Lamperth Mónika (MSZP)
DR. LAMPERTH MÓNIKA, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Már a választásokat megelőző programkészítés időszakában a pártok egyetértettek abban, hogy az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszer meghatározó állomása volt a jogállamiság kiépítésének. A kormányprogram megállapítja, hogy az önkormányzati törvény tartalmában és szellemében utat nyitott az önálló, demokratikusan és átfogó felelősséggel működő helyi önkormányzati rendszernek, amely alkalmas a mindenkori központi hatalom valóságos ellensúlyozására. Az önkormányzati törvény átfogó, strukturális reformjára tehát nincs szükség. Ugyanakkor az elmúlt években felszínre kerültek az önkormányzati szabályozás hiányosságai, néhány helyen ellentmondásai, amelyeket korrigálni kell. A korrekciót két lépésben szükséges elvégezni: az első lépést most, az önkormányzati választások előtt, a jelenleg beterjesztett törvénycsomag alapján kell megtenni; a második lépésre pedig 1995. december 31-ig kell sort keríteni.A beterjesztett önkormányzati törvénymódosítás bizottsági vitájában az ellenzéki pártok részéről a legélesebb kritikát a kétlépcsős törvénymódosítás kapta. Politikai hátsó szándékkal is meggyanúsítottak bennünket, amely szerint az érdemi módosításokat az önkormányzati választások eredményének ismeretében kívánjuk beterjeszteni.Lássuk tehát részletesen, hogy miért szükséges a két lépcsőben való szabályozás.1. A kormány a szilárd alkotmányosság megteremtése érdekében új alkotmány megalkotása mellett kötelezte el magát. Az alkotmányozás érinti az állami szervek egészét, így az önkormányzati rendszert is. Az önkormányzatokat érintő alkotmányos szabályozás során biztosítékokkal kell alátámasztani a helyi, területi autonómia szervezeti struktúráját és működési rendjét. Ez egyrészt az önkormányzatokra vonatkozóan kidolgozottabb, részletesebb alkotmányi szabályozást igényel, másrészt azoknak a garanciáknak a rögzítését, amelyek az önkormányzatokat érintő törvényi szintű szabályozás számára adnak kiindulási alapot. Természetes tehát, hogy az alkotmányozás folyamatából nem szakítható ki az önkormányzatokra vonatkozó szabályozás, azt a teljes alkotmányozó folyamatba kell beépíteni.2. A kormány kidolgozza az államháztartási reform programját, amely az önkormányzatok gazdálkodását is alapvetően meghatározza. Ez a munka időigényes, mivel hosszú távra szól, átfogó szakmai megalapozást és politikai egyeztetést igényel, amely többek között a szociális partnerekkel való konszenzus kialakítására törekszik.Az államháztartási reform és az önkormányzati gazdálkodás korszerűsítése keretében kell meghatározni a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok körét és az önkormányzatok által ellátandó állami feladatok finanszírozásának garanciáit. Az előbbiekből következik, hogy az államháztartási reform kidolgozásával párhuzamosan kell hogy elkészüljön az önkormányzatok gazdálkodására és a finanszírozásra vonatkozó új szabályozás.3. Megkezdődik a közigazgatás korszerűsítése. Mivel az állami szervezeten belül megfelelő összhangot kell biztosítani, ezért a közigazgatás reformja nemcsak a központi szerveket, a dekoncentrált államigazgatási szerveket, hanem az önkormányzatokat is érinti. Nem ez lenne a helyzet, ha a kormány 1992. évi határozatával meghirdetett közigazgatás-korszerűsítési program már meghozta volna a várt eredményeket, amelyeket most fel lehetett volna használni.4. Az önkormányzatok funkcióit, feladat- és hatáskörét az önkormányzati törvény által meghatározott kereteken belül az ágazati feladat- és hatáskört telepítő törvények határozzák meg. Nem a hatásköri törvény revíziójára készülünk, hanem ágazati törvények megalkotásával, módosításával, ágazati politika megvalósításával kívánjuk az önkormányzati feladatkört teljesíteni.Most a változtatás főbb irányairól csak felsorolásszerűen szeretnék néhány gondolatot mondani, és utána az általam legfontosabbnak tartott részekről egy kicsit részletesebben szólnék.Tehát a változtatás főbb irányai:1. Tapasztalataink szerint több településen a képviselő-testületek elszigetelődtek a lakosságtól. Ezért a törvénymódosítás újragondolja a képviselő-testület és a helyi civil társadalom kapcsolatát.2. A törvénymódosítás tisztább viszonyt teremt a polgármester és a testület kapcsolatában, tartalmazza a polgármesterre vonatkozó szabályozás reformját - a jelenleg hatályos törvényben ez volt az a terület, ahol a legtöbb probléma jelentkezett. Erősödik a polgármester a testülettel szemben, ugyanakkor növekszik a felelőssége is.3. Rendkívül fontos része a törvénytervezetnek, hogy egyértelműbb helyzetet kíván teremteni a középszint kérdésében. A hatályos szabályozás lehetővé tette, hogy középszinten az állami szervek kerüljenek túlsúlyba, ugyanakkor megítélésünk szerint - a szocialista frakció és a kormányprogram szerint is - a középszintű közigazgatásban biztosítani kell az önkormányzati dominanciát.4. A középszint szereplői közül a legjelentősebb változást a köztársasági megbízotti hivatal megszüntetése és a megyékben működő közigazgatási hivatal létrehozása jelenti.5. A törvényjavaslat határozott lépéseket tesz a főváros igazgatásának egységesebb, hatékonyabb rendszere felé. A fővárosban továbbra is kétszintű önkormányzat müködik: a kerületeken belül megoldható feladatokat a kerületi önkormányzat, az ezt meghaladókat pedig a fővárosi önkormányzat látja el.6. Meghatározó jelentőségű a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltak alapján a kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló részek beépítése a helyi önkormányzatokról szóló törvénybe.Részletezve néhány kiemelten fontos kérdést, először a testületi működésről.A testületi működést érintő változtatás egyik fontos eleme a kapcsolatfelvétel a civil szervezetekkel. Mint már említettem, több településen a képviselő-testületek elszigetelődtek a lakosságtól, a civil szervezetektől, s néhány helyen ez az elszigetelődés tudatos elzárkózássá is torzult. A javaslat kötelezi arra a képviselő-testületet, hogy szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az önszerveződő közösségek azon körét, amelyek meghívottjai lesznek a testületi ülésnek, s amelyeknek a tevékenységét érintő körben tanácskozási jogot biztosít.Emellett igen fontos a zárt ülésre vonatkozó szabályozás, amely pontosan és szigorúan meghatározza a zárt ülés tartásának feltételeit, eleget téve az Alkotmánybíróság határozatának, s biztosítva ezáltal, hogy az önkormányzatok a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt végezzék munkájukat. Reményeink szerint ez a szabályozás is erősíti a helyi társadalom és az önkormányzatok közötti kapcsolatot.A javaslat politikai konfliktusfeloldó funkcióval is rendelkezik. Szigorú szabályok között lehetőséget biztosít arra, hogy az ellehetetlenült önkormányzatok feloszlassák saját magukat. Ebben az esetben nemcsak a képviselő-testület megbízatása, hanem a polgármesteré is megszűnik, s új választás kiírásával, új testület és polgármester választásával a kezelhetetlen konfliktusok helyben feloldódhatnak.A polgármesterről.Már a parlamenti választásokat megelőzően csaknem teljes körű konszenzus mutatkozott abban, hogy a polgármestert közvetlenül kell megválasztani, ezzel is megerősítve, kiemelve a funkció jelentőségét. A javasolt szabályozás többféle módon is erősíti a polgármestert. Így többek között közvetlenül hatáskörök címzettje lehet, amely az ágazati törvények módosítása, illetve megszületése során tovább szélesítheti a polgármester hatáskörét. A javaslat világosan kimondja, hogy a polgármester irányítja a hivatal munkáját, a polgármester tesz javaslatot az alpolgármester személyére és irányítja tevékenységét, gyakorolja az intézményvezetők feletti egyéb munkáltatói jogokat; a polgármester kezdeményezheti testületi döntés újratárgyalását is abban az esetben, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja. A szabályozás tehát a korábbihoz képest megerősíti a polgármestert, s ezzel összhangban növeli felelősségét is. Garanciális okokból a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabály a kétharmados önkormányzati törvénybe kerül, így ezen változtatni is csak kétharmados szabályozással lehet.Néhány gondolat a polgármester és a jegyző viszonyáról.A szabályozás kiegyensúlyozottabbá kívánja tenni a polgármester és a jegyző viszonyát. Az előbb elmondottak alapján egyértelmű, hogy a polgármester szerepének erősítése nem a jegyző, a szakmai követelményrendszer rovására történt. A jegyző javaslatainak figyelembevételével határozza meg a hivatal feladatait a polgármester, s ugyancsak a jegyző javaslatára nyújt be előterjesztést a képviselő-testületnek a hivatal belső tagozódására, munkarendjének meghatározására.(Boros Lászlót dr. Kiss Róbert váltja fel a jegyzői székben)(11.00)A képviselő-testület a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki, aki helyettesíti a jegyzőt és ellátja az általa meghatározott feladatokat. A javaslat világossá teszi, hogy a hivatal vezetője a jegyző, s szakmai felelősségét erősíti, hogy ő gyakorolja a munkáltatói jogot a hivatal dolgozói felett. E jogosítványait, a kinevezés, a felmentés és a jutalmazás tekintetében a polgármesterrel egyetértésben gyakorolja. Ez azonban nem jelenti a szakmai szempontok csorbítását, mindössze a képviselő-testület vezetőjének biztosít befolyásolási lehetőséget.A múlt hét végén, a jegyzők második országos konferenciáján ezt a megoldást sok kritika érte. A jegyzők szakmai tevékenységük korlátozásaként élik meg ezt a szabályt - hozzáteszem nem minden jegyző, csak a jegyzők egy része -, s egy részük igényt tartana a teljes munkáltatói jogra. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a polgármesteri tevékenység is szakmai tevékenység, jó kommunálpolitikát csak jó politikus, jó politikus szakember tud végezni. Fontos azt is kiemelni, hogy ahol feszültség van a polgármester és a jegyző között, ha munkájukat nem a konszenzusra törekedve végzik, ezen semmilyen szabályozás nem tud változtatni. Ahol megfelelő emberi viszonyok alakultak ki, ott ez a kiegyensúlyozó szabályozás alkalmas keretet biztosít a szakmai felelősség érvényesítésére és az összehangolt munkára.A középszintről. Az elmúlt négy évben a legélesebb szakmai és politikai viták a megyei önkormányzat körül bontakoztak ki. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy a rájuk vonatkozó szabályozás nem sikerült valami fényesen, de a továbbfejlesztés irányában már megoszlottak az elképzelések. Meggyőződésünk - újból megerősítve a már korábban elmondottakat -, hogy a középszintű közigazgatásban az önkormányzat dominanciáját biztosítani kell. A javaslat bővíti a megyei önkormányzat szerepét a térségi közszolgáltatásokban és egyéb térségi feladatok ellátásában. További feladatbővülés számára tartalmaz keretet és útmutatást, amelyet az ágazati törvények megalkotásakor és módosításakor a hatáskör-telepítésnél lehet elérni.A megyei testületek közvetlen választása ugyancsak megalapozza a megyei önkormányzat szerepének erősítését. A törvénymódosítás jogi eszközöket is biztosít a megyei önkormányzatnak feladatai ellátásához, hiszen saját feladatkörében rendeletet alkothat. A jövőben nagyobb súllyal jelenik meg a középszinten a területfejlesztési feladatok ellátása, amelynek összehangolását megyei területfejlesztési tanács végzi.A megyei jogú városról. Az 1990-es önkormányzati ciklus kezdetén súlyos problémákat jelentett a megye és a megyei jogú város viszonya. Éles viták lángoltak fel az intézmények átadása körül, és a törvénybe telepített érdekellentét sok helyen lehetetlenné tette a megyei jogú város és a megye normális együttműködését.A törvénymódosítás nem kívánja megváltoztatni a megyei jogú városok státuszát, ugyanakkor ösztönözni kívánja a nagyvárosok térségi funkcióinak kiteljesítését, és kötelezővé teszi az együttműködést az újonnan létrehozott egyeztető bizottság intézményén keresztül. Bízom benne, hogy a középszintű önkormányzatok - felismerve az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket - hatékonyan fogják működtetni az egyeztető bizottságot.A köztársasági megbízott hivataláról. A középszintű közigazgatás szereplői között legjelentősebb változást a köztársasági megbízotti hivatal megszüntetése és a megyékben működő közigazgatási hivatal létrehozása jelenti. A köztársasági megbízotti hivatal, illetve ez az intézmény határterülete volt a politikának és a közigazgatásnak. Ez a helyzet a jövőben megszűnik, a hivatal politikai funkciókat nem láthat el. Vezetője köztisztviselő, nem címzetes államtitkár, nem véleményezi a dekoncentrált szervezetek vezetőinek kinevezését; magyarul nem a térség első politikai embere.A térség a közigazgatási területfelosztás értelmében a megye, és az ilyen értelemben vett térség első embere a közvetlenül megválasztott megyei testület vezetője, a megyei közgyűlés elnöke. A közigazgatási hivatal koordinációs szerepe átalakul, megszűnik a politikai koordináció, helyébe az igazgatásszervezési koordináció lép, s továbbra is ellát törvényességi ellenőrzést és hatósági feladatokat.A középszintű közigazgatás átalakítása során jelen tervezet egy lépést tesz előre. Meggyőződésem, hogy az erre vonatkozó kutatásokat, a szakmai és politikai párbeszédet folytatni kell, s tovább kell finomítani a középszintű igazgatásra vonatkozó szabályozást annak érdekében, hogy ez a struktúra működőképes és hatékony legyen. Tisztelt Országgyűlés! Ez utóbbi gondolatok, amelyeket a középszintre vonatkozó kutatásokról, szakmai és politikai párbeszédről mondtam, igazából a közigazgatás egészének továbbfejlesztésére is igazak. Az állampolgárok a közigazgatással leginkább az önkormányzati hivatalokon keresztül találkoznak, s mindennapi életüket befolyásolja az önkormányzat működése. Ezért elengedhetetlenül fontos valamennyiünk számára, hogy az önkormányzatok jól működjenek s a rájuk vonatkozó szabályozás a lehető legnagyobb konszenzussal jöjjön létre.Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a helyi önkormányzatokról szóló törvénymódosítást megtárgyalta és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)