Pálfi Dénes (KDNP)
DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Méltó lesz a felszólalásom a törvény benyújtásához, ez is szeletelve történik. (Derültség.) Tisztelt Képviselőház! Kedves Képviselőtársaim! Nem akarom az előzményeket megismételni. Tehát a polgármester a jövőben az eddigi hatás- és feladatkörén túl - és ez is pozíciójának erősödését jelenti - önkormányzati döntést is hozhat, törvény által felhatalmazottan önkormányzati feladat- és hatáskört gyakorolhat, a képviselő-testület döntésének újratárgyalását kezdeményezheti, javaslatot tehet az alpolgármester-választásra és annak személyére, és irányítása is az ő jogköre. Ugyanakkor a lakossághoz kötődés erősödése ellenére a polgármester helyzetét jelentős mértékben továbbra is a testület határozza meg, sőt tisztsége is a testülettől függ. Hiszen a munkáltatói jogok tekintetében a testületnek alárendelt. Önkormányzati döntés meghozatalára is csak akkor jogosult, ha a képviselő-testület erre őt felhatalmazza, ami azt is jelenti, hogy erős legitimációja ellenére helyi ügyekben érdemi szerepet továbbra sem játszik. Előfordulhat az is, hogy a testület nem ruházza fel önkormányzati döntési jogosítványokkal. Az önfeloszlás intézményének bevezetésével, annak nem kellően pontos szabályozásával tisztsége - melyet a választópolgárok bizalmából kapott - a testület által megszüntethető. A polgármester tehát választási legitimációja ellenére sem kerül a képviselő-testülettel mellérendeltségi helyzetbe, és várhatóan továbbra sem lesz képes azt az egyensúlyozó szerepet betölteni, amelyre pedig annyira szükség lenne sok helyen, több szétszabdalt testület esetében. Megjegyzem, hogy az önkormányzati döntés-előkészítő és végrehajtási szerepe, lehetőségei és felelőssége sem lesz egyértelmű a polgármester és a jegyző viszonyának és felelősségének, a javaslat szerint ellentmondásos, nem pontos szabályozása következtében.A polgármesterek ilyen ellentmondásos helyzetére próbál teljesen új szabályozást adni a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat. Véleményem szerint már az alaphelyzet miatt is csak kisebb sikerrel. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném előrebocsátani, messzemenően egyetértek azzal, hogy a javaslat megtartja a korábbi törvény bevált elemeit, és azzal is, hogy a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi esetei mint speciális elemek a helyi önkormányzatokról szóló törvényekbe került át. Megjegyzem, a polgármesteri összeférhetetlenség szabályainak pontosítása, kismértékű szigorítása a közélet tisztulásához is hozzájárulhat. Úgy gondolom azonban, célszerű lenne ismételten végiggondolni azt a javasolt megoldást, hogy a polgármester tagja lehet - a képviselő-testület hozzájárulásával ugyan - felügyelőbizottságnak, igazgatótanácsnak, lehet gazdsági társaság vezető tisztségviselője - stb. Véleményem szerint az önkormányzat hatalmi helyzetéből adódó lehetőségek csábításának ellensúlyaként, de az önkormányzati döntések és a polgármesteri tisztség erkölcsi megkérdőjelezhetetlenségéhez fűződő érdekek miatt is ezt a lehetőséget ki kellene zárni, még akkor is, ha ilyen tisztségek ellátásához, elvállalásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. Egyetértek a javaslat indoklásának azzal a mondatával is, hogy az ország területén tapasztalható nagymértékű eltérések, a helyi szabályozások ellentmondásossága és eseti túlméretezettségei miatt szükséges, hogy a törvény határozza meg keretjelleggel a polgármesteri és képviselői tiszteletdíj és a juttatások alapvető szabályait és mértékét.(17.10)Nyíltan ki kell mondani: jelentős feszültségek halmozódtak fel az anyagi juttatások esetenként a végzett munkával és viselt felelősséggel messze nem arányos szélsőségei, esetenként a döntéshozók törvényi határokkal eddig nem korlátozott szubjektív értékítéletei és nem utolsósorban az egyes önkormányzatok jelentősen eltérő anyagi lehetőségei miatt.A polgármester valóban a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő választott tisztviselő. Éppen ezért a tisztség speciális jellegéből, a polgármester választott politikai funkciójából adódóan sajátos szabályozásokra van szükség. Ennek a foglalkoztatási jogviszonynak igen jellemző sajátossága és egyben ellentmondása is, miként a javaslat 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között jön létre. A polgármestert ugyan választópolgárok választják meg, de ez a jogviszony kizárólag a választók akaratából jön létre. Meghatározott idő előtti megszüntetése ugyanakkor a választók akarata, közvetlen beleszólása, döntése nélkül a képviselő-testület vagy bíróság döntésével is bekövetkezhet. Talán egyedül a választópolgároknak nem lesz joga továbbra sem a politikailag, szakmailag, erkölcsileg alkalmatlanná váló, általuk választott vezető elmozdítására. Éppen ezért is szükségesnek látszik az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására benyújtott tervezetet az ötpárti egyeztetés nyomán a polgármesterek választása szabályaiban bekövetkezett alapvető változásnak megfelelően ismételten végiggondolni, és a három törvénytervezet harmonizációját elvégezni.Nagyon is vitathatónak tartom továbbá a polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének egyes eseteihez fűzött végkielégítés intézményét, de a javaslat szabályozási megoldásait is. Elsősorban azért, mert a polgármesteri megbízatás határozott időre szól, és határozott időre létesített munkaviszony esetén a jogviszony természeténél fogva zárja ki a végkielégítés lehetőségét. Másodsorban: mert a jogegyenlőség elvét sértve kizárja azt, aki egyben országgyűlési képviselő, és azt is, aki újraválasztását követően polgármesteri, alpolgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt létesít. Másoknak, legyen bár vagyonos vállalkozó, eredeti munkakörében közszolgálati hivatásos szolgálati munkaviszonyába visszahelyezendő személy, biztosítja a végkielégítéshez való jogot. Harmadsorban azért is, mert az egyes önkormányzatok eltérő anyagi helyzete miatt vagy szubjektív okokból eredően feszültséget kelthet, hogy a képviselő-testület a polgármesternek további háromhavi illetménynek megfelelő összeget adhat ezen a címen. Megjegyzem, hogy a kiemelkedő, jó munka elismerésére egyéb eszközök is állnak a testület rendelkezésére. Tisztelt Képviselőtársaim! A polgármester díjazására vonatkozóan a javaslat a polgármesteri feladatok nagysága, következésképpen összetettsége szerint fizetési kereteket állapít meg. Ezt a jelenleg hatályos törvényhez képest előrelépésnek tartom. Feszültségek forrása lehet és aránytalanságokat is eredményezhet, hogy az egyes kategóriák felső határa jelentősen meghaladja - mintegy tíz százalékkal - a magasabb kategória alsó határát. Továbbá, hogy a települések tényleges differenciáltságához képest a javaslat még mindig kevés fizetési kategóriát állapít meg, ezért a polgármesterek túlnyomó többsége az első és második kategóriába esik majd. Ehhez képest a települések nagysága, a polgármesteri feladatok mennyisége és összetettsége ennél sokkal finomabb differenciáltságot igényelne.Indokolatlannak tűnik és jogelveket is sért, hogy az országgyűlési képviselő polgármestert a polgármester illetményének 50 százaléka illeti meg. Különösen sértőnek érzem a javaslat indokolásának azon megállapítását, miszerint "Ha a főállású polgármester országgyűlési képviselő, e feladatának is maradéktalanul meg kell felelnie. Polgármesteri feladatának azonban ez esetben csak részben tud eleget tenni. Ez indokolja, hogy a kettős feladatellátás esetén a polgármesteri illetmény 50 százalékát kapja meg."Úgy gondolom, a képviselő-testületre kellene bízni ezt az ügyet törvényi korlátozás nélkül, hiszen keretek vannak már. A testület eldöntheti sok helyi tényező, személyismeret és munkateljesítmény alapján, hogy mennyi illetményt állapítson meg annak a polgármesternek, aki egyben országgyűlési képviselő is.Csak megemlítem, hogy a javaslat nem korlátozza a polgármester illetményét felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi, stb., az önkormányzati törvény tervezete szerint megengedett más tisztségek esetén, holott ezek is korlátozhatják a polgármesteri feladatok ellátását. Arról már nem is kívánok szólni, hogy a képviselői munka állampolgári kapcsolataival, információs lehetőségeivel, érdekérvényesítési, jó értelemben vett eszközeivel valóban korlátozza-e a polgármesteri tisztség ellátását vagy inkább elősegíti azt. Tisztelt Képviselőtársaim! Célszerűnek látszik az alpolgármester illetményét a polgármester illetményének százalékában meghatározni. A javaslatnak erre vonatkozó megoldása - mármint hogy az alpolgármester illetménye ne érje el a polgármester illetményét - túl általános, nem fejezi ki a két tisztség közti különbséget, amely pedig igenis számottevő. Kívánatos lenne továbbá a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját is a települések lakosságszáma szerinti keretekben megállapítani, a testület differenciálási lehetőségét megadva. A gyakorlat tapasztalatai mutatják, hogy e téren is jelentős aránytalanságok vannak, és ezek megszüntetése indokolt lenne. A polgármester díjazására vonatkozó szabályozás mellett a törvényjavaslatnak a képviselő-testület tagjai tiszteletdíjára, juttatásaira és költségtérítésére vonatkozó rendelkezései a helyi önkormányzati képviselők társadalmi megbízatásban végzett tevékenységének anyagi elismerését kívánja biztosítani, illetőleg keretek között tartani. A felső határ meghatározása biztosíthatja, hogy a tiszteletdíj ne legyen túlzott mértékű, és ne legyenek nagy eltérések az ország különböző területein.Ismételten meg kell fontolni, nem irreális-e a polgármester illetményéhez képest - a munkát, a felelősséget, a feladatok összetettségét tekintve -, hogy a polgármesteri illetmény 50 százalékát elérheti a halmozott képviselői tiszteletdíj összege. Valóban jelent-e annyi elfoglaltságot, munkaterhet a bizottsági elnöki, tanácsnoki tisztség, hogy ezért fél polgármesteri illetményt állapítsanak meg?Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjenek meg egy gondolatot az általános vitához. Kormányelnökünk és házelnökünk a határnyitás ötéves évfordulója alkalmából Ausztriában és Németországban járt. Horn Gyula miniszterelnök úr kifejezésre juttatta a kormány azon szándékát, hogy rövid időn belül rendes tagjai akarunk lenni az Európai Uniónak. Házelnök úr ehhez Németországban segítséget is kapott felajánlás formájában, mert Ausztriában az hangzott el, hogy a politikai feltételeket teljesítettük ahhoz, hogy az Unióba jussunk, hiszen társult tagjai is részben emiatt lehettünk, de egyéb feltételeknek is meg kell felelni. A tisztelt Ház figyelmét itt a törvényharmonizációra szeretném felhívni, hogy minden törvényalkotásnál, ami a Ház elé kerül, egy fontos szempont kell legyen, hogy Európával harmonikus törvényt tudunk-e alkotni.(17.20)Engedjenek meg egyetlen példát ennek alátámasztására. Sok megyének van kapcsolata Ausztriával, Németországgal, Franciaországgal, Svájccal, Svédországgal és lehetne tovább sorolni. Amikor egy tartomány vagy kanton vezetése egy megyébe jött, mindig gondot okozott, hogy kivel tud érdemben kapcsolatot felvenni vagy tartani. Ők ugyanis természetesen úgy közelítik meg a kapcsolatfelvételt, hogy testülettel rendelkező önkormányzat legyen, amellyel tehát kapcsolatot akarnak teremteni. De Magyarországon olyan megyei testülettel nem tudtak kapcsolatot teremteni, amelynek érdemi hatásköre is lett volna.Fordított volt a helyzet a köztársasági megbízotti hivatalokkal. Itt ugyanis volt érdemi hatáskör, de nem volt testület. A törvény további vitájánál erre is tisztelettel felhívom képviselőtársaim figyelmét. Megértő támogatásukat előre is köszönöm.Köszönöm figyelmüket! (Taps.)