezen tapasztalatok tükrében fogunk állást foglalni arról, hogy ez a mostani Házszabály igényel-e továbbfejlesztést, vagy sem. Azonban addig is bízunk abban, hogy ez az új Házszabály-tervezet nagymértékben meg fogja könnyíteni a parlament munkáját, megkönnyíti azt, hogy a parlament mind a három funkcióját a lakosság megnyugvására gyakorolhassa. Bízunk abban is, hogy ezek az új intézmények, intézkedések javítani fogják a lakosság bizalmát, illetve meg fogják őrizni azt a megelőlegezett bizalmat, amelyet a mostani parlamenttel szemben a közvélemény-kutatási adatok egyelőre tanúsítanak.
Ezeknek a gondolatoknak a jegyében, mint az egyik előterjesztő és kezdeményező párt vezérszónoka, természetesen azt közlöm az Országgyűléssel, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége messzemenően támogatja az új Házszabály tervezetét. Köszönöm szépen. (Taps.)