Szilágyiné Császár Terézia (KDNP)

1994. szeptember 5.

DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság kormánya H/38-as szám alatt országgyűlési határozati javaslatot terjesztett be az önkormányzati csomagban a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztások 1994. évi lebonyolításának költségeiről. A határozattervezet, mint államtitkár úr említette, 1 milliárd 118 millió forintban javasolja meghatározni a választások lebonyolításának költségét, amelyből egyfordulós, küszöbhatár nélküli választásokat tervez. Sajnálatos, vagy nagyon is tudatos, hogy az előterjesztés egyoldalú, mintegy eldöntött, kész tényt közöl. Nem tartalmaz alternatívát egy kétfordulós választás lebonyolításának költségeire, de még csak arra sem, hogy egy racionális limit meghatározása esetén az 1990 évi önkormányzati választások 40 százalékos, vagy a tb. önkormányzati választásoknál meghatározott 25 százalékos részvételi küszöb elfogadása esetében például mennyi lenne a költségigény.Megfelelő aktivitási propagandával ez a második forduló reményeink szerint kevés, esetleg néhányszáz települést érintene és ennek a költségfedezete minimálisra csökkenthető. Csak egy számot emelnék ki példaként, azt, hogy az 1990-es önkormányzati választásokon 2990 kistelepülés közül csupán 300 kistelepülésen nem volt érvényes az első választási forduló. Az előterjesztés ugyan bemutat és államtitkár úr is említett egy 120 milliós megtakarítást az 1994. évi parlamenti választások első fordulójához képest. De nem viszonyít az 1990-es önkormányzati választásokhoz, természetesen figyelembe véve az inflációs hatásokat és figyelembe véve persze az esetleges megtakarításokat is.Csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az 1990-es önkormányzati választások lebonyolításának összköltségéből a második forduló költsége csupán 20-25 százalék között volt, tehát nem jelentős összegről van szó. A kereszténydemokraták által támogatott küszöbhatár meghatározása esetén ez a költség még tovább csökkenthető esetleg az általam előbb említett érvek alapján. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy új elemként és 248 millió forint költségigénnyel belép most a kisebbségi önkormányzati választás. Nekünk nem álltak rendelkezésünkre olyan eszközök, mint az előterjesztőknek, hogy alternatív számításokat tudnánk most bemutatni a tisztelt Háznak, a képviselőinknek.(15.50)Ezért joggal vártuk volna el ezt az előterjesztőtől. Alternatívák nélkül tehát a képviselőknek mérlegelésre sem adatott lehetőség, és így a döntést nem tudjuk meghozni. A kormány az önkormányzati választások egyfordulós lebonyolítását a takarékossággal indokolja, s ez ma a nehéz gazdasági és szociális körülmények között valóban nagyon népszerű. Mi, kereszténydemokraták támogatunk és egyetértünk minden olyan takarékossági törekvéssel, amely nemcsak jól hangzó, hanem az államháztartás egészét nézve csak jelentéktelen megtakarítás - nemcsak látszatintézkedés és nemcsak politikai fogás. Nem hiszem, hogy szabad a négyévenként megismétlődő és az állampolgárokat közvetlenül érintő, sorsukat jelentősen befolyásoló önkormányzati választásokat csak olcsó, költségmegtakarító demagóg síkra terelni. Én úgy gondolom, hogy törékeny demokráciánk eddig kivívott értékeit, és így demokratikus intézményrendszerünk egyik legfontosabb alkotmányos intézményét, az önkormányzatokat ettől sokkal összetettebben kell vizsgálni és kezelni. Félek, hogy az egyfordulós, küszöbhatár nélküli választások nem teremtenek semmilyen esélyegyenlőséget a parlamenten kívül rekedt kis pártoknak, a civil társadalmi szervezeteknek, s a parlamenti ellenzéki pártok részére sem biztosítanak azonos esélyegyenlőséget. És persze nem biztosítanak lehetőséget a fenti szervezetek, pártok és a választópolgárok tisztességes lobbyzásához sem. Ha most elfogadjuk alapelvként, hogy az önkormányzati választásokat csupán költségvetési kérdésként kezeljük vagy erre helyezzük a fő hangsúlyt, akkor holnap vagy a következő ciklusban - várhatóan még nehezebb szociális körülmények között - a szociális érzékenységgel kérkedő demokratikus álarc mögött, egy esetleges mostani rossz döntésre hivatkozva bármikor előléphet egy alapvetően antidemokratikus politikai erő, amely költségkímélésre hivatkozva már esetleg egyfordulós választást sem tart fontosnak, mert úgy gondolja, hogy több párt helyett egy is meg tudja tölteni akár az országgyűlési, akár az önkormányzati padsorokat, ha szükséges, esetleg kinevezéssel is. Ehhez hasonló gondolkodásmódot és gyakorlatot az elmúlt évtizedekben már volt alkalmunk megélni. A választópolgárok az elmúlt években megszokták a kétfordulós választási struktúrát, a választásokat lebonyolító technikai rendszerünk - mint államtitkár úr is említette - a kétfordulós választásokra rendelkezésre áll további jelentős költségigények nélkül. Ezért kérem, hogy fogadják el és támogassák azt a kereszténydemokrata javaslatot, amely figyelembe veszi a racionális költségmegtakarítást is az önkormányzati választásoknál, de egy 40 százalékos, vagy attól esetleg kisebb küszöböt határoz meg. A beterjesztett határozati javaslatot alternatívák nélkül nem fogadjuk el. Kérjük, hogy a választások költségeit illetően kapjunk további - általam kért - részletes információkat, amelyek alapján majd valóban lesz nekünk lehetőségünk mérlegelni és dönteni.S végül engedjék meg, hogy szabadon idézzem Churchillt: lehet, hogy a demokrácia, a többpártrendszer költségigényesebb, de még mindig kevésbé deficites - lásd a nyugati piacgazdaságokat és demokráciákat -, mint az egypárti diktatúra - lásd a volt kommunista országokat. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)