Pálfi Dénes (KDNP)
DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelet a Háznak és képviselőtársaimnak.Tisztelt Elnök Asszony! Az önkormányzatok működésének négyéves tapasztalatait, és a jelen hatályos önkormányzati törvény legfontosabb érdemeit az alábbiakban kívánom összefoglalni.Megvalósultak az önkormányzati törvény megalkotásakor szándékolt legfontosabb célkitűzések. A törvény megfelelő kereteket nyújtott az önkormányzatok működéséhez és a jogállamiság megteremtésének egyik legjelentősebb tényezője lett, ahogy erről előttem szóló képviselőtársaim részletekben szóltak. A települési önkormányzatok igen nagy szabadsággal, önállósággal rendelkeznek. Jórészt a helyi testületek és polgármesterek tevékenysége eredményeként is gyorsan fejlődött különösen a kistelepülések infrastruktúrája, intézményhálózata, megélénkült a helyi közélet, és megnőtt a lakosságnak a helyi közügyek iránti érdeklődése. Ma valóban a társadalom helyi alappillérei, a hatalommegosztás önálló ágát jelentik, esetenként a központi hatalom területi ellensúlyaként működnek, lehetőségük és joguk van a politika országos befolyásolására. Ugyanakkor nem hagyható szó nélkül, hogy az önkormányzatiságnak továbbra is akadálya a megfelelő vagyoni és pénzügyi lehetőségek szűkössége, a központi költségvetéstől való függőség. Az önállóság nem egy esetben befelé fordulást, csak a településekben gondolkodást, a térségi lehetőségek és feladatok felismerésének hiányát, a fejlesztések párhuzamosságát, koordinálatlanságát, presztizsszempontok érvényesítését eredményezte.Voltak helyenként jelentős problémák a polgármester és a testület viszonyában, a testületek túlterheltségét eredményező jogi megoldásokkal, a jegyző és a polgármester között a jogkörök pontos szabályozásának hiányossága miatt. A megyei önkormányzat szerepének az akkori megyeellenes hangulatban történő szabályozása miatt a megyei közgyűlés - mint az önkormányzati rendszer szerves része - túlzott visszaszorítása szintén több problémát eredményezett. Részben ennek, részben a középszint feldarabolásának következménye a területfejlesztés és koordináció ma is fennálló hiánya, ami milliárdos, egyébként megtakarítható kiadásokat okozott.Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítást az előzőekben vázolt hiányosságok és az újonnan megválasztandó polgármesterek és testületek hatékonyabb működése indokolhatja. A módosítás szakmai előkészítése több év óta folyik, amit a tudományos kutatás könyvtárat kitevő irodalma, szakmai tanácskozások tucatjai is megalapoztak.A parlamenti pártok az elmúlt ciklusban, függetlenül kormányzó vagy ellenzéki szerepüktől, sok alkalommal fejtették ki véleményeiket és elképzeléseiket a törvény módosításáról. Módunk volt megismerni az önkormányzati törvény módosításának több szövegtervezetét, melyekben már jelentősebb változások voltak kilátásba helyezve.A módosítás szükségességét az önkormányzatok tisztségviselői, testületei és köztisztviselői is indokoltnak tartják az önkormányzati munka napi tapasztalatai alapján. Több párt részéről, így a jelenlegi koalíciós pártoknál is jogosan merült fel az olcsóbb és hatékonyabb közigazgatás igénye is. Érintettségem folytán napi tapasztalataim, az önkormányzatokkal való munkakapcsolat révén is ezeket támasztják alá. Az elmúlt négy év főszereplői a településeken az önkormányzatok voltak. Munkájuk a lakosság minden rétegét érintette: intézményeik, fejlesztési tevékenységük és a foglalkoztatás területén is. Jelentős volt munkájuk a gazdaságfejlesztésben, különösen a kis- és középvállalkozásoknál. Alapvetően tehát nagy jelentőségű törvényről van szó, aminek a legjobbnak kellene lennie.Az önkormányzatok nagy várakozással tekintenek a törvény módosítására, bízva a módosítás jobbító lehetőségében, a hatékonyabb, konfliktusmentesebb működés érdekében. Ezért is nagy a felelősségünk a módosítást illetően. Csalódnak a várakozók, mivel a módosítás szűk körű és többlépcsős. Alapvető korlát a kormányprogram, mivel csak azt szabad és úgy, ahogy a program tartalmazza, holott a koalíciós pártok konszenzusa helyett vagy mellett a társadalmi konszenzus kellene hogy meghatározó legyen. Még bízhatunk ugyan a második lépcső jobb előkészítésében, ahol minden részletre kiterjedő, a gyakorlati tapasztalat és tudomány álláspontját is jobban figyelembe vevő módosítás lehet, kevesebb politikai szempont, és érzelmi motíváció nélkül, a személyes indulatok végleges mellőzésével. Tisztelt Képviselőtársaim! Előrelépés az önkormányzati törvénytervezetben, hogy továbbfejleszti a feladat- és hatáskörmegosztást, beépíti a helyi kisebbségek, önkormányzatok működését erősítő szabályokat, erősíti a polgármester legitimitását és szerepét önkormányzati ügyekben, hozzájárulhat az önkormányzati vezetés egységének megszilárdításához, erősíti a polgármester és jegyző együttes felelősségét, kifejezésre juttatja az önkormányzati képviselő felelősségét, szabályozza a működésképtelen testületek feloszlásának módját. Kismértékben ugyan, de növeli a megyei önkormányzati körzeti közszolgáltatást ellátó szerepét. Laza szervezeti keretet teremt a megye, és megyei jogú városok együttműködésében egyeztető bizottságon keresztül.Elfogadása esetén javulhat az önkormányzatok gazdálkodásának és pénzügyeinek ellenőrzése, aminek igazán hiányában voltunk az elmúlt négy esztendőben.(12.20)Nem látszik viszont megnyugtatónak továbbra sem, miután az önkormányzati feladatok és hatáskörök címzettje a képviselő-testület, az egyébként is túlterhelt, napirendek tucatjait tárgyaló testületek tehermentesítése, hogy az idejüket és figyelmüket a legfontosabb kérdésekre összpontosíthassák. Másrészről: a helyi önkormányzás folyamatossága is indokolná, hogy a nem feltétlenül testületi feladatok ügyében két ülés között, utólagos beszámolási kötelezettséggel a polgármester dönthessen; ez különösen nagyobb településeken jelentene előrelépést.Nem tartalmaz érdemi változást a tervezet a testületek nagysága szerinti diferenciálással a működés hatékonysága érdekében. A törvényi lehetősége megvan ugyan annak, hogy a testület hatáskörének egy részét polgármesterre vagy bizottságára átruházhatja, aminek legtöbbször politikai akadályai lehetnek, a testület összetételétől függően.Törvény, illetve kormányrendelet a polgármesterek részére önkormányzati feladatot és hatáskört, illetve államigazgatási hatósági jogkört csak kivételesen állapíthat meg a tervezet szerint. Mindezt a testületek leterheltsége tükrében és az önkormányzat folyamatosságának tapasztalatai, igényei alapján célszerűnek látszik ismét végiggondolni, és a kivételességet a törvényalkotások során oldani, nem túl szigorúan értelmezni.A tervezet szerint a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel kimondhatja feloszlását. Ez együtt jár a polgármester tisztségének megszűnésével is. A törvény 20. §-ához fűzött magyarázat szerint a polgármester megnövekedett szerepének ellensúlyaként alkalmazható az önfeloszlatás. Ez önmagában is ellentmondásos így.Folytatva az indoklást: a polgármester önállóságának növelése magában rejti a sorozatos törvénysértések lehetőségét. Ez pedig prekoncepció. Másrészről egyoldalúan kitett helyzetbe hozhatja a polgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert a képviselő-testülettel szemben, vagyis a testület a polgármestert kisebb testületek esetében bármikor leválthatja. Miközben - ahogy az előzőekben is utaltam rá - a törvénytervezet erősíti a polgármester és jegyző együttes felelősségét, a munkáltatói jog gyakorlása esetében polgármesteri egyeztetési jog részletes szabályozása hiányában feloldhatatlan feszültségek és konfliktusok forrása lehet. Változatlanul hiányzik az önkormányzati társulások egyértelmű szabályozásának kérdése, mivel ennek hiányában működési zavarok és egyenlőtlen teherviselés, többletkiadások és párhuzamosságok állnak elő, de hátrányosan befolyásolja az önkormányzatok szakmai munkájának színvonalát is. Különösen indokolt lenne mindez az aprófalvas településszerkezetű térségben, ahol a legkisebb települések többségénél is létrejött az önálló önkormányzat. Másrészről: működnek már olyan önkormányzati társulások, amelyeket a módosítás nem említ, például a kistérségi társulások, térségfejlesztő társulások. A négy év tapasztalatai szerint hiányzott a megyei jogú városok képviselete a megyei önkormányzatból. A jelen módosítás sem tartalmaz erre megoldást, továbbra is szétdarabolttá teszi a megyéket, pedig ők is ellátnak területi szolgáltatást, tehát minden értelemben indokolt lenne képviseletük a megyei közgyűlésben. Az egyeztető bizottságok létrehozása nem helyettesíti a testületi képviseletet. Nem jelent érdemi megoldást a jövőre nézve. Eltérő előjelű, de nagy várakozások előzték meg az önkormányzati megye törvényi szabályozásának változását. Egyetértve azzal, hogy nem jöhet létre alá- és fölérendeltség a települési és a megyei önkormányzatok között, még akkor sem, ha ez a főváros és kerületi önkormányzatai közt két szintté válással feltétlen létrejön, s hogy a megyének ne legyen pénzelosztó szerepköre, a munkamegosztás továbbfejlesztését elsősorban a területfejlesztési, - rendezési és koordinációs, valamint érdekképviseleti feladatok is indokolttá tennék, és ez ebben a tervezetben ma sem látszik, még körvonalaiban sem. Ezek szükségességét az elmúlt négyéves önkormányzati munka tapasztalatai, a tudományos kutatás, a szakmai konferenciákon elhangzott vélemények és írásos publikációk is alátámasztják. A tervezet nem igazolja vissza ezeket a várakozásokat. Úgy tűnik, hogy a megyeellenes hangulat jórészt a múlté, habár egy makacs vírus még mindig valahol fertőz, amit közben a tudomány "Wekler"-vírusnak nevezett el. A jelenlegi tervezet alig továbblépés az 1990. évi törvényi szabályozásnál, és messze elmarad azoktól a várakozásoktól, amelyek indokoltak lennének. Továbbra sem valósul meg a területi közigazgatás, irányítás önkormányzati dominanciája, annak ellenére sem, hogy a megyei önkormányzatok választási szabályainak tervezett módosításával kétségtelenné válik a megyei testületek legitimációja. A megyei önkormányzatok továbbra is kisegítő jellegű, kistérségi és körzeti önkormányzati, közszolgálati feladatokat látnak el, bár kis mértékben bővülhet intézményi hálózatuk. A megyei önkormányzatoknak - mint legitimált önkormányzatnak - a tervezet szerint is, mint területi önkormányzati testületeknek továbbra sem lesz érdemi szerepük a területi politika kimunkálásában, összehangolásában és megvalósításában. Nem lesznek hatáskörei és eszközei a területfejlesztésben és tervezésben.Végezetül: rendkívül kevés és körvonalaiban is alig tisztázottak az államigazgatás hatáskörei. Ezeket tartom a tervezet legfőbb fogyatékosságainak, különösen akkor, ha visszaidézem a korábban elhangzottakat a kormánypárt részéről. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Vastagh Pál igazságügy-miniszter úrtól idézzek alig egy éve, '93. szeptember 29-én elhangzott előadásából: "Az önkormányzati megye alapvető feladatát elsősorban a regionális politika érvényesítésében és koordinációjában tudom megjelölni. Magyarországon a következő húsz-harminc esztendőben a társadalmi konfliktusforrások egyik legjelentősebbike lehet minden bizonnyal a területi aránytalanságok kiéleződése a különböző országrészek közötti szakadék elmélyülésében. A megyei önkormányzatok jövőbeni feladatait illetően azt sem tartjuk kizártnak, hogy államigazgatási feladatokat is ellássanak, elsősorban a környezet- és természetvédelem, valamint az építésügy kínál erre jó lehetőségeket." Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy személyes véleménnyel folytassam. Ugyan kétszer szólíttattam meg ma, de először van alkalmam szólni többpárti alapon működő, demokratikus parlamentben. Én úgy gondolom, erről a helyről is, hogy a felelősségünk közös - a felelősségből a részünk azonban más. Ezért minden törekvésünk az, ha már ez a törvénytervezet itt van a parlament előtt és általános vitájának szakaszában vagyunk - ha nem is kerülhetett ide egy csomagban -, hogy ezt a törvényt, illetve a hiányosságait javítsuk, lehetőség szerint és tudásunk szerint a legjobban. Ezért elismerjük és támogatjuk a törvénytervezet pozitív vonásait, de módosító javaslatokat teszünk azoknál a részleteknél, amelyeket nem tartunk elfogadhatónak. Ebben kérem képviselőtársaim támogató egyetértését. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) (12.30)