Selmeczi Gabriella (Fidesz)
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat, bár jelentőségében nem mérhető össze az önkormányzati törvény és a választójogi törvény módosítására vonatkozó előterjesztéssel, a polgármesteri működés jogi kereteit meghatározó rendelkezése miatt azonban korántsem kezelhető az önkormányzati törvénycsomag úgy mellékesen elfogadandó elemének. E törvény rendelkezései ugyanis a munkajog oldaláról alátámaszthatják, de formálissá is tehetik azt a politikai szándékot, amely a polgármesteri tisztség erősítésére irányul, s megjelenik a polgármesterek közvetlen választásában rejlő nagyobb legitimációban is.A dolgok lényege a részletekben rejlik, amint azt tudjuk. Melyek tehát ezek a részletek, amelyek ebben a törvényben megjelenve tartalommal töltik meg az önkormányzati törvény keretjellegű rendelkezéseit? Én öt apróbb kérdésre szeretném felhívni a figyelmet a beszédemben.Az első, amivel találkozunk e tervezetben, az az 1. § (1) bekezdésével bevezetni szándékozott úgynevezett foglalkoztatási jogviszony intézménye. A rendelkezés egy komoly és létező dilemma rosszul sikerült feloldását tükrözi. Munkaviszony vagy közszolgálati jogviszony az a kapcsolat, amely a képviselő-testület és a polgármester között fennáll? A tervezet megfogalmazása szerinti sajátos közszolgálati jogviszonyként működő foglalkoztatási jogviszony azonban fából vaskarika. A törvény a lényeg megkerülése érdekében ugyanis inkább egy új munkajogi fogalom bevezetését választja, mintsem hogy a határozott időre szóló politikusi megbízás és a határozatlan időre szóló politikasemleges hivatali beosztás szétválasztását megtegye. Erre ugyanis - véleményünk szerint - nem egy új kategória nyújtana lehetőséget. A köszolgálati jogviszonytól való különbséget kellőképpen ki tudná fejezni a munkaviszony általános szabályaihoz képest egy eltérő, speciális rendelkezés meghatározása. A következő probléma, amit jelezni szeretnék, a háromezer főnél kisebb lakosú településeken a polgármesteri tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban való betöltésének kérdése. A javaslat itt is a lehető legrosszabb megoldást választja, amikor a választási kampány részévé teszi a tisztség ellátási módjának meghatározását. Nem hiszem, hogy messze járok a valóságtól, ha azt mondom, hogy ezzel a demagógia korábban nem ismert tárháza bontakozhat ki a jelöltek programjaiban a választási küzdelem során. Gondoljunk csak az egészen kis települések kampányára! Nem a program, a szakmai elképzelések lesznek a középpontban, hanem az, hogy ki vállalja főállásban, azaz fizetésért, vagy ki vállalja társadalmi megbízatásban a polgármesteri tisztséget. Tudhatjuk, hogy az ehhez kapcsolódó érvrendszer felszínes és demagóg. Mit tegyen vajon egy balatoni kistelepülés polgármesterjelöltje, ahol rendkívül intenzív a turizmus, az idegenforgalom? Itt véleményünk szerint csak egy főállású polgármesternek van arra esélye, hogy a rengeteg feladatot el tudja látni.A tervezet a polgármester megválasztását követő első időszak szabályozását nem megnyugtató módon végzi el. A polgármester a választás után megkapja mandátumát és gyakorolja jogait. Esküt azonban később, csupán a testületi ülésen tesz, ami véleményünk szerint alkotmányos problémákat vethet fel. A honvédelmi, polgárvédelmi, tűzvédelmi és egyéb államigazgatási hatásköröket gyakorló tisztségviselőnél ugyanis alapkívánalom kell hogy legyen az alkotmányos rend betartásának kötelezettsége. Ennek mély erkölcsi tartalommal is színezett kifejezése az eskü, amely a megválasztott belső kötelezettségévé is teszi a jogrend feltétlen tiszteletben tartását. Amíg azonban egy köztisztviselőnél a. Ezért a Fidesz-frakció módosító javaslataink elfogadásától függően tudja az előterjesztést támogatni. Köszönöm szépen. (Taps.)