Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Nehéz helyzetben vagyok, mivel Kónya Imre, Salamon László, Balsai István a tervezettel kapcsolatos sarkalatos kérdéseket már elmondták, melyekkel egyetértek. Ezekre a kérdésekre nem kívánok ismételten kitérni. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja kényszerűen veszi tudomásul, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése előtt áll egy olyan fontos törvénytervezet, mint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény tervezete, ami a helyi közösségek önkormányzásra való jogait lenne hivatott elismerni és védeni. A rendkívüli sietséggel összeállított törvénytervezetet a jelenlegi formájában nem tartjuk alkalmasnak elfogadásra, ugyanis a törvény nemhogy modernizálná a helyi önkormányzatok működését, szélesítené a népszuverenitás elvéből fakadó közvetlen helyi jogosítványokat, hanem visszafejlődést jelent az eddig már elért demokratikus eredményektől. Alapkoncepciója a centraliziáció fokozása a főváros és a megye irányába, elvonja a néptől azt, ami az alkotmány alapján megilleti. Ugyanis a helyi polgárok a legjobb ismerői saját problémáiknak. Miért nem engedjük, hogy ők oldják meg saját problémáikat? Szeretném exponálni a törvénytervezet néhány elvi, sarkalatos kérdését. A törvény bevezető részében rögtön az első mondatban csupán egy szó beiktatását tartanám szükségesnek: "Az Országgyűlés, követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, elismeri, védi és biztosítja a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait." Véleményünk szerint nem elég elismerni és védeni az önkormányzáshoz való jogokat, de egy sor feltételrendszeren keresztül biztosítani is kell e jogok megvalósíthatóságát. Ezért tartom szükségesnek a "biztosítja" szó beiktatását a szövegbe. A javaslat I. fejezet 2. § (2) bekezdése kapcsán kérem képviselőtársaimat, gondosan mérlegeljék, hogy szükséges-e és a demokrácia szélesítését szolgálja-e, ha az önkormányzati testület rendelkezhet úgy, hogy önkormányzati döntést a polgármester is hozhat. Amennyiben ez bekövetkezik, ugye mindenki számára egyértelművé válik, hogy ez nem önkormányzati, hanem - fogalmazzunk pontosan - polgármesteri döntés lesz. Én csak a Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya rendelkezéseit tudom figyelembe venni, itt konkrétan a 2. § (1) bekezdését, bár tudom, hogy a kormánykoalíció módosítani kívánja az alkotmányt, sőt egyesek új alkotmányról beszéltek a kormánytényezők közül. Számomra a jelenlegi hatályos alkotmány 2. § (1) bekezdése így szól: "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam." Véleményem szerint a törvényalkotó munka során a demokrácia maradéktalan érvényesülésének vizsgálata kötelező egy demokratikus jogállamban, bármilyen összetételű kormánykoalíció legyen is hatalmon. A másik dolog, melynek én itt a következetes átgondolását kérném igen tisztelt képviselőtársaimtól, az a hatalmi ágaknak a demokratikus jogállamokban helyi szinten is megvalósuló tisztességes, korrekt és szakmailag megalapozott elkülönítése, szétválasztása. Kérem, helyi szinten is élesen el kell különíteni a jogalkotó és a végrehajtó hatalmat. A helyhatósági választások során a választópolgárok kiválasztják azokat a személyeket, akik mint képviselők megbízást kapnak a helyi jogalkotás végzésére az önkormányzati képviselő-testületben. Ők lesznek a helyi törvényalkotók. Hogyan? A választók akarata szerint legjobb tudásuk és lelkiismeretük alapján. És ki fogja végezni a helyi jogalkotás végrehajtását? Nem más, mint az államapparátus helyi szervei, a szakigazgatási szervek.(12.00)És ez, kérem, a lényeg. Ugyanis a két funkció semmiképpen sem keverhető össze egy olyan köztársaságban, amely alkotmánya szerint független, demokratikus jogállam.Fölvetődik bennem a kérdés, amit igen tisztelt képviselőtársaimmal is meg kívánok osztani: vajon helyes-e a tervezet I. fejezet 7. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint törvény vagy kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. A hatalmi ágak demokráciánkban szokásos szétválasztásának elve álláspontunk szerint súlyos csorbát szenved, ugyanis az államigazgatási és hatósági jogköröknek kizárólag a végrehajtó államapparátus helyi szervei jogosultságainak kell lenniük, amelyek viszont, mint végrehajtó szervek, feltétel nélkül kötelesek a jogalkotó által megalkotott jog szerint pontosan és lelkiismeretesen eljárni. Ugyanakkor elfogadhatónak tartjuk az I. fejezet 7. § (2) bekezdésében megfogalmazott tételt, amely szerint a törvényben vagy kormányrendeletben előírt esetekben, honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. Itt különösen kiemelném a "részt vesz" kifejezést: tehát nem ő csinálja, hanem az erre hivatott végrehajtó apparátus végzi el, és ő csak rendkívüli veszélyhelyzetben vesz részt.Álláspontunk szerint vitatható ugyanakkor az I. fejezet 7.§ (3) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a képviselő-testület a polgármestert, a főpolgármestert és a megyei közgyűlés elnökét saját államigazgatási jogkörében eljárva nem utasíthatja, döntéseit nem bírálhatja felül. A különböző szintű képviselő-testületek, tehát a népképviseleti szervek alkotmányos jogosítványainak csorbítását látjuk e rendelkezés érvényesítésében. A népfelség elve alapján már hogyne értékelhetné utólag a képviselő-testület a polgármester intézkedéseit? Ugyanis a hatályos alkotmány 2. § (2) bekezdése így kezdődik: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé." A II. fejezet 8. § (4) bekezdés kimondja: "A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről stb." Ez így helyes. De a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja javasolja e szakasz kiegészítését az alábbiak szerint: "...a polgárok vallási és lelkiismereti igényei szerint." Tegyük lehetővé, hogy az önkormányzat a polgárok vallási és lelkiismereti igényei szerint szervezze a helyi óvodai és általános iskolai oktatást. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, nem szeretnének még egy Dabas-Sári ügyet?A II. fejezet 33/a § (1) bekezdésében megjelöltek szerint polgármester nem lehet sok más tisztségviselő és köztisztviselő mellett a közjegyző és a bírósági végrehajtó sem. Ha még e köztisztviselők sem lehetnek polgármesterek, mi indokolja, hogy az országgyűlési képviselő betöltheti ezt a tisztséget? Indokoltnak tartjuk ide felvenni az országgyűlési képviselőt is.A 33. § (2) bekezdése összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, de álláspontunk szerint ez nem pontos, így kiegészítésre szorul, az alábbiak szerint: "A polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagja annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja, továbbá olyan gazdasági társaságnak, amelyben állami tulajdon jelenik meg." Ebben látjuk a kiegészítés lényegét.Ugyanezzel kapcsolatosak a 33/a § (3) bekezdés b) pontjában írtak is, amelyet azzal javaslok kiegészíteni, hogy olyan szervezetnél sem, ahol az önkormányzat alapítóként, tagként, résztvevőként nem szerepel. Ahol az önkormányzat a gazdasági társaságban, szövetkezetben, illetve alapítványban résztvevőként szerepel, a polgármesterre és hozzátartozóira szigorú összeférhetetlenségi szabályokat indokolt meghatározni. Ezért ilyen szervezetekben a felügyelőbizottságnak és az igazgatótanácsnak sem lehet tagja az érintett személy. A képviselő-testület hozzájárulása nélkül olyan szervezetnél sem lehetnek az érintett személyek tisztséget betöltők, ahol az önkormányzat résztvevőként nem szerepel, tehát ott is csak a képviselő-testület hozzájárulásával lehessen bármilyen tisztséget ellátó a polgármester, illetve hozzátartozója, ahol az önkormányzat vagyoni érdekeltsége nem szerepel. Ide értendő az a társaság, szövetkezet vagy más szervezet, ahol a polgármester és hozzátartozója kizárólag a saját maga, illetve hozzátartozói által alapított gazdasági társaságban töltenek be különféle tisztségeket.A javaslat 36. § (2) bekezdés b) pontjának utolsó mondatában az áll, hogy "A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében." De nem is ez a lényeg, hanem az utolsó mondat, amely szerint: "A jegyző által gyakorolt kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges." Ha egyszer a polgármester határozza meg azt a kört, amelyhez az ő egyetértése szükséges, mi szükség van erre a szabályra? Lehetne úgy egyszerűsíteni, hogy vagy minden kérdésben egyetértési jogot adni a polgármesternek, vagy ne a polgármester határozza meg az egyetértésével hozható döntések körét a saját maga számára, hanem ezt a képviselő-testület dönthesse el.A fővárost és a kerületeket érintő törvénytervezetről általában elmondható, hogy a főváros irányába mozdul el, és a centralizációt tartja a legfontosabb követelményének. Ennek a tendenciának egyik bizonyítéka a 62. § (4) bekezdése, amely szerint a kerület küldötte csak tanácskozási joggal vehet részt a fővárosi közgyűlés munkájában - míg korábban, szavazati joggal, képviselője volt annak.A 63. § (3) bekezdése értelmében azzal, hogy a főváros közgyűlésével kötött megállapodás alapján lehet csak átvállalni a fővárosi hatáskörbe tartozó közszolgáltatás szervezését, a főváros megteheti, hogy ha nem akarja, nem adja át azt a - egyébként kerületi - feladatot és hatáskört, amit a kerület polgárainak érdekében, a polgárok kérése alapján a kerület tudna a leghatékonyabban ellátni. Ez vonatkozik a 63. § (4) bekezdésében foglaltakra is. Álláspontunk szerint nem megállapodással és nem is közgyűlési jóakarat alapján kell a feladat- és hatásköröket szétválasztani, mivel ehhez nem szükséges törvényi szabályozás. A feladat- és hatásköröknek pontosan, vitán felül állóan kell megjelenniük - mert egyébként elégséges csupán annyi, hogy minden a fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozik. A teljes felelősség a közgyűlésé. Ha jogosítványaiból valamit lead a kerületnek, ennek végrehajtásáért is a közgyűlést terheli a felelősség. Nem csak a jogosultságokat kell körülbástyázni, hanem a felelősségi rendszert is meg kell határozni.Folytatva észrevételeinket, a 63/a § b) pontjának kritikájaként megállapíthatjuk, hogy az ezen törvényhelyekben írt rendelkezés minden jogkört elvon a kerületektől a lakásépítés, a lakbérmegállapítás, a lakásfenntartás támogatása, a lakáshoz jutás és a lakáscserék engedélyezése területén. Ez utóbbival elérhető, hogy a főváros területén élő deviáns családokat meghatározott helyekre költöztessék: például csak meghatározott övezetben ad a főváros támogatást, így lehetőség lesz arra, hogy az úgynevezett elitnegyedekből a nemkívánatos családok a majd kialakításra kerülő gettókba költöztethetők, az érintett kerület lakóinak terhére-kárára.A hivatkozott rendelkezések az állampolgárok mindennapi ügyeibe való illetéktelen beavatkozást rejtenek magukban. A 63/a § g) pontjában írtak szerint - amely a tömegközlekedéssel és például a főútvonalak kijelölésével foglalkozik - a kerületeknek nem lesz lehetőségük arra, hogy a forgalomszabályozás, -irányítás esetleges befolyásolásával megvédjék polgáraikat a közúti közlekedés környezetszennyező és egyéb káros következményeitől. Ugyanezen szakasz j) pontja, amely a piacok létesítésére és fenntartására tartalmaz szabályokat, lehetetlenné teszi, hogy a helyi kereskedelemben fontos szerepet betöltő piacok működésébe a kerületnek bármiféle beleszólása vagy befolyása maradjon.Ugyanezen törvényhely első pontjában írtak megvalósulása esetén a kiemelt zöldterületek állapota tovább fog romlani. Ez a koncepció erősíti a fővárosi zöldterületek nem hatékony, több áttételen keresztül megvalósuló - és így jóval többe kerülő - gondozását. Érdemes lenne megnézni, hogy a kerületek gondozásában lévő zöldterületek karbantartása, megújítása mennyibe kerül, és ez mennyivel kevesebb, mint a fővárosi átlag.A 63/c § (1) bekezdése feljogosítja a fővárosi közgyűlést az általános rendezési terv, az ÁRT és a részletes rendezési terv, az RRT meghatározására.(12.10)Ez szintén a teljes centralizáció irányába mutat, hiszen például a közszolgáltatási terület önkényesen, a kerülettől függetlenül is kijelölhető. Az ilyen kijelölt területen a létesítmények engedélyezése is fővárosi hatáskör. Így a főváros minden lényeges beruházáson rajta tarthatja a kezét, érvényesítheti befolyását. Ez a gyakorlat könnyen oda vezethet, hogy egy kétmilliárdos beruházás a végére négymilliárdba kerül. Lásd: Fővárosi Nagycsarnok építése. Mérhetetlen pazarlás, a főváros pénzével való felelőtlen gazdálkodás jellemezte az építkezést. Lehetne a sort még tovább folytatni, így a kerületek és a főváros gazdálkodását meghatározó forrásmegosztással, ahol teljes egészében a főváros diktátuma érvényesül. Mindezen példáknak a végkövetkeztetése az, mint amit egyik SZDSZ-es kerületi polgármester így fogalmazott meg: "Minek a kétszintű önkormányzati rendszer, felesleges úgy csinálni, mintha kétszintűt akarnánk, amikor minden igyekezet az egyszintű rendszer megvalósítására irányul." Egyébként a 90-es választásokon az akkor ellenzékben levő SZDSZ is tiltakozott a fővárosi centralizációs törekvések ellen, így például a centralizált pénzelosztás ellen is.Nem kívánom a drága idejüket tovább igénybe venni, felszólalásomban csak a törvénytervezet néhány pontjának anomáliájára kívántam a szíves figyelmüket felhívni az általunk fontosnak ítélt elvi kérdések kiragadásával.A koalíció egyszerűsíteni kívánta a törvényt, ez úgy sikerült, hogy a tervezet visszalépést jelent a régi tanácsrendszer gyakorlatához. Álláspontunk szerint súlyos hibát követett el az előterjesztő, amikor a hatályos önkormányzati törvény, a jogalkotási törvény előírásait semmibe véve terjesztette a T. Ház elé a tervezetet. Ezek a törvények ugyanis előírják, hogy az önkormányzati érdekképviseleti szervek véleményét be kell szerezni, s erről a képviselőket tájékoztatni kell.Tájékoztatom Önöket, hogy a kisgazda frakció erről értesítést nem kapott. Az ilyen megatartást tapasztalván az ellenzékben felvetődik a kérdés a jogállamiságról, a parlamenti demokráciáról stb.A tervezet a kisgazda frakció álláspontja szerint jelenlegi formájában nem elfogadható, további bizottsági átgondolásra szorul. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)