Békesi László (MSZP)
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Kérdése kapcsán megvizsgáltattam az ominózus ügyet - háryjánosokat ugyan nem találtam, de tényeket igen.Tény, hogy Mihályi Péter, aki nem kormányfőtanácsos, hanem a privatizációs kormánybiztos titkárságának dolgozója, a Nap Tv-ben az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal rovására írta, hogy a választások előtti két hónapban a kárpótlásijegy-kibocsátást a Hivatal visszafogta - ez valóban elhangzott.E kijelentést a következőkre alapozta: 1994 márciusában 5,6 milliárdnyi kibocsátás történt, a választások előtti két hónapban, áprilisban és májusban 1,7 milliárd, tehát az előző bázishónapnak körülbelül valamivel több mint az egynegyede. Ezeket az adatokat az ön hivatala tételesen megerősítette, és a Heti Világgazdaság júniusban publikálta is. Az adatok tehát a közvélemény előtt is ismertek és ellenőrizhetők.Ami a kapitális badarságot, mármint a közgazdasági képtelenséget illeti, azért az nem egészen így van. Az tény, hogy a kárpótlási jegyek szabadpiaci árát a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg, de a kereslet nem a teljes beváltatlan kárpótlásijegy-állományból, hanem a piacon effektív meglevő kárpótlásijegy-állományból áll. A szakemberek egyöntetű véleménye is azt bizonyítja, hogy ez döntően a frissen kibocsátott kárpótlási jegyekből verbuválódik. A több hónapos vagy esetleg egyéves birtokban tartott kárpótlási jegyek többnyire arra várnak, hogy tulajdont szerezzenek velük a tulajdonosok, nem pedig készpénzért akarják beváltani. Nem olyan képtelenség tehát közgazdaságilag az az állítás, hogy ha a hirtelen kínálatot a kárpótlási jegyekben csökkentjük a kibocsátások csökkentésével, az éppen a kínálat csökkentése miatt felnyomja a kárpótlási jegyek árát. S ez nem egyedül Mihályi Péter véleménye, hanem a szakértők véleménye is.Az is tény - és ezt az április 1-je és június 15-e között lebonyolított privatizációs ügyletek felülvizsgálata nyomán szereztük -, hogy az ÁVÜ és az ÁV Rt. erősen felgyorsította a kárpótlási jegyek bevonását ebben a periódusban. Ebben a két és fél hónapban az ÁVÜ 38 milliárd forint értékű vagyont adott el úgy, hogy ebből mindössze 2,5 milliárd forint volt készpénzes, a többi kárpótlási jegy, illetve egzisztenciahitel ellenében kelt el. Az ÁV Rt.-nél ugyanebben a két és fél hónapban 10 milliárd forintért vontak be kárpótlási jegyeket.Az is érdekes - ezt éppen, elnök úr, ön nyilatkozta többször -, hogy 1993 októbere és 1994 májusa között a Hivatalban az ügyintézői létszám örvendetesen növekedett.(15.40)Ennek ellenére csökkent a kibocsátásoknak a száma. A két konkrét tény között azt hiszem, van ellentmondás. A nyilatkozatot ezért nem tudom semmiféle politikai prekoncepciónak minősíteni, hiszen tényeken alapul, amivel lehet vitatkozni, de attól még az helytálló is lehet. Ezért semmiféle intézkedést nem tartok szükségesnek. Nincs semmi olyan szándéka a kormánynak, hogy tudatosan lejárassa a régi kormány tisztviselőit vagy azokat, akik részt vettek az ilyen akciókban. Akkor lesz kevesebb ilyen nyilatkozat reményeink szerint a jövőben, ha egyre kevesebb kritizálandó tényt tudunk föltárni az elmúlt periódusból.Ha pedig képviselő urat ezek a nyilatkozatok személy szerint sértik - ami lehetséges -, ennek természetesen megvan a jogorvoslati fóruma, de azt gondolom, hogy ez nem az Országgyűlésnek a plénuma. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a bal oldalon és középen.)